Hintalovon: elképesztően nehéz volt 2023-ban gyereknek lenni Magyarországon

A Hintalovon Alapítvány a több mint 90 oldalas 2023-as gyermekjogi jelentésének elkészítéséhez minden olyan elérhető adatot, információt, kutatást és publikációt összegyűjtöttek, amelyekből kirajzolódnak a nagy folyamatok és a kisebb gyerekek egy-egy csoportját jellemző helyzetek is. Sőt, a gyerekek jelenlegi helyzetéről is fontos, elgondolkodtató adatokat és trendeket lehet megismerni belőlük.

Ha összegezzük a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentését, a következő elképesztő adatokkal kell szembesülnünk: több mint 110 ezer gyerekről volt tudomása az évben a gyermekvédelmi rendszernek. A szexuálisan bántalmazott gyerekeknek 79,6 százalékát a saját családjában érte erőszak. 2023-ban csökkent az örökbefogadások száma. Egy év alatt 5000 fővel nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma. Egy tavaly megjelent kutatás szerint a gyerekek 14 százaléka fogyasztott energiaitalt minden nap. A 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében. Minden 5. iskolás gyereknek volt valamilyen krónikus egészségügyi problémája, és 103 731 (százháromezerhétszázharmincegy) gyerek nem jutott egészségügyi ellátáshoz a lakóhelyén. Folyamatosan nő a korai iskolaelhagyó gyerekek száma. A korábbi évekhez képest duplájára nőtt a gyermekpornográfia áldozatává vált gyerekek száma a 0-13 évesek korcsoportjában. A nyolcadikosok 40 százaléka az alapszintet sem érte el a szövegértési feladatokban. Olyan kevés a nevelőszülő és a gyermekotthoni férőhely, hogy az újszülött kisbabák hetekre, hónapokra a kórházak újszülött osztályain maradtak 2023-ban. 

Ha kicsit részletesebben nézzük a tényeket, a jelentésből kiderül, hogy tavaly az infláció miatt minden kiadás közel ötödével többe került a családoknak. Eközben a gyerekekre egyre többet kellett költeni az egészségügyben, az oktatási rendszerben, és a képessé- fejlesztéseknél is. Ennek fő oka, hogy az ingyenes, helyi szolgáltatások sok helyen nem elérhetőek, vagy nem megfelelőek. 

A gyerekek harmada nem fér hozzá helyben óvodai neveléshez. Emellett tovább nőtt a fejlesztésre szoruló, sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akiknek a szüleik sok esetben csak magánúton találnak segítő szakembert. 

Soha korábban nem volt annyi betöltetlen háziorvosi hely, mint 2023-ban. Míg Közép-Magyarországon és a Dél-Alföldön 5 százalék alatti a helyben háziorvosi ellátáshoz hozzá nem férők aránya, addig a nyugat-dunántúli és a dél-dunántúli vármegyékben 20 százalék ezeknek a gyerekeknek az aránya. 

Az akadozó egészségügyi ellátások ténye azért is aggasztó, mert az adatok szerint minden 5. iskolás gyerek nyilatkozott úgy, hogy van valamilyen krónikus egészségügyi problémája. A gyerekek ötöde túlsúlyos vagy elhízott, a napi gyümölcs- és zöldségfogyasztás a gyerekek kevesebb mint harmadára jellemző, míg az energiaitalt minden nap fogyasztók aránya 14 százalékra nőtt. 

A gyerekek átlagosan kevesebbet aludtak 2023-ban, mint 2018-ban (hétköznap alig több, mint 7,5 órát). A saját egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent. 

Az egészségkárosító magatartások terén is romlott a helyzet: a 15-19 éves diákok 40 százaléka volt már részeg életében, ami jelentősen magasabb szám a korábbi évek adataihoz képest. Az iskoláskorú gyerekek majdnem ötödére jellemző a rendszeres (legalább heti gyakoriságú) dohányzás. A 9-11. évfolyamon tanulók 17 százaléka kipróbálta már a marihuánát, és minden 10. gyereknél előfordult már visszaélésszerűen szer (nyugtató vagy altató) használata. 

A gyerekek és fiatalok körében a mentális problémák egyre nagyobb számban fordulnak elő, miközben a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás 19 vármegyéből csak hétben, és a fővárosban volt elérhető 2023-ban is. A növekvő szerhasználati adatokhoz képest különösen aggasztó, hogy a gyermek- és ifjúsági addiktológiai ellátásban is tovább csökkent az elérhető szolgáltatások száma. Járóbeteg-ellátás még mindig csak két vármegyében érhető el.

Most már csak az a kérdés maradt: az Orbán-kormány eddigi lépései elegendőek-e ahhoz, hogy valódi változás álljon be gyermekeink életében. Mint ismert, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője április 23-án a közösségi oldalán közölte, hogy benyújtották az újabb gyermekvédelmi törvénycsomagot. Ennek értelmében tovább szigorodnak a pedofilokat sújtó büntetések, majd fölsorolta a súlyosbításokat is. 

Csakhogy a szakemberek szerint ez kevés. Ahogy Herczog Mária szociológus a Hírklikknek elmondta: „politikai lózungok hangzanak el a kormány részéről, amik ráadásul teljesen szakmaiatlanok és megalapozatlanok, mint például a pedofílozás. De úgy tűnik, ezzel meg lehet úszni azt, hogy érdemben foglalkozzanak az alapvető reformokra szoruló gyermekjóléti ellátással, elsősorban a megelőzéssel és a családtámogatással. Az nem indok, hogy a magas jövedelmű családokat támogatják. Hende Csaba, Szombathely fideszes országgyűlési képviselője, és a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke a testület április 4-i ülésén azzal söpörte le az asztalról a családi pótlék emeléséről szóló ellenzéki javaslatot, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyék”. Hende Csaba nagyon súlyosan tévedett ebben, és sajnos senki nem javította ki őt. A családi pótlék ugyanis nem munkavégzéshez kötött, és nem a szülők, vagy a családok kapják, hanem az állam járul hozzá ezzel a nagyon szerény, és mindenképp jelentősen emelendő összeggel a gyerekek egyébként nagyon magas költségű neveléséhez és gondozásához. Az nagyon súlyos érvelés, hogy akinek nem telik rá, annak ne szülessen gyereke. Hisz' egyébként folyamatosan csökkenő gyerekszámmal néz szembe a kormányzat, amit nagyon sajnál.

De azt látni kell, hogyha a közösség, az állam nem vállal nagyon jelentős részt a gyerekek felnevelésének költségeiből és a különféle szolgáltatásokban, akkor nem is fognak a gyerekek megszületni, illetve a megszülető gyerekek egy nagyon jelentős része igen súlyos hátrányokkal küzd. (…) Az interneten vannak különböző biztosítós kalkulációk, amik 28 és 40 millió forint körülire teszik – luxus kiadások nélkül – egy gyerek 0-18 éves korig való fölnevelésének a költségeit. Vagyis azok a felelős emberek, akik adott esetben nem tudják vállalni egy gyerek jó színvonalú fölnevelését, inkább gyerektelenek maradnak. De abba is bele kell gondolni, hogy két fizetéssel, magas végzettséggel rendelkező szülők két-három gyerek esetén nem tudják ezt a kiszámolt, átlagos költséget sem biztosítani a gyerekeiknek, hisz' nem keresnek annyit.

Itt pedig megint fölmerül az a kérdés, hogy vajon az állam hogyan és milyen módon járul hozzá a gyerekek nevelésének, gondozásának a költségeihez. Az EU Európai Gyermekgarancia programja biztosítja, hogy az iskolai költségek semmilyen módon ne terheljék a szülőket, amit ma Magyarországon nem mondhatunk el. Felveti, hogy az iskolán kívüli programokat, sportot, nyelvtanulást stb. ingyenesen kéne biztosítani a gyerekeknek, nálunk erről szó sincs. Ezerféle ága-boga van annak, hogy mi mindent kellett, vagy lehetett volna tenni, és azt gondolom, hogy a kormány számára is nagyon kínos, hogy ennyire szűklátókörűen és szűken értelmezi a feladatát. Ami most történt, az biztos, hogy nem a gyerekek javát szolgálja.

Ezek után, és ennek tükrében érdemes elolvasni a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekvédelmi jelentését a közelgő Gyermeknap alkalmából. A teljes jelentés itt olvasható.