Évi százezrekkel károsítja meg a nyugdíjasokat a kormány, az osztogatás sem ellensúlyozza ezt
„És ha hét százalékos lesz jövőre az infláció, nem pedig öt?” – kérdezett vissza Korózs Lajos, akitől arra kerestük a választ, hogyan értékelendő az Orbán Viktor által tegnap bejelentett – az eredetileg előirányzottnál két százalékponttal nagyobb – öt százalékos januári nyugdíjemelés. Az országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke szerint az alapvető élelmiszerek árának drágulási üteme az idén hónapról-hónapra meghaladja még a hét százalékot is. A nyugdíjasoknak jól kommunikálható – és láthatóan sikeresen alkalmazott – választások előtti osztogatási „gesztus” legjobb ellenszere a szocialista politikus szerint a közérthetően, az ország minden szegletébe eljuttatott információ.
Mint a Hírklikk is beszámolt róla, hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlésben azonnali kérdésre válaszolva – mintegy mellékesen – bejelentette, hogy jövőre a költségvetésben előirányzott három százalékkal szemben, öt százalékkal emelik a nyugdíjakat, miután a Magyar Nemzeti Bank szerint ilyen drágulási ütem várható jövőre. Matolcsy György legutóbb 4,7-5,1 százalékos várható inflációról beszélt 2022-ben, a jegybanki prognózis majd valamikor a hónap közepén jön ki legfrissebb inflációs jelentésében.
Egyébként az idei évet is három százalékkal kezdte a kormány, majd – szokatlan módon, nem egy lépésben, novemberben hajtotta végre az ilyenkor törvény által előírt utólagos éves kiegészítő nyugdíjemelést, hanem kettőben (ami azt jelenti, hogy kétszer is demonstrálhatta a választópolgároknak, mennyire törődik a lakosságnak ezzel a rétegével).
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – októberre vonatkozó – adatai szerint amúgy a fogyasztói árak 6,5 százalékkal haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet (a novemberi adat szerdán jelenik meg). Az előrejelzések pedig további drágulást vetítenek előre. A Portfolio elemzői konszenzusa szerint novemberben hét százalék fölé emelkedhetett az infláció, ami 2007 óta nem látott rekord.
Az élet még ennél is drágább
Nem véletlen tehát, hogy Korózs Lajos a fent már idézett kérdéssel válaszolt a Hírklikk kérdésére. Emlékeztetett arra, hogy a három százalékos nyugdíjemelés tarthatatlanságára már a költségvetési törvény júniusi országgyűlési vitájában is felhívták a figyelmet. „Az őszi inflációs adatok alapján pedig azt is látjuk, hogy a fogyasztói árak általános drágulási ütemét jóval meghaladóan emelkednek a mindennapi megélhetés költségei, például az alapvető élelmiszerek ára szinte hónapról-hónapra hét százaléknál is gyorsabb ütemben nőtt” – mutatott rá.
De – mint szavaiból kiderült – messze nem csak ez a probléma. Két további anomáliát is említett. Az egyik, hogy a nyugdíjak drasztikusan leszakadtak a bérektől azóta, hogy a Fidesz megszüntette a nyugdíjak kiigazítására korábban használt svájci indexálást. Előtte, 2010-2011-ig párhuzamosan emelkedtek az átlagnyugdíjak és az átlag nettó bérek, ám 2014-től az olló egyre jobban kinyílt. Míg 2010-ben a teljes munkaidős átlagkereset 74,5 százalékát érte el az öregségi nyugdíj átlagösszege, addig 2020-ban már csak az 52,9 százalékát, s minden jel szerint, 2021-ben becsúszik 50 százalék alá. „A leszakadás szemmel láthatóan drasztikus” – összegezte Korózs.
Óriási a nyugdíjasok szegénysége
A másik, a nyugdíjasokat érintő óriási problémának a nyugdíjas szegénységet nevezte. Mint magyarázta: ha Magyarországot tíz egyenlő részre osztjuk, akkor minden egyes tizedbe egymillió ember jut, s a legalsó tizedben, azaz az egymillió legszegényebb tizedben élők közül 2010-ben még csak 26 152 nyugdíjas volt, 2020-ban már 269 953. A szegények durván harmada nyugdíjas – húzta alá, s egy grafikont is a rendelkezésünkre bocsátott, ezt illusztrálandó.
Mégis bejön az osztogatás politikája
Kitért emellett a relatív jövedelmi szegénységre: a KSH legfrissebb adatai szerint nem is a szegények arányának a növekedése olyan drasztikus a 65 év felettiek között (2019-ben 15 százalék volt a jövedelmi szegénység körükben, ami mára 15,6 százalékra ment fel), inkább a nemenkénti megoszlásban van durva változás. A nők szegénységi rátája ugyanis egy év alatt 14,7 százalékról 17,3 százalékra emelkedett.
Habár a nyugdíjasoknak a saját bőrükön kellene érzékelniük a helyzetük relatív vagy éppen nem is csak viszonylagos romlását, a Fidesznek mégis rendre bejön az ennek elfedésére is kihasznált választások előtti osztogatás – vetettük közbe. A Závecz Research legfrissebb felmérése alapján – s ebben már szakértők szerint benne van az elmúlt hónapok osztogatásának és ígérgetéseinek hatása – négy százalékponttal megközelítette az egyesített ellenzéket a kormányzópárt (az előbbi 49, az utóbbi 48 százalékon áll).
Mit lehet tenni ez ellen? – kérdeztük. „Fel kell nyitni az emberek szemét, amire például kiváló a Nyomtass te is, amely nagyon egyszerűen, világos ábrákkal mutatja be a valós helyzetet” – mondta.
Évi százezrekkel károsították meg a nyugdíjasokat
Be kell például mutatni, hogy mennyit vettek el a nyugdíjasoktól az egymást követő Fidesz-kormányok. Korózs példaként hozza fel, hogy a durván 150 ezer forintos átlagos nyugdíj („a nyugdíjasok kétharmada nem kap ennyit”) ma 185 ezer forint lenne, ha Orbánék nem törölték volna el a svájci indexálást. „Amikor 80 ezer forintot ad Orbán nyugdíjprémium gyanánt – amit nem is ő ad, hiszen csak a jogszabályokat tartja be a folyósítással –, akkor közben az év során már megspórolt majdnem 400 ezer forintot” – hívta fel a figyelmet. Még ha a 13. havi nyugdíjat is adják, akkor is negatív a nyugdíjasok éves szaldója – derült ki a szocialista politikus szavaiból.
Mindenesetre – mondta kérdésünkre – az ellenzéki pártok programjának alapkiadványában benne van a vegyes indexálás visszahozatala.
