Dmitrij Muratov: Oroszországban 20 ezer eljárás indult a béke támogatói ellen

Dmitrij Muratov beszédének megrázó, fontos részletei:

A 2012 óta eltelt tíz évben 25-szörösére nőtt azoknak a zárt bírósági tárgyalásoknak a száma [Oroszországban], ahová nem engedik be a sajtót. Korábban évente ezer zárt bírósági ülés volt, most pedig huszonötezer. A felmentő ítéletek száma pedig megközelítőleg nulla egész egy század százalék az orosz bíróságokon.

Van még kérdés az orosz igazságszolgáltatási rendszerről? Ez az úgynevezett különleges katonai művelet egyik következménye. Az igazságszolgáltatás leépítése.

A különleges katonai művelet folytatódik, de számos következménye furcsa módon már most egyértelmű. Ezekből az „eredményekből“ közlök néhányat.

• Soha többé nem lesz együtt Ukrajna és Oroszország. Ezek a népek soha nem lesznek testvérnépek. Főleg, ha az egyik testvér mindig nagyobbnak tartja magát.
• Még egy következmény. Nagy földrajzi felfedezést tettünk Oroszországban. Ha még nem tudnak róla, elmondom. Oroszország már nem Európa. Az Európára nyíló ablak bezárult, rácsok vannak rá felszerelve.
• Még egy „eredmény“. Oroszországban Istent lecserélték. Az orosz ortodox egyház a különleges katonai műveletet támogatja, és megkezdte a halál propagandáját. Úgy gondolom, hogy a „ne ölj” parancsolatot hamarosan mélységesen tévesnek nyilvánítják. Meghalni és nem élni a hazáért – ez az új vallás. Csak egy idézet az egyház egyik vezetőjétől, aki papol az anyáknak: miért sírtok, amikor meghozzák a meggyilkolt fiatok holttestét? Vasziljev főpap azt mondja: „Ha nem szedtél volna fogamzásgátlót, többet szültél volna, több gyereked lenne, és akkor nem lenne olyan ijesztő, hogy el kell válni tőle." Ezt a tévében mondta.
• Joann Koval papot pedig kiközösítik, mert a „győzelem” szót a „béke” szóra cserélte imájában. Van egy olyan feltételezésem, hogy Joann atya távolabb került az egyháztól, de közelebb Istenhez.
• Még egy következmény. Egy generáció elvesztése. Az a generáció, amely Gorbacsov alatt született, nem áll készen arra, hogy feláldozza magát. Ez a generáció a jövőt építi, míg az oroszországi hatóságok a múltat ​​próbálják feleleveníteni. Ez egy elképesztő, egyedi generáció, ezek profik, magas empátiával rendelkező emberek. Sokan elhagyták szülőföldjüket, sokan örökre. Talán, kollégák, érdekes önöknek is. Valószínűleg tudjuk, ki távozott el örökre. Ezek az emberek magukkal viszik kedvenceiket. 26-szorosára nőtt a kisállatok számára eladott chipek mennyisége, mert az emberek végleg elmennek. 700 ezertől egymillió fiatal emberig hagyta el Oroszországot. Ők nem akarnak ölni. És nem akarják, hogy megöljék őket. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos megőrizni ezt a generációt mindannyiunk számára, és nem csak Oroszország számára. Segítségre van szükségük, kerüljenek be a Vörös Könyvbe. És ne tiltsuk le a bankkártyájukat.

A legnehezebb kérdés. Gyakran kérdezik tőlem. Miért hallgatnak az oroszok? Miért nem lázadnak fel? És mi van, minden orosz rabszolga? Nem kerülöm ki a kérdést, csak cserébe én is kérdezek. Hol beszéljünk? Hol tiltakozzunk? A gyülekezés tilos. 600 politikai fogoly ül a börtönökben. 20 ezer eljárás indult a béke támogatói ellen. Háromszáz nem állami média bezárt. A parlamentben egyetlen képviselő sincs, aki kiállna a békéért. Azoknak az embereknek, akik börtönben vannak, tiszteletünket, együttérzésünket és segítő szándékunkat kell mutatnunk.

Azért jöttem, hogy elmeséljek néhány történetet, még van időm.  

Kihasználva, hogy az újságom megkapta a Nobel-díjat, hivatalosan a Vöröskereszthez fordultam. Tisztelt Vöröskereszt, állítsák le Alekszej Navalnij, a parlamenten kívüli ellenzék vezetőjének börtönben való kínzását. 2,5 év alatt 165 napig nemcsak börtönben volt, hanem a börtönön belüli börtönben. Ez az a hely, ahol az embereket élőhalottakká változtatják. A Vöröskereszt azt mondta, hogy ebbe nem szólhat bele, hogy „a vezetőjük most Szíriában van". Vezetőjük pedig akkoriban Szergej Lavrov külügyminiszter irodájában volt.

