Budapest és Varsó tovább feszíti a húrt
Széles körben beszámolt a nemzetközi sajtó Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök csütörtöki budapesti találkozójáról. A cikkek szinte egybehangzóan mutattak rá: Brüsszelben értetlenül fogadták a két kormányfő álláspontját, mert teljesen nyilvánvaló, hogy sem az Európai Parlament, sem a miniszteri tanács nem fogadja el az újratárgyalásra vonatkozó követelést. Egy magas rangú uniós diplomatát idézve, több jelentés is azt írta: az illető szerint ezzel a két ország még inkább elszigeteltségbe manőverezi magát.
A több nyelven sugárzó német közszolgálati adó, a Deutsche Welle ismertette a közös közleményben foglaltakat, és rámutatott: Budapest és Varsó demonstratív módon bemutatta, hogy összetart. Kétlépcsős megoldást akarnak, nevezetesen azt, hogy a koronavírus-segélyalapról és a hétéves költségvetésről szülessen gyors döntés, a jogállamisági mechanizmust pedig később tárgyalják meg az uniós államok kormányainak konferenciáján. Az írás szól a vétó részleteiről, és arról, hogy mindkét tagállamot évek óta élesen bírálják az Európai Unióban, mert szűkíti az alapvető demokratikus jogokat, az igazságszolgáltatás függetlenségét, és azért, ahogyan kezeli a sajtót és a tudományt. A tervezett jogállamisági mechanizmus – amelyben a két ország szuverenitásának korlátozását látja – lehetővé tenné, hogy az ilyen jogsértések miatt pénz vonjanak meg az érintett államtól – állapítja meg a Deutsche Welle.
Az amerikai Politico portál európai kiadása arra emlékeztet, hogy a hozzáállás megkeményedése olyan időpontban következett be, amikor Angela Merkel intenzív erőfeszítéseket tesz a vita rendezésére. Ez egyben azt jelenti, hogy az EU vezetőinek a december 10-11-én esedékes csúcsértekezletén a jogállamiság témájában súlyos összecsapásra kell számítani. Varsó és Budapest kitart amellett, hogy nem fogadja el azt, amit a jogállamisággal kapcsolatos „önkényes” rendelkezéseknek tekint, ám az EU többi része és az Európai Parlament eltökélt abban, hogy nem enged egy, az EU alapvető értékeit meghatározó alapelvben. A portál is idézi a meg nem nevezett, magas rangú európai diplomatát, aki szerint sem a tanácsban, sem a parlamentben nincs hajlandóság az újratárgyalásra, és a két tagállam még inkább az elszigeteltségbe manőverezi magát. A Politico szerint a budapesti közös nyilatkozat csapás Németország számára, amely az unió soros elnökeként komoly erőfeszítéseket tesz a tárgyalásokban, és jelentős politikai tőkét fektetett a pénzügyi csomag kidolgozásába.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungban jelent meg Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter írása, amely rendkívül határozottan, az unió céljaira és szerződéseire is kitérő jogi érveléssel megerősítette a lengyel álláspontot a vétó kérdésében, és azt hangsúlyozta, hogy minden tagállamnak joga van a vétóhoz. (Az írás még nem olvasható a neten.)
