Egy friss felmérés szerint elbocsátásokra készülnek a magyar vállalatok

A válaszadók nyolc százaléka állítja, hogy cége legfeljebb egy hónapig bírja ki a komolyabb lezárásokat. Az adatok azt mutatják, a digitalizáció és az ügyfélkezelés automatizációja növeli a válságállóságot, és a fejlesztést az állam is támogatja.

A MiniCRM nem reprezentatív, de 280 magyar kkv által kitöltött felmérése arra jutott, hogy a kkv-k nyolc százaléka legfeljebb egy hónapot bír ki az újabb szigorú lezárások során. „Tavasszal egy hónap után már fokozatosan lazítani lehetett a korlátozásokon, de most a járványnak egy egészen más szakaszában tartunk. Éppen ezért aggasztó, hogy a megkérdezett cégek további 33 százaléka véli úgy, hogy két-három hónapnál nem bírná tovább a szigorú korlátozásokat” – tudta meg a MiniCRM igazgatójától, Leskó Norberttől a Portfolio.

A második hullám hatásait már szeptemberben is megérezte a gazdaság. A határzár elzárta a külföldi turistákat Budapest elől, a szezon vége pedig visszavetette a belföldi turizmust, aminek aktivitása a közhiedelemmel ellentétben, nyáron sem érte el a tavalyi szintet. Eközben a vállalkozások elhalasztják a beruházásokat, a lakosság pedig csökkenti a fogyasztását. Ennek megfelelően, már szeptemberben is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a járvány felfutása csak azután indult be igazán.

A kkv-k 9,4 százalékánál szinte biztosan szükség lesz elbocsátásokra, további 24 százalékuk nem tartotta elképzelhetetlennek ezt a kimenetet, arra az esetre, ami most bekövetkezett. „Az e heti intézkedéseket már okkal nevezhetjük szigorú korlátozásnak, ezért azt mondhatjuk, hogy a cégek csak 67 százalékánál vannak biztonságban a munkavállalók” – mondja Leskó Norbert.

Az ijesztő képet némiképp árnyalja, hogy a nagyobb cégek jellemzően optimistábbak a kisebbeknél, így az elbocsátási hullám talán kevesebb munkavállalót érint. A legalább 50 dolgozót foglalkoztató cégeknek csak alig több mint tíz százaléka számolt be jelentős tavaszi árbevétel-csökkenésről, a legfeljebb tíz főt foglalkoztatók körében viszont ez az arány 46 százalék.

A tavaszi korlátozások után, az összes válaszadó 19 százalékának szinten maradt az árbevétele, 17 százalékuké pedig még nőtt is. Azok körében azonban, akik csökkenésről számoltak be (64 százalék), sokan (53 százalék) vannak azok, akiknél az árbevétel októberre sem állt vissza a járvány előtti szintre. Hogy mennyire nehéz a tervezés ezekben az időkben, azt jól mutatja, hogy ezeknek a cégeknek csaknem háromnegyede korábban azzal számolt, hogy őszre már hozni tudja a korábbi értékesítési szintet.

A vállalkozások 43 százaléka állította, hogy teljes mértékben tud távmunkában dolgozni, 39 százalékuk részben képes erre, 19 százalékuk viszont egyáltalán nem. „Problémát jelent ugyanakkor, hogy a távmunkában dolgozó cégek vezetői nem elégedettek a távmunka eredményességével. A cégvezetőknek csak egyötöde elégedett a távmunkával, 25 százalékuk tartja úgy, hogy ilyen körülmények között nem megy a csapatmunka, és 23 százalékuk gondolja, hogy távmunkában nehézkes a feladatmenedzsment.