Alekszej Gorinov helyi képviselő hét évet kapott egy hatbetűs szóért, amelyet Oroszországban nem lehet kiejteni – ez az első szó Lev Tolsztoj regényének címében, ahol a második szó a „béke”. 61 éves. Ő egy tudós. Súlyos egészségügyi problémái vannak. Lehetségesnek tartotta azt mondani, hogy amikor vérre menő csata van, akkor nem érdemes gyerekrajzpályázatokat rendezni. Hét év börtönt kapott ezért.

Nem sokkal ezen ítélet előtt felkapott egy kutyát az utcán, egy kóbor kutyát. Ítélete után a kutya senkit sem engedett a közelébe, elpusztult a bánattól és az éhségtől. Helyénvaló-e e szörnyű tragédia kapcsán, hogy egy kutyáról beszéljek? Azt akarom mondani, hogy igen. Mert ebben a történetben az állatok nemesebbek a bíráknál és nemesebbek a hóhéroknál.

Evan Gershkovich, kollégánk, a The Wall Street Journal tudósítója, mindenki ismeri, egész Moszkva nagyon jól ismeri. Szereti az országot, ahol dolgozik, kiváló újságíró. Soha, egyszer sem kémkedett. Kémkedésért börtönbe került. Szafronov újságírót 25 évre ítélték kémkedésért. (…)

Vlagyimir Kara-Murza politikust huszonöt éves, börtönkolónián letöltendő büntetésre ítélték. Ő a[z amerikai] Magnyitszkij-törvény egyik atyja. Talán emlékeznek arra, amikor korrupció miatt nemzetközi szankciókat vezettek be orosz tisztviselők ellen. Magnyitszkij [adóügyi tanácsadó] rájött, hogy [orosz kormányzati tisztviselők] 280 millió dollárt loptak el. [Az orosz hatóságok letartóztatták, a rendőrségi őrizetben halt meg]. Ezt a törvényt Vlagyimir Kara-Murza szövegezte. Szergej Podoprigorov bíró ellen erre hivatkozva szankciót vezettek be. Ő küldte Magnyitszkijt a halálba.

Belépek a tárgyalóterembe. A per zárt ajtók mögött zajlik, de én tanú vagyok. Belépek a tárgyalóterembe és – jó, hogy ülnek – tudják, kit látok? A Kara-Murzával kapcsolatos eljárást Podoprigorov bíró vezeti. És 25 évet ad Kara-Murzának. Ez nem bosszú?

... Kara-Murza lába tönkrement, a politikus 20 kilogrammot fogyott. Kara-Murza egy évig nem kapott lehetőséget arra, hogy három GYEREKÉT felhívja, egyszer sem.

Lilja Csaniseva. Gyönyörű negyven éves nő. Az ő hibája az, hogy az ellenzéki vezető Navalnij stábjában politizált. Nem ölt meg senkit, nem lopott, nem erőszakoló. Civil aktivista. Láttak már embereket megőrülni a szerelemtől és az igazságtalanságtól? Én láttam. Férje, Almaz Gatyin megőrült. Minden nap virággal várja őt a börtön kapujában. Utolsó szó jogán Lilja nem beszélt magáról. Csak egy szót mondott. Azt mondta: „Ha elítélnek, börtönbe zárnak, már nem lesz időm gyereket szülni. Adjon egy esélyt, hogy anya legyek.“

Bekcsurin bíró nem adta meg ezeket az esélyeket Csanisevának. 7,5 évet kapott. A kegyetlenség ma már állami patriotizmus. A gonoszság hőstett lett.

Zsenya Berkovicsot és Szvetlana Petrijcsukot terrorizmus vádjával börtönbe zárták. Színdarabjuk megkapta Oroszország legmagasabb színházi díját, a színházi Oscar-díjat, az Arany Maszkot, de egy szakértő azt írta, hogy „az androcentrikus orosz állam ellen léptek fel". Mi az az androcentrikus állam? Férfias állam. Berkovics és Petrijcsuk ellenzik a férfias állam felépítését Oroszországban. A feminizmust és a pacifizmust pedig nálunk bűncselekménynek tartják. Hatalmas büntetés vár rájuk, börtönben vannak.

Számos szélsőjobboldali náci szabadon vitatja Berkovics zsidó származását. Oroszországban harminc éve vagy még hosszabb ideje nincs állami antiszemitizmus. Putyin nem antiszemita. A neonácik azonban elkezdtek részt venni az oroszországi politikai napirend alakításában. Kijöttek a föld alól.

Valaki ma megkérdezte, mi van, az elnyomás már olyan nagyszabású, mint Sztálin alatt? Természetesen a letartóztatások számát tekintve, nemhogy a kivégzésekét, biztosan nem. De az elnyomásnak van egy jellegzetessége. Az elnyomás az, amikor senki sem tudja, kiért jönnek ma este.

