Górcső alatt négy kormányzati „engedmény” – II. Az egyszereplős közbeszerzések
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a kormány mindenben engedett az Európai Bizottságnak, és négy területet sorolt fel, amelyen konkrét „engedményekre” kész. A közbeszerzések, a korrupció, a jogalkotás és az energiafüggés csökkentése az érintett területek, amelyeken konkrét ajánlásokat tettek – tudatta egy korábbi kormányinfón. Már az első szakértői reakciókból is azt lehetett látni, hogy az „engedmények” nem valódiak, sőt, nem is igazán újak, legfeljebb a hazai közvéleménynek, merthogy az Európai Bizottságnak már korábban elküldték azokat a helyreállítási alap kifizetéseiről folyó egyeztetések keretében. Sorozatunkban szakértők segítségével egyenként vesszük számba a négy konkrét „engedményt”. Elsőnek a jogalkotás területét érintő magyar vállalást vettük górcső alá, ezúttal pedig a közbeszerzések tisztaságát érintő javaslatról lesz szó, ami valójában egy visszás beismerés a kormány részéről.
„Magyarország nem csupán az EU-s közbeszerzéseknél, hanem a magyar költségvetésből finanszírozott közbeszerzéseknél is csökkenti az egyszereplős tenderek arányát” – ez volt annak a négy pontnak az egyike, amiről Gulyás Gergely beszélt, bár ez esetben is bárminemű részlet említése nélkül. Ahogy a Portfolió megjegyezte: mindez nem hatalmas újdonság, Gulyás már korábbi kormányinfókon is rendszeresen emlegette, hogy a kormány mindkét esetben 15 százalékra vállalja leszorítani az arányt, illetve a minap Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter is jelezte ezt a szándékot az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Mennyit ér ez a közbeszerzést érintő „engedmény”? Engedmény-e egyáltalán? Nagy Gabriellát, a Transparency International közbeszerzési szakértőjét kérdeztük.
„Ez nem más, mint egy visszás beismerés. De legalábbis több, mint érdekes, hogy a kormány most tudja vállalni, hogy 15 százalék alá viszi az egyszereplős közbeszerzések arányát, s ezzel beismeri, hogy ennyire hatással van a közbeszerzési eljárásokra, a piacra” – szögezte le a szakértő. Aki szerint az is baj, hogy az itthoni közbeszerzési piac már annyira torzzá vált, hogy szinte képtelenség kezelni az alapvető problémát, s a kormány látszólagos törekvései is vajmi kevés sikerrel jártak eddig, konkrétan, „nem nagyon jött be semmi””.
Az elmúlt 12 évben ugyanis annyira eltorzították a közbeszerzési piacot, hogy ma már bizonyos szektorokban csak a körön belüliek indulnak, „versenytársak nélkül maradtak a Mészáros és Mészáros és társai”. Sok tisztességes vállalkozó már el sem indul, mert tudják, úgysem nyerhetnek, a biztos vereség fényében pedig drága mulatság a pályázat elkészítése és benyújtása.
Évek óta téma az egyajánlatos kiírások nagyon magas aránya – emlékeztetett. Hat-hét éve az Európai Unió szokásos országjelentésében rendre szerepel ez problémaként. A kormány próbálkozott már mindenfélével, például azzal, hogy három jelentkező híján érvénytelenítik a kiírást, vagy, hogy falból hoznak több ajánlattevőt, s hogy olyanok „versenyeznek”, akik egymás alvállalkozói lesznek. Még ha látszatra van is ugyan három induló, de valójában nincs igazi verseny – mutatott rá a szakértő, hozzáfűzve: azért is némileg szkeptikus, mert már a kormány által leadott legelső helyreállítási terv is foglalkozik ezzel a kérdéssel.
Vajon az Európai Uniónak elegendő lesz ez? Nem fog átlátni a szitán? – kérdeztük. „Hááát....” – reagált Nagy Gabriella, aki úgy véli, nem igen lesz ez elég, bár azt meg elképzelni sem tudja, hogy mit tud ajánlani a kormány.
„Azért is szkeptikus vagyok, mert már láttam ilyet, a fent említett helyreállítási terv keretében benyújtott első dokumentumban is nagyon lágy megoldások voltak” Olyan módszerekkel javasolták kezelni a problémát, mint például iránymutatás az ajánlatkérők számára, workshopok szervezése cégeknek, stb. „Én pedig nem gondolom, hogy ettől megváltozna idehaza a közbeszerzési piac”.
Magyarországon szerkezeti problémák vannak, azokat kellene kezelni – szögezte le Nagy Gabriella a Transparency International szakérője, aki egyben kétségének adott hangot, hogy akár hosszú évek alatt lehet-e ezt valahogy kezelni. Ahogy ő látja: látszatmegoldások lesznek, vagy egyáltalán nem is lesznek megoldások.
Sorozatunk eddig megjelent cikke:
