Ebben az évben eddig 440 titkos megfigyelési igény érkezett Varga Judit tárcájához

Eddig sem sikerült hihetően megindokolnia az igazságügyi tárcának, hogy miért közöl 2021 óta más adatokat a miniszteri engedélyhez kötött titkos információgyűjtések számáról, de most találtak egy újabb indokot, hogy titokban tarthassák. 

Azért fontos a titkos információgyűjtés, mert a 2021-ben kirobbant Pegasus-ügyben azóta kiderült, hogy az igazságügyi miniszteri engedélyhez kötött nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtések egy részét a jogszerűségét illetően a sok bírálatot kapott Pegasus kémprogrammal végezték.

A Schadl–Völner-botrány miatt az engedélyező személye is érdekes, hiszen kiderült, hogy az elmúlt években az engedélyek jelentős részét biztosan nem Varga Judit miniszter írta alá, hanem egykori helyettese és államtitkára, a tárcától a korrupciós vádak miatt távozott és jelenleg vádlottként a bíróság előtt álló Völner Pál – írja a hvg.hu.

Az ilyen megfigyelés komoly, nem hiába nevezik úgy, hogy a nemzetbiztonságot veszélyeztető (annak vélt) tevékenység, személy felderítését célozza.

Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, naponta csaknem öt engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor. 

A hvg.hu és sok más médium, illetve országgyűlési képviselők rendszeren kérték ki az ilyen titkos információgyűjtések adatait, ami lehet telefon lehallgatás, elektronikus adatforgalom figyelése, fizikai követés, a lényeg, hogy a minisztérium eddig készségesen közölte is őket. 

Aztán változás történt, 2022 tavaszán már hiába kérte a lap az előző teljes év adatát, a minisztérium azt válaszolta, hogy nem tartják nyilván az engedélyezett kérelmek számát, ezért csak az összes beérkezett megfigyelési-lehallgatási kérelem számát adták meg. Az okára nem adtak választ, ezért Gulyás Gergelyt kérdezték a kormányinfón, aki azt mondta, hogy eddig is ezt adta ki a minisztérium. Tehát az Igazságügyi Minisztérium egy idő után azt állította, hogy eddig sem tudták, és a nyilvánvaló tények ellenére, eddig sem az engedélyezett megfigyelések számát közölték, csupán a kérelmekét.

Ez azért érdekes, mert eszerint akik adatokat kértek ki idáig, mindenki tévedett, nem azt kapta, amit akart, viszont a minisztérium sosem tett helyreigazítást egy-egy nyilvánosságra hozott adat után sem, hogy tévedés történt volna. 

Tavaly az is kiderült: titkosított adat, hogy kik írták alá az egyes engedélyeket. A lap éppenséggel Varga Judittól tudja, hogy ezt kiszervezte Völner Pálnak, az ő lemondása óta pedig vélhetően Répássy Róbert miniszterhelyetteshez. Sőt, a tárca szervezeti és működési szabályzata alapján Bóka János EU-ügyi államtitkár is lehet helyettesítő aláíró a sorban.

A hvg.hu nemrég újra kikérte az igazságügyi tárcától, hogy tavaly és idén április 25-ig hány nemzetbiztonsági célú titkos adatgyűjtést engedélyeztek, kik voltak az engedélyezők, és hogy 2010 óta változott-e a fenti adatok nyilvántartási rendje, módszertana. A friss, május végén küldött válaszában a minisztérium a jóváhagyott megfigyelési engedélyek számát továbbra sem adta meg, csak a beérkezett kérelmekét: eszerint a 2022-es teljes évben 1374 darab előterjesztés került a tárcához. Idén pedig április 25-ig további 440 kérelmet iktattak.  

A jóváhagyott és elutasított kérelmek számarányát firtató kérdésre adott válasz szerint az aláírók személyéhez hasonlóan, az engedélyezett kérelmek száma minősített adat. Vagyis már nem azért nem árulják el az engedélyezett titkos megfigyelések számát, mert nincs ilyen nyilvántartott adatuk, hanem mert közben ezt is titkosították.

A lap szerint az új hivatkozásra azért volt szükség, mert tarthatatlanná vált a korábbi hivatkozás, hogy csak a kérelmek számát tartják nyilván. A tárca kénytelen volt válaszával felfedni, hogy 2010 óta az adatok nyilvántartási rendje nem változott, így nem igaz, hogy nincs adata a tárcának az engedélyek állapotáról, jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Csupán minősített adat és ezért közérdekű adatigénylés során sem ismerhető meg.

Idén áprilisban egy napon belül két államtitkár is megígérte, hogy a kormány végre végrehajt egy hét évvel ezelőtti bírósági ítéletet, és megfelelve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2016-os határozatának, átírja a törvényt. A jogszabály megváltoztatására tett ígéretet aznap a DK-s Vadai Ágnes képviselő írásbeli kérdésére válaszolr Rogán Antal helyettese, Dömötör Csaba, miszerint: „Magyarország tiszteletben tartja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteit. Ennek megfelelően, a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelésre vonatkozó hazai jogszabályokat összhangba hozza az Emberi Jogok Európai Egyezményének követelményeivel és a vonatkozó ítéletben foglaltakkal.

A kormány, amelyet már 2016-ban felszólított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, a változtatást évekig halogatta. A téma akkor került elő ismét, amikor 2021 nyár végén nemzetközi oknyomozás alapján kirobbant a Pegasus-botrány, és kiderült, hogy például a hvg.hu korábbi újságírója, Dercsényi Dávid mellett több más magyar újságírót, közéleti szereplőt, ellenzékieket, az Orbán-kormány kritikusait figyelhették meg a mobiltelefonjukra telepített izraeli kémszoftverrel.

A megfigyelésekről Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója a hvg.hu-nak azt mondta: a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelés szabályaival több gond van. Az egyik – amit az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítélete is kifogásolt –, hogy az engedélyező az igazságügyi miniszter.

Egyébként szakértők már többször javasolták, hogy az igazságügyi minisztertől egy bíróhoz kerüljön át az engedélyezés, hiszen más országokban sem miniszterek döntenek erről, hanem az EU-s joggyakorlatban döntően bírók. Az EJEB-ítéletnek megfelelő jogszabályi változtatás tehát azzal járna, hogy a titkos megfigyelések engedélyezési jogát elvennék Varga Judit igazságügyi minisztertől.