Éhezzen-e az iskolás, ha a család jövedelme kisebb a statisztikai átlagnál?

Napokon belül kezdődik a 2024/2025-ös iskolai tanév, már osztják a tankönyvcsomagokat, és most derül ki az is, mennyibe fog kerülni a menza az oktatási intézményekben. Az iskolai étkeztetés és annak ára már tavaly is szóba került, mert akkor is megdöbbentő volt, hogy a háromszori étkezés térítési díja átlagosan havonta 15-20 ezer forint lehetett gyermekenként. Páger Zsolt, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének alelnöke akkor az Inforádiónak elmondta, hogy az ár az önkormányzatoktól és a közétkeztetőktől függ, de van egy törvény, amely nem engedi, hogy az ár nagyobb legyen, mint az ételekhez használt alapanyagok ára. „Ahol önkormányzat üzemelteti a közétkeztetést, ott azonnal jelentkeztek a piaci hatások, ahol kiszervezett formában működik, ott szerződés függvénye, hogy a szolgáltató mikor tud áremelkedést érvényesíteni az önkormányzattal szemben" – magyarázta Páger Zsolt.

Ha a 2023/2024-es tanévben a középárat nézzük, akkor az a 17 ezer forintos tízórai–ebéd–uzsonna csomag egy kétgyerekes családnak már 34 000 forintos havi költséget jelentett. Bár lehet, hogy ez nem okozott volna akkora gondot, ha a KSH által közzétett bruttó átlagbérrel valóban rendelkezne minden szülő. Az is, aki egyedül neveli gyermekét és az is, akit rokkanttá nyilvánítottak vagy éppen nyugdíjas lett. Ámbár utóbbi gyermeke valószínűleg már nem jár olyan iskolába, ahol be kéne utána fizetni a menzát.

Most sem attól függne egy-egy bevásárlás, hogy mi az, ami olcsóbb vagy éppen akciós és megfelel az iskolakezdésre, ha mindenki megkapná azt a bizonyos bruttó 645 300 forintot, amelyet a statisztikai hivatal meghatározott 2024 áprilisára átlagkeresetként. Akkor kényelmesebben és főként nyugodtabban zajlana az iskolakezdés.

Mert akkor nem lenne szükség olyan akciókra, mint amilyet például a Szeged-Ételt az Életért Alapítvány (Food for Life Hungary) vitt véghez. „200 nagyon gazdag tartós élelmiszercsomagot állítottunk össze a szegedieknek, és további 300 adag meleg étellel, és édes halavával vártuk nyárvégi, iskolakezdő ételosztásunkra a rászoruló családokat” – írták közösségi oldalukon.  A beszámoló videókon és képen jól látszik, hogy kisgyerekes családok is sorban állnak a meleg ételért és az élelmiszercsomagért. Egyébként az alapítvány éves szinten 1.200 000 adag ételt oszt országosan.

Visszatérve a menzára, a közösségi oldalakon már olvasni a jelenlegi árakkal kapcsolatos véleményeket, amelyek között nemigen találtunk elégedettet. Megnéztünk néhány, az Interneten megtalálható általános iskolai menzaárat. Bár a legtöbb helyen még most gyűjtik a kedvezményes étkezéshez az igénylőlapokat, néhány település már nyilvánossá tette az iskolai közétkeztetés árait. Szerkesztőségünk eddig a legolcsóbb menzát Pázmándon találta, ahol 851 Ft/nap (17 020/Ft/20 nap) díjért ehetnek a diákok háromszor egy nap. Dunaföldváron 1020 Ft/nap, Komlóstetőn 944 Ft/nap, Bp. XIX. kerület 1100 Ft/nap, Bp. XVII. kerület 853Ft/nap a háromszori étkezés menzaára.  

Egyik olvasónk elmondta, az idén tőlük Fejér megyében a napi háromszori étkezésért gyerekenként 26 500 forintot kérnek havonta. Ez az összeg már a drágábbak közé tartozik. Ha csak a tavalyi felső árhatárt nézzük (20 000 forint), akkor is 6 500-zal ment feljebb a gyerekek iskolai étkezésének az ára, ez mintegy 32 százalékos áremelést jelent. Ehhez képest a családi pótlék változatlan összege (12 200 Ft) ennek a felére sem elég. 

Az a szülő, aki ráadásul egyedül neveli gyermekét és nem jogosult sem az ingyenes, sem az 50 százalékos kedvezményre, mert párszáz forinttal több a jövedelme, mint a törvényben meghatározott minimum – úgy gondoljuk – joggal van felháborodva. Az igaz, hogy neki már 13 700 forint jár családi pótlékként, ha csak egy gyermeket nevel, mert, ha történetesen kettőt, akkor ez az összeg 14 800 forintra változik. Akárhogy is nézzük, ha neki ebből kéne kifizetnie az iskolai étkeztetést, akkor így se, úgy se futná rá belőle. Mondhatnánk, hogy a családi pótlék nem is arra van, hogy abból menzát fizessenek, de ez az összeg nem elég arra sem, hogy megvásárolják belőle az iskolakezdéshez szükséges dolgokat. 

A nehéz sorsú családokat a mi családbarát kormányunk nem hagyja bajban, legalábbis ezt szokták mondani. Ezért most nézzünk meg egy jól megsegített családot. Adott egy rokkantellátásban részesülő két gyermekét egyedül nevelő szülő. A gyerekek általános iskolások. Legyen az ő rokkantellátása 100 000 forint, plusz az emelt családi pótléka 2 x 14 800 Ft. Kapjon árvasági ellátást, annak a minimálösszege 50 000 Ft. Így ennek a szülőnek havonta van 179 600 Ft-ja. 

A példánkban szereplő szülő nagy valószínűséggel megkapja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, ugyanis a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a „szociális vetítési alap összegének 245 százalékát”, ami 2024-ben 69 825 Ft-ot jelent. Egy kis matek: ez a két gyerekét egyedül nevelő szülő esetében 209 475 Ft. Tehát a mi példaszülőnk gyerekei ingyenesen menzázhatnak, így megmarad mind a 179 600 forintjuk rezsire, fűtésre, az otthoni étkezésekre, ruházkodásra, utazásra, minden másra. Természetesen saját lakásban élnek, mert ebből lakbérre semmiképpen sem futná. 

Ha azonban családunknak történetesen 5 forinttal meghaladná és nem 209 475, hanem 209 480 forint jövedelme lenne, akkor már kiesik a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményből és ha a szülő azt szeretné, hogy gyerekei az iskolában is ehessenek Fejér megyében, akkor 2x 26 500, azaz 53 000 forintot kellene minden hónapban kifizetniük. Így viszont minden másra már csak 156 480 forintjuk marad. Ha csak ebédet kérnek a gyerekeknek, akkor pár ezer forinttal több.

Azokról a családokról nem is beszélünk, ahol családi pótlékkal együtt is alig éri el a jövedelmük a 100 000 forintot. Mert egy 70 000 forintos rokkantsági ellátásban részesülő egy gyerekét egyedül nevelő szülő a 13 700 forintos családi pótlékkal és az árvasági vagy tartásdíj minimum 50 ezrével is csak 133 700 forintos jövedelmet jelent. És azt is tudni, hogy ma Magyarországon legalább 200 000 olyan rokkantellátásban részesülő honfitársunk van, akinek az államtól kapott pénzösszege nem éri el a 100 000 forintot. Azt nem tudjuk, hogy közülük hányan nevelnek iskoláskorú gyerekeket. 

De azt igen, hogy az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló 2023. szeptemberi közvélemény-kutatásából kiderült: az egyszemélyes magyar háztartásoknak ahhoz, hogy szűkösen, de meg tudjanak élni, havonta minimum 250 ezer forintra van szükségük. Ahhoz azonban, hogy ezt kényelmesen, gondtalanul tegyék, már 600 ezer forint kellene. Szóval azok a családok, amelyek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek hírből sem ismerik a gondtalan életet, ahogyan azok sem, akiknek jövedelme nem haladja meg a 250 ezer forintot. 

A magyar szociális ellátórendszer megreformálását az ellenzéki pártok már régóta szorgalmazzák, de eddig a kormánypárt nem volt partner ebben a kérdésben (sem). Érdekességképpen megjegyeznénk, hogy akiket érint ez a rendszer – mint a példacsaládunkat –, ha csak ebédet fizetnének a gyerekeknek, akkor az – ahogy az olvasónk mondta – kicsivel többe kerülne, mint 16 ezer forint fejenként. Hogy miért érdekes ez? Mondjuk azért, mert a kormánypárti képviselők, ha az Országház Étteremben menüt fogyasztanának el ebédre, akkor alkalmanként 2 000 forintért lakhatnának jól a vendéglátóhely étlapja szerint. Ha ezt annyiszor tennék egy hónapban, mint a hányszor a gyerekek például szeptemberben, akkor 21x 2 000-ért, azaz 42 000 forintért étkeznének, ami kicsivel több, mint 2,5-szeres ára a jelenlegi iskolai menzás ebédnek. az érintett családok és a parlamenti képviselők jövedelme közt azonban nem kicsivel több, mint 2,5-szeres a különbség.