Évente, családonként, 160 ezer forint végzi a szemétben
Ismét ünnepnapok közelegnek. A családok már azon gondolkodnak mi kerüljön fel az egész hétre szóló nagybevásárlás listájára. Kinek a mindenszentekkel összekötött rokonlátogatás, kinek valamelyik szállodában eltöltött pihenőnapok jelentenek majd jó alkalmat az eszem-iszomra. Ilyenkor megannyi finomsággal kedveskednek a vendégeknek, de a nagy gonddal készült ételek egy része a hulladékban végzi. Az ilyen, elkerülhető, élelmiszerpazarlásnak kíván hadat üzenni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), amikor időben próbálja figyelmeztetni a családokat: némi odafigyeléssel megelőzhető, hogy akár a konyhai alapanyagok, akár a készételek a kukába kerüljenek.
„Nem meglepő módon, a legtöbb étel akkor kerül a szemétbe, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon, vendégeket fogadunk, vagy a korlátlan svédasztalos étkezést nyújtó szállodában pihenünk. Az idei, mindenszentek napját is érintő őszi szünetben valószínűleg mindhárom eset bőven előfordul majd” – állapította meg dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke. – „Ilyenkor a heti családi menü összeállításakor érdemes figyelembe venni, hogy egy-egy családtag mikor tartózkodik otthon. Az adagok megtervezése mellett a hűtő- és a kamramustra se maradjon el, továbbá elsősorban azok az alapanyagok kerüljenek a lábasba, amelyek szavatossági ideje a lejárathoz közeledik. Ezzel nemcsak a pazarlást csökkenthetjük, hanem pénzt is spórolhatunk.”
Az őszi iskolai szünetben, amikor a gyerekek otthon vannak, a szülők – munkába indulás előtt – előre elkészített ebédet hagynak a csemetéiknek. A szülők aggódnak: megeszik? Ottmarad? Megromlik az a sok étel? A „Maradék nélkül” program egyik fontos „küldetése” is ehhez kapcsolódik: a Nébih nemcsak a szülők, hanem a gyerekek takarékossági szemléletét is formálni szeretné. „Felfogásunk szerint a hivatalunk feladatai közé nemcsak az élelmiszerbiztonság garantálása tartozik – mondja az elnök –, legalább ilyen fontosnak tartjuk az óvodások, a kisiskolások, vagy az idősebb diákok szemléletformáló képzését is. Ezzel a kampányunkkal eddig már több mint félmillió diákhoz jutottunk el, különböző oktatási anyagokat készítettünk számukra, amitől azt várjuk, hogy ők is megértsék az milyen károkat okoz az élelmiszerpazarlás a családnak, az egész országnak. Talán a szülők rájuk is hallgatnak majd, jobban odafigyelnek, és kevesebb ételt dobnak ki.”
Európai uniós felmérések és a hazai adatok is azt mutatják, hogy a háztartásokban, és nem a közétkeztetésben keletkezik az élelmiszerhulladék legnagyobb része. „Ennek ellenére, nagyon fontosnak tartjuk, hogy mind az óvodai, mind az iskolai megreformált közétkeztetésben jobban figyeljenek az ételek minőségére. Az élelmiszerpazarlás csökkentésére jó megoldás lehet a menzai „svédasztal”. A gyerekek maguk dönthessék el, hogy a kínált ételekből mennyit vesznek a tányérjukra. Ezt több helyen kipróbálták már, megmérték a keletkező maradékot, és arra jutottak, ha az iskolásokkal megértetik, hogy nem kell mindig teleszedni a tányérjukat, ha ízlik, lehet repetázni, akkor jelentősen csökkenthető a kidobott ételek mennyisége” – mondta Nemes Imre.
Akik tudatosan gazdálkodnak, kevesebbet főznek. Ha már a hűtőbe kerül a maradék, nem felejtkeznek meg róla. Le is lehet fagyasztani, ami megmaradt, és egy vagy két hét múlva elő lehet venni, bátran el lehet fogyasztani, folytatta a hivatal elnöke, s a magyarországi családok pazarlását számokkal is alátámasztotta. Felméréseik szerint egy négytagú család évente átlagosan mintegy 160 ezer forintot dob ki feleslegesen a kukába élelmiszer formájában. A magyar háztartásokban az elkerülhető élelmiszerhulladék csaknem felét – pontosabban 46 százalékát, személyenként évente 11,79 kilónyi ételt – az úgynevezett otthon főzött ételek teszik ki.
„Nyolc évvel ezelőtt indítottuk a „Maradék nélkül” programunkat, azóta ötödik alkalommal sikerült közvélemény-kutatás alapján felmérni a családoknál keletkező élelmiszer hulladékok okait” – mondta a Hírklikknek Nemes Imre. Tapasztalataik szerint a kukába kerülő élelmiszerek három csoportba sorolhatók. Az egyik része minden körülmények között a szemétben végzi, ilyen a kávézacc, a teafilter, vagy a répa, a burgonya héja, ezeket nem tudjuk érdemben csökkenteni. Takarékoskodni legjobban az otthon elkészített, megfőzött ételekkel, illetve a zöldségekkel, gyümölcsökkel, kenyérfélékkel lehet. Ez utóbbiak egy része pusztán azért kerül a szemétbe, mert mielőtt az asztalra tennénk, ugyan még nem volt semmi baja, de a péksütemény már szikkadtnak tűnt, a zöldség, a gyümölcs elkezdett fonnyadni, és a család inkább úgy döntött, hogy nem eszi meg.
Némi odafigyeléssel, és a Nébih „Maradék nélkül” programjának tanácsaival megelőzhető, hogy növekedjen az élelmiszerpazarlók tábora. A hivatal elnöke az ünnepeket a szállodákban töltő vendégek figyelmét az úgynevezett „svédasztal jelenségre” hívja fel. Akik ritkábban vendégeskednek a hotelekben, azokat megszédítheti a gazdagon terített, önkiszolgáló asztalok kínálata. Az emberek ilyenkor degeszre tömik a tányérjukat, aminek aztán a fele ottmarad.
„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a gyomrunk szabadság alatt sem nő a kétszeresére. Érdemes egyszerre kevesebbet és többször szedni, így elkerülhetjük a tányérmaradékot. Egy jó szállodában, egy jól működő svédasztalnál, nem fogynak el az ételek, nem kell rögtön kiszednünk mindent, attól félve, hogy később nem jut majd. A kitálalt ételt ugyanis élelmiszerbiztonsági okokból nem lehet újra felhasználni, így a maradék végül a moslékba kerül. Jó gyakorlat, ha először csak kóstoló adagot szedünk mindenből, és végül abból eszünk többet, ami a legjobban ízlett – tanácsolta a szakember.
Mindenszentekkor sokan nemcsak elhunyt szeretteiket látogatják meg, hanem a távol élő rokonaikat is felkeresik. A magyar vendégszeretetre jellemző a túlkészülés, hiszen szeretnénk bőségesen vendégül látni ritkábban látott családtagjainkat. Vendéglátóként is fontos a tervezés, javasolja a Nébih elnöke: mérlegeljük, hogy hányan érkeznek hozzánk, és készüljünk a fogásokból összeállított búcsúcsomagokkal. A maradékokból később akár új ételeket is készíthetünk: a pörköltből gulyást, a rizsből rizsfelfújtat, de sok estben a lefagyasztás is remek megoldás.
Az őszi ünnepnapok jó lehetőséget teremtenek arra is, hogy átgondoljuk háztartásunk élelmiszer-fogyasztási szokásait. A rossz gyakorlaton környezettudatos hozzáállással, vagy felelős gondolkodással mindenképpen tudnánk változtatni. „Hulladéknapló vezetését javasoljuk” – tanácsolta Nemes Imre, és a már korábban említett „Maradék nélkül” programjukra emlékeztetve hozzátette: most újabb felmérést indítanak, amelynek regisztrációs oldalát a honlapjukon bárki megtalálja. Arra biztatják a jelentkező családokat, hogy egy hétig minden nap töltsék ki a maguk hulladéknaplóját, amelyben rendszeresen feltüntetik a kidobásra ítélt élelmiszer nevét és pontos súlyát, s azt is, hogy miért döntöttek a kidobás mellett. Mi került a kukába, vagy jobb esetben komposztálóba, netán a házi kedvencek etetőtáljába?
„Egy héten keresztül pontosan kell vezetni, hogy mi történt otthon a konyhánkban, utána a hivatalban kiértékeljük, és a beérkező naplók alapján pontosabb képet kapunk arról, hogy a jövőben mit tehetünk a hatékonyabb takarékoskodás érdekében – mondta a Nébih elnöke. – Ezzel nemcsak a családoknak segítünk megtanulni takarékosabban bánni az élelmiszerekkel, hanem a beérkezett kérdőívek alapján mi is friss, országos adatokhoz juthatunk a magyar háztartások pazarlási szokásairól”.