Ideje befejeznem. Most harc folyik a jövőért. Harc folyik azért, ami lesz... Harc folyik azért, hogy milyen lesz a társadalom. Ki fog nyerni: a junta vagy a szabad polgárok. A junta programját talán egy katonai magáncég legnépszerűbb vezetője, a milliárdos szupermenedzser, Jevgenyij Prigozsin fogalmazta meg. Hadd emlékeztessek a programjára.

„Ne építsenek hidakat és színházakat. Egész Oroszországnak katonai üzemekben kellene dolgoznia. Egy időre Oroszországnak Észak-Koreává kell válnia. Az elit gyermekeit küldjék vissza külföldről Oroszországba. Hirdessék ki az általános mozgósítást, a határok lezárását.“

Igen, ez egy katonai junta programja. Azt akarom mondani, hogy ez egy új típusú junta lesz. Ez a hivatalban lévő elnök megbuktatása nélkül fog megtörténni. Ez hatalomváltás nélküli puccs lesz.

Elmondhatom, hogy amikor azt mondják, hányan támogatják Putyint, hogy senki sem támogatja, az nem igaz. Az idősebb generáció Vlagyimir Putyint támogatja. Az idősebb generáció képezi a hatalom támaszát. Van kire támaszkodnia. Ez az elhagyatott idős emberek generációja, akik újra érezni akarják az életet, akik újra hozzá akarnak járulni szülőföldjük nagyságához. Putyin ezt nagyon jól érzi.

Ki ellenzi az esetleges juntát, ezeket a fegyveres embereket? Furcsa módon, csak az IGAZSÁG kimondásának képessége állhat szembe a hatalmat követelő fegyveres emberekkel.

Uraim, ne hagyják bezárni a YouTube-ot, ne hagyják bezárni a Wikipédiát [Oroszországban]! Ez az utolsó lehetőség arra, hogy az újságírók által létrehozott tartalmat közöljük. A postagalambokat a tizenkilencedik században és a huszadik század elején megmérgezték, hogy a hadsereg ne kaphasson jelentéseket. Most pedig tönkre akarják tenni a YouTube, a Wikipedia és a VPN szolgáltatásokat, hogy ne lehessen megkerülni a blokkolást. Furcsa módon, most a mérnökök a szólásszabadságért folytatott küzdelem letéteményesei, a mérnökök a diktátorok ellen, ez a fő dolog a háborúellenes mozgalomban.

Végül pedig  az UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete kész foglalkozni az ukrán gyerekek sorsával és hazatérésével. Tudom, hogy Oroszország és Ukrajna jól viszonyul ehhez. Támogassuk az UNICEF erőfeszítéseit, hogy az ukrán gyerekek visszatérhessenek szüleikhez, a szülőföldjükre.

Egy másik dolog. Itt van Ukrajna és itt van Oroszország. Csak két tisztviselő beszélhet egymással. Ők Dmitrij Lubinec Ukrajna emberi jogi biztosa és Tatjana Moszkalkova oroszországi emberi jogi biztos. Egyszer majd filmet készítenek róluk, hogy ez a két különböző ember, kemény konfliktushelyzetben, különböző elnököket szolgál, de már több száz és száz foglyot cseréltek ki.

Ezek az emberek nem szeretik egymást, de nagyon fontos munkát végeznek. Támogassuk az ombudsmanokat. Még ebben a pokolban is csökkenteni kell az özvegyek és árvák számát.

Az elmúlt két hétben az orosz televízió 200-szor elmondta, mi... lehetséges... és hogyan kell az atomfegyvereket használni. KÉT Százszor. Két hétig. Úgy néz ki, mint egy kutyaeledel-reklám. Vlagyimir Putyin megnyomja a gombot, vagy sem. Egyikünk sem tudja. Lesz-e lehetőségünk, ahogy Svejk katona mondta, a háború után este hat órakor találkozni. Mikor van „utána". És lesz-e ilyen lehetőségünk. De éljük meg ezt a hátralévő időt emberként.

Egy kéréssel fordulok Önökhöz. Vannak zseniális ukrán riporterek, Msztyiszlav Csernov és Jevgenyij Maloletka, valamint a filmes csapatuk. Zseniális filmet készítettek: „Húsz nap Mariupolban". Ők voltak az utolsó újságírók ebben a haldokló városban. A riporterek és az általuk lefilmezett emberek sorsa egy és ugyanaz volt. Bármelyik pillanatban meghalhattak volna. Nem megfigyelők, a tragédia részesei voltak. Ukrán riporterek díjat akarnak alapítani az ukrán dokumentumfilmesek számára. Azoknak, akik most a fronton forgatnak. E pokol tragédiájának filmezéséért. Támogassuk őket. A Deutsche Welléhez fordulok. Támogassuk Msztyiszlav Csernov és Jevgenyij Maloletka ötletét. Aztán lehet, hogy akkor lesz „a háború után este hat óra".