Hová viszi és mennyiért a honvédségi repülő a kormánytagokat?

Immár sportot űz a kormány abból, hogy az infotörvényre hivatkozva, kerek perec kijelenti, nem adatkezelő a feltett kérdés ügyében, így válaszolni sincs módja. Tavaly nyár végén a közpénzekkel kitömött Alapjogokért Központ egy millitáns plakátkampányt tolt 150 millió forintos költségen, ami az uniós közbeszerzési értesítőből derült ki. De arra már semelyik kormányszerv és minisztérium nem volt hajlandó válaszolni, milyen kormánydöntés előzte meg, hogy egy magáncég közpénzekért hirdethetett, mi volt az a közérdek, ami ezt lehetővé tette. Ebben az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz fordultunk.

Ugyancsak hiába próbáltuk megtudni, mi lesz a százmilliárdokért vásárolt lélegeztetőgépek garanciájával, hiszen a tavaly beszerzett sok ezer berendezésre csupán egy éves jótállást vállaltak a kínai cégek. A szavatossága úgy járt le, hogy életmentésre nem is használták. Egy raktárban porosodnak, amin Rogán Antal propagandaminiszter körei gazdagodnak. A beszerzéseket intéző és sokszor a vásárlásra 100 százalékos előleget biztosító minisztérium állítja, a berendezéseket átadta az Országos Kórházi Főigazgatóságnak, így már ők az ügy adatkezelői. A megszólított állami szerv viszont azzal érvel az illetékessége hiányáról, hogy ők tényleg megkapták a gépeket, de sem a gyártókkal, sem pedig a szállítókkal nem álltak kapcsolatban, így forduljunk a külügyhöz. Szijjártó Péter minisztériuma pedig köti az ebet a karóhoz: az átadás-átvételi jegyzőkönyvek aláírása után nem adatkezelő.

A Magyar Turisztikai Ügynökség, illetve leánycége, a Kisfaludy 2030 Zrt. abban érezte illetékessége hiányát, hogy milyen pályázati dokumentáció alapján fizettek ki a Mészáros-birodalom szállodái számára 17,7 millliárd forintot. Itt csak azt szerettük volna megtudni, milyen feltételek alapján kapták meg ezt a rengeteg közpénzt. Ebben az ügyben a Transparency International segítségével indítottunk pert.

Korábban a Belügyminisztérium készséggel elárulta, mely minisztérium vezetői használnak megkülönböztető jelzéseket. 2010. előtt csak a közjogi méltóságok és a belügyminiszter volt jogosult kék lámpa használatára. A kormányváltás után nem sokkal, azonban különösen méltányolható államérdekből bárki igényelhetett ilyet. És a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági tárcán kívül, minden akkori tárcavezető élt is a lehetőséggel. Most kénytelenek vagyunk minisztériumonként megkérdezni ugyanezt, mert a szabályok alapján, még mindig kötelező dokumentálni minden egyes alkalommal a megkülönböztető jelzések használatát.

A 100 százalékos állami tulajdonban lévő Antenna Hungária arra képtelen tavaly augusztus óta válaszolni, hogyan alakultak a tavaly elmaradt augusztus 20-ai ünnepség költségei. Érdeklődéseink nyomán kormánydöntés született arról, hogy a rendezvénysorozatra szánt 7,9 milliárd forintