Orbán beszélhet, de megakadályozni nem képes az új uniós csúcsvezetők megválasztását

Orbán Viktor római látogatásán is élesen bírálta, hogy a brüsszeli pozíciók szétosztását – szerinte – pártpolitikai alapra helyezték, és jelezte, nem tudja támogatni a pozíciók elosztásáról szóló „pártmegállapodást”. Mint a Népszava tudósításában egyebek között olvasható: elővette azt a kártyát, miszerint ő a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök az EU-ban, s azt állította: látta, „mikor mi romlott el”. Értékelése szerint az „európai bajok gyökere”, hogy az 2014-es EP-választás után az Európai Bizottság akkori elnöke az addig politika-semleges bizottságot politikai testületté akarta alakítani. Ez a folyamat azóta halad előre és okoz egyre több bajt – vélte.

Arról is beszélt, hogy ami most készülődik – három párt, „mintegy koalíciót alkotva” szétosztja a legfontosabb európai tisztségeket –, az a korábbi „bevonás filozófiájának” az ellenkezője, és pártpolitikai alapra helyezi az EU intézményeit. Ennek következménye, hogy lesz többség és kisebbség, lesz kormány és ellenzék – mondta Orbán, aki szerint azonban az unió „nem erre van kitalálva”, hanem a bevonódásra. Mindenkit be kell vonni, nem szabad megengedni, hogy bármelyik tagállam úgy érezze, kisebbségben, ellenzékben van, ez filozófiailag és stratégiailag is rossz ösvény, amelyen nem lenne szabad haladnia az uniónak – közölte.

⁠Nem először beszél Orbán arról, hogy ellenzi a kiszemelt leendő uniós vezetők személyét, s nem először tiltakozik a kiválasztásuk ellen. De vajon a szavakon túl, tud-e bármit is tenni? Meg tudja-e akadályozni az uniós kulcspozíciók elosztását? Lattmann Tamást kérdeztük.

A nemzetközi jogász rövid válasza: nem igazán. Részletesebben: ezeknél a pozícióknál jellemzően nincs konszenzuskényszer, többségi szavazás van, akár az Európa Tanács elnöki, akár az Európai Bizottság elnöki pozíciójáról van szó mindig többségi szavazással döntenek. Befolyásolni Orbán csak annyiban tudja ezt, amennyiben számít az ő egyetlen szavazata, de blokkolni nem tud, s nem kell a beleegyezés sem ahhoz, hogy megszavazzák őket. Az Európai Parlament elnökének kiválasztásába pedig abszolút nulla még a befolyása is – tette hozzá.

De akkor miért adja vajon elő a „hattyú halálát”, miért kürtöli tele Európát azzal, hogy ellenzi, meg, hogy ez milyen igazságtalan a kisebb tagállamok, az alkuból kimaradók felé? – kérdeztük. Ugyanazért – mondta a nemzetközi jogász –, amiért hajnali 3 órakor élőben jelentkezik a Facebookon a brüsszeli szállodájából azzal, hogy hatalmas győzelmet aratott a migrációs kérdésben – miközben, mint kiderült, a Tanács napirendjén nem is szerepelt ez a téma. Ez tehát a szokásos hazugsága és csúsztatása – értett egyet felvetésünkkel Lattmann. Szerinte Orbán aktív politikusként cselekvő, potens képet akar sugároznia magáról. Így még ha ereje teljében is lenne – mondjuk Európai Néppárti tagsággal és nagy befolyással –, akkor sem tudna semmit tenni, ugyanis egyetlen európai vezető sem tud abszolút hatalmat gyakorolni az unióban – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre a jogász.

Mennyire állja meg a helyét az, amit a római sajtótájékoztatón mondott arról, hogy 2014 óta tart az addig politika-semleges bizottság politikai testületté alakítása? – kérdeztük. Lattmann szerint az ugyan tény, hogy Orbán világlátásában és -értékelésében sokkal aktívabb politikai szereplő lett az európai színtéren, s az Európai Bizottság rákényszerült a politikusságra vele szemben, mégpedig pontosan a miniszterelnök politikája miatt – magyarázta. Például, ha az Orbán által is emlegetett Jean-Claude Juncker bizottsági elnök nem lett volna ízig-vérig politikus, akkor nagyon megsértődött volna azon, hogy Orbán teleplakátoltatta vele Magyarországot, de ő csak nevetett rajta – mondott egy példát Lattmann felidézve, hogy a 2019-es Európai Parlamenti választások előtt ellepték az országot a Soros György és Juncker képével ellátott óriásplakátok, azzal a szöveggel, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”. A nemzetközi jogász szerint az Európai Bizottság egyáltalán nem lett kevésbé vagy jobban politikus, mint az Orbán által emlegetett időpont előtt volt, csak éppen a bizalma, a hozzáállása és az aktivitása változott meg, reakcióként Orbán politizálására, s ezt érezheti a magyar miniszterelnök annak, amit állít.