Ezért nem adható felhatalmazás Orbánnak

Márkus 2020. március 26. 18:40 2020. márc. 26. 18:40

Széles körű érdeklődés övezte a felhatalmazási törvény néven elhíresült jogszabály sorsát az Országgyűlés hétfői ülésén. A miniszterelnök az ellenzék szavazatait is kérte a törvény elfogadásához, de a kormányellenes erők egyöntetűen tagadták meg a támogatást Orbántól. Az ellenzéki képviselők természetesen nem a járvány elleni közös küzdelemre mondtak nemet, hanem a kormány valódi szándékaival szembeni aggályaikat fejezték ki. Az ellenzéki többségű városok példája azt is mutatja, hogy mi indokolja ezt a bizalmatlanságot.

Már a múlt héten ráirányította a figyelmet a hétfői parlamenti szavazásra Orbán Viktor miniszterelnök felhívása, amellyel a jelenleginél is szélesebb jogköröket kért a koronavírus elleni védekezéshez. Az ellenzéki pártok végül nemmel szavaztak a kormány teljhatalmát célzó törvény ügyében. Ezt követően, kormánypárti szereplők az esetet arra használták fel, hogy az ellenzéket a járvány elleni védekezés kerékkötőjének állítsák be. Ezért egyre inkább tűnik úgy, hogy a terv már eredetileg is a politikai haszonszerzés, nem pedig a magyar családok megvédése volt.

Orbán Viktor és szövetségeseinek megnövekedett hatalma ezen túlmenően is rejt magában veszélyeket. Néhány kormánypárti polgármester ugyanis már egyértelműen bemutatta, hogy mire is lehet használni a váratlanul kiszélesedő jogköröket. Szekszárd, Nagykanizsa és Komló fideszes vezetője októberben elvesztette ugyan a képviselő-testület többségének támogatását, de a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzetet arra használta fel, hogy az önkormányzati képviselők szándéka ellenére is végigvigye akaratát.

Balogh László, Nagykanizsa polgármestere a többség támogatása nélkül jelölhette ki végre alpolgármesterét, csökkentette a képviselői tiszteletdíjakat és átvette a hatalmat az önkormányzati cégek felett. Polics József Komlón egyedül határozott a város költségvetéséről, a képviselői tiszteletdíjak megszüntetéséről, ahogy Szekszárdon Ács Rezső sem kérte a testület támogatását sem a költségvetéshez, sem a szervezeti és működési szabályzat átalakításához.

Ki kell emelni, hogy hasonló döntések szinte csak olyan fideszes polgármestereknek jutottak eszébe, akiknek ellenzéki többséggel kell szembenézniük. Így a korábban megakadályozott lépések miatt, a jelenlegi döntésekbe némi kicsinyes politikai bosszú is keveredhetett. Ezzel a módszerrel keresztülvittek ugyan néhány kínos ügyet, de ugyanakkor szembe is mentek városuk többségének akaratával, amelyet az őszi önkormányzati választáson a szavazók eléggé félre nem érthető módon fejeztek ki.

Elég egyértelmű tehát, hogy a kormánypárti polgármesterek a kihirdetett különleges jogrendet nem kizárólag a járvány elleni hatékony védekezésre használták fel. Ezek az intézkedések ugyanis ezen a körön egyértelműen kívül esnek. A helyzettel való visszaélés nehezen kérdőjelezhető meg.