Ez történt a héten – Orbán szerint minden szép és jó, a botrányos kijelentéseiről persze szót sem ejt

Kissé szokatlan lesz ezúttal Orbán Viktor Ez történt a héten (május 8.-14.) Facebook-bejegyzésének a kivesézése: a kormányfő (pontosabban inkább a stábja) ugyanis túlságosan sok muníciót adott a rövidke videóposzt hátterének megvilágítására. Olvasóinkat azonban nem szeretnénk túlságosan hosszú írásokkal untatni, ezért az „ami kimaradt Orbán összefoglalójából” részt most rövidebbre fogtuk a szokásosnál. Eme „szolgálati közlemény” után, vágjunk bele!

Erőt, egészséget! – „Jó munkát kívánok Böröndi Gábor altábornagy úrnak, a Magyar Honvédség új vezérkari főnökének!” – Ebből, a héten közzétett posztjából vette át Orbán stábja a heti összefoglalóban is megjelentetett képet, ami akkor készült, amikor hat nappal korábban fogadta az új vezérkari főnököt. A képen a négy „díszpinty” – Orbán mellett Novák Katalin köztársasági elnök, egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter – vigyázzállásba merevedik, a férfiak arca komoly, mondhatni, inkább komor, miközben az egyetlen nő szája szegletében inkább valamifajta mosoly húzódik. Mind a komor (mint a bika) mimika, mind a cinikus félmosoly érthető is annak az ámokfutásnak a fényében, amit a frissen kinevezett vezérkari főnök alig pár nap alatt vitt végbe, komoly botrányokat váltva ki idehaza és külföldön egyaránt. Kezdte azzal, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsági meghallgatásán azt ecsetelt, hogy vissza akarja hozni a magyar katonai oktatásba a nukleáris elrettentést és a szittya gondolkodásmódot. Majd zárta (eddig legalábbis) azzal, hogy az M1 minapi adásában az ukrajnai háborúról beszélve azt fejtegette, hogy Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést, hiszen 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig. Ez utóbbi – a ma már bizonyossággal kijelenthetően Orbánnak csak egykor volt legszorosabb harcostársainál – a lengyeleknél is kiverte a biztosítékot: a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Sebastian Keciek nyílt levélben ítélte el Böröndi kijelentéseit. Ebben a többi között a következőt szögezte le: „Ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről”. Majd Orbánnak is üzenve azt fejtegette, hogy „1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban. Gróf Teleki Pál, a Magyar Királyság kormányának akkori miniszterelnöke azt mondta: Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem, hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában’”. 

Kormányülés – „Készül a költségvetés. Háborús időkben is megvédjük a családokat, a munkahelyeket, a rezsicsökkentést, a nyugdíjakat és garantáljuk Magyarország biztonságát” – ezt írta a kormányülésről egy másik posztjában a miniszterelnök. Szakértők már évek óta figyelmeztetnek az Orbán által preferált módszer veszélyeire, különösképpen az olyan kiszámíthatatlan időszakban, mint amilyen a mostani. Ahogy minap Vajda Zoltán az országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke fogalmazott a Hírklikknek: most újra azt a hibát követik el, hogy túl korán nyújtják be a 2024-es büdzsét, pedig tanulhattak volna az előző év tapasztalataiból. Hiszen az idei esztendőre átdolgozott költségvetést alig több, mint egy hónapja fogadta el az országgyűlés, de két hónapra rá benyújtják a következőt. Ez teljes abszurdum. Azokban az országokban, köztük az európai kultúraállamokban, amelyek „normálisan” működnek, decemberben nyújtják be a következő évi költségvetést, mert addigra lehet látni a gazdasági folyamatokat. Most is van még hét hónap 2023 végéig. Ki az, aki már most tudja, milyen lesz az infláció és milyen gazdasági növekedéssel lehet tervezni 2024-re? – tette fel a kérdést a közgazdász. De a kormányellenességgel nem vádolható szakportál, a Portfolió is azt írja: „annak ellenére, hogy a 2023-as költségvetés tervezésekor egyáltalán nem volt előnyös a büdzsé korai elfogadása és közben jelentős bizonytalanságok övezik a magyar gazdaságot, a kormány nem tántorít: május végéig elkészíti a 2024-es költségvetést”.

Amit már most tudni lehet: május 30-án nyújtja be a parlamentnek a kormány a 2024-es büdzsé tervezetét, amit – a tervek szerint – július 7-én fogadhatnak majd el. A portál emlékeztet arra is, hogy a konvergenciaprogramban szereplő főbb makroszámokra épít a büdzsé, ami hat százalékos inflációt és 4,1 százalékos GDP-növekedést jelent. (Jelenleg 24 százalékon áll az infláció, és a holnap megjelenő GDP-adat a prognózisok szerint technikai recessziót fog mutatni.)  Amúgy pedig az idei költségvetési folyamatok a kormány várakozásainál rosszabbul alakulnak, ez pedig gyengíti a 2024-es költségvetés alapjait.

Apollo Tyres találkozó – A kép a szokásos, Orbán nem véletlenül építtette a műemlékvédelemmel nem kompatibilis, mondhatni, épületidegen nagy kilátóteraszt a Karmelita Duna felüli oldalára: előszeretettel dicsekszik a gyönyörű Budapesttel (aminek a fejlődését – pusztán politikai bosszútól vezérelve – folyamatosan gátolja). Ezúttal az Apollo Tyres indiai gumiabroncsgyártó óriásvállalat igazgatótanácsának tagjai előtt büszkélkedett a panorámával és a várossal. A vendégeket egyébiránt munkavacsorára invitálta, ám hogy pontosan mi is történt, nem igazán derül ki az MTI tudósításából, azon kívül persze, hogy a hat éve betelepült Apollo Magyarország egy indiai-magyar sikertörténet, amelynek különösen erős üzenete van 2023-ban, hiszen az idén ünnepeljük India és Magyarország diplomáciai kapcsolatfelvételének 75. évfordulóját.

Csak csendben jegyezzük meg, hogy a dolognak több érdekessége is akad. Az egyik a világ húsz legjelentősebb gumiabroncs-gyártó cégének a profilja miatt jut az ember eszébe. Emlékezzünk csak! Egy időben – még a Kóka János-féle „magyar puma” idején – indult folyamat eredményeként Magyarország évekig gumiabroncs-nagyhatalomként szeretett díszelegni, de úgy tűnik, az Orbán-kormány most váltana, s akkumulátorgyártó-nagyhatalommá akarja tenni Magyarországot. (Akár erővel – legalábbis látva a Debrecenben és más, kiszemelt településeken hónapok óta tartó tiltakozásokat, s az azokra adott kormányzati válaszokat.) Azaz továbbra is kitart a környezetszennyező, alacsony hozzáadott értéket termelő, alacsonyan szakképzett munkaerőt igénylő, s nem a jövőbe mutató, az ország fejlődését garantáló iparfejlesztés mellett. Most éppen az akkumulátorgyártást nyomja ezerrel (pontosabban százmilliárdos támogatásokkal). S ha már támogatások: az első már-már emblematikus dél-koreai Hankook gumiabroncs-gyár betelepedése ugyan a Gyurcsány-féle befektetéspolitikának, -ösztönzésnek volt köszönhető, ám akkor még nem szórták a százmilliárdokat támogatásokra, ellentétben napjainkkal. 

Európa Kulturális fővárosa, Veszprém és Acticity – ez két, egymás után felvillanó kocka a heti összefoglalóban, mindkettő Orbán Veszprém-járásáról emlékezik meg. Az apropó: megnyílt az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ Veszprémben, Európa Kulturális Fővárosában. Több szép beszéd hangzott el, sok-sok méltatás, Orbán is megnyilvánult, s ő is gratulált a városnak, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternek, a térség országgyűlési képviselőjének, sőt, egy ponton még az Európai Uniónak és a brüsszeli bürokratáknak is a köszönetét fejezte ki azért, hogy Veszprém, s így Magyarország mellett döntöttek. Persze innen egyenes út vezetett a beszédben az EU szapulásáig, majd elhangzott egy, még Orbán részéről is túlságosan meredek kijelentés. „Bizánc, Nagy Károly, Ottó, Napóleon, Hitler más-más alapokon, de mindegyik európai egységről álmodozott” – mondta a miniszterelnök, aki szerint ez ma is így megy. Lefordítjuk a szavait: Hitler sem akart mást, mint az Európai Uniót, európai egységet. 

Az uniós szövetségeseink sorra szólalnak meg, mélységes felháborodásukban. Jan Lipavský cseh külügyminiszter – a Telex írása szerint – visszautasította, hogy Orbán Viktor Hitler terveivel hasonlította össze Európa egyesítését, és leszögezte: senki sem kényszeríti Magyarországot arra, hogy az európai közösség része legyen. Daniel Freund német EP-képviselő pedig egy tweetjében egyenesen azt írta, hogy „Tényleg azt akarjuk, hogy ez a fickó vegye át jövő nyáron az uniós elnökséget?” Majd rögvest meg is válaszolta: „Nem hinném”.  (Véleménycikkünk a botrányos kijelentésről itt olvasható.)

Mint a fentiekből is látható, adott elég muníciót Orbán Viktor heti összefoglalója, így ezúttal inkább csak fel-felvillantjuk, mi minden történt még a héten.

Novák Katalin találkozója – Nem úgy sikerült a köztársaság nélküli köztársasági elnök nyílt napja a Sándor Palotában, ahogy megálmodta. Merthogy – ahogy mi is megírtuk – váratlan vendégeket kapott. Pedagógusok, szülők és diákok is megjelentek a meghirdetett rendezvényen, mégpedig egy nem túlságosan hízelgő molinóval, amelyre Novák blogjában egy 2010. októberében – utóbb eltávolított – posztból származó idézet volt felvésve: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolóként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből”. (A politikus akkoriban költözött vissza családjával Németországból Magyarországra, hogy a Külügyminisztériumban dolgozzon.) Az akciót a Pedagógus Egység szervezte. Novák javára legyen mondva: odament a státusztörvény miatt tiltakozókhoz, akik arra szerették volna rávenni őt, hogy ne írja alá a törvényt. Az államfőnek azonban most is volt egy több, mint félresikerült mondata, ugyanis, amikor felmerült, hogy tárgyalóasztal előtt kellene megbeszélni a pedagógusokkal kapcsolatos ügyeket, közölte: nem ő felel a kormányért.

Titkos határozatok – A héten ismét bizonyítást nyert, hogy Orbán– mint minden magára valamit is adó egyeduralkodó – a legszűkebb belső köreiben igyekszik tartani fontos információkat. Kiderült, hogy az idén január-márciusban 96 nem titkosított, de a nyilvánosság elől gondosan takargatott, azaz titkos határozatot hozott a kormány. A „kétezres döntések" részletei nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, de a titkosításuk sem indokolt, csupán nem kötelező közzétenni őket. Tavaly 470, tavalyelőtt 679 ilyen döntés született. S hogy ezek milyenek? A HVG írásában láthatunk példákat: az idén eddig egyetlen egy kétezres döntés részletei szivárogtak ki: februárban egy stratégiainak nevezett soproni ülésen a kormánypárt arról döntött, hogy 17 milliárd forinttal megtoldja egy Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett vasúti fejlesztés költségvetését. Korábban egy kétezres határozat szerepelt indoklásként azoknak a felmondólevelében is, akiket 2019 tavaszán az állami leépítési hullámban küldtek el – innen értesültek a létezéséről –, és hasonló döntés rendelkezett 2020 elején a Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről – ez pedig onnan derült ki, hogy a dolgozókkal közölték.

Rendeleti kormányzás – Fentebb azt írtuk, hogy Orbán szereti eltitkolni a fontos információkat „azemberek” elől, nos, nem csak a titkos határozatokat kedveli, éppen ennyire – ha nem még jobban – kitart a számára a legkényelmesebb, teljesen szabad kezet biztosító rendeleti kormányzás mellett. S tesz is érte: a Magyar Közlönyben a héten jelent meg a törvénymódosítás, amely felhatalmazta a fideszes kormányt, hogy a veszélyhelyzetet 2023. november 25-ig meghosszabbítsa. Ez alapján pedig a kormány az ukrajnai háborút ürügyként felhasználva, rendeleti kormányzást folytathat. A „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról született 2023. évi XI. törvény megjelenése után pedig rögvest megjelent az Orbán által aláírt rendelet, ami megerősítette a rendeleti kormányzás meghosszabbítását. Mint arra a Szabad Európa emlékeztet: ez azt jelenti, hogy a különleges jogrend legalább egy három éves időszakra tolódik ki, amikor a kormány rendeleti úton kormányozhat, felülírhat törvényeket.  A 2020. március 11-én, a koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet a hosszabbítások után 2022. június 1-jén szűnt meg, és alig tette le a hivatali esküt az ötödik Orbán-kormány, a miniszterelnök a közösségi oldalán máris bejelentette, hogy 2022. május 24-én éjféltől kihirdetik a háborús veszélyhelyzetet Magyarországon, vagyis gyakorlatilag zökkenőmentesen követte egymást a rendkívüli jogrendet jelentő két veszélyhelyzet.