Ezüstkincseket találtak a Tisza-tónál
A Nemzeti Régészeti Intézet tíz éves kutatási tervének egyik pillére, hogy az összes lelőhelyet azonosítsák az országban, ennek részeként indult mintaprojekt többek közt a Tisza-tó délkeleti térségében. Tavaly Tomajmonostora településén, az egykori bencés apátsági templom maradványainak több részletét is sikerült feltárni a hajdani nemzetségi monostor területén.
„Megtaláltuk tehát a nemzetség monostorát és az azt megelőző településhez tartozó plébániatemplomot is” – idézi dr. Virágos Gábor ásatásvezető régészt, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) régészeti főigazgató-helyettesét, a Nemzeti Régészeti Intézet vezetőjét az MNM közleménye. Az idei feltárás során különleges lelet, ezüst kehelyből és ostyatartóból álló áldozókészlet került elő, a tárgyak egy elhunyt kezében helyezkedtek el – írja a 24.hu.
Keletkezésük előzetesen a 13-14. századra tehető, minden valószínűség szerint egy temetkezés részéről van szó, a pontos eredményekhez azonban még további ásatások szükségesek.
A tomajmonostorai feltárást is magába foglaló mikrorégiós kutatás más kiemelkedő eredményekkel is szolgált. Az 1596-os Mezőkeresztes mellett zajló ütközethez kapcsolódó kutatás során 70 ezüstérméből álló bécsi fillér (dénár) kincsleletet találtak a régészek, amelyet ugyancsak a 13-14. században rejthettek el.
„Természetesen a régió az eseménysorozat előtt és után is lakott volt, így több korszak leleteivel találkozunk a munka során, ezek a tárgyak és töredékeik az őskortól napjainkig keltezhetők” – fogalmazott Bakos Gábor régész, a terepi kutatás vezetője. A projekt azért jelentős, mert ez az első átfogó és szisztematikus kutatás, ami a tizenöt éves háború legnagyobb ütközetének felderítését célozza.
A kincset alkotó bécsi dénárokat az osztrák hercegek bocsátották ki, elterjedt összefoglaló nevükkel ellentétben, nem csak a bécsi, de az ennsi és a bécsújhelyi verdékből is. Az intenzív kereskedelmi kapcsolatok révén forgalmuk az 1200-1300-as években a Magyar Királyság területére is kiterjedt.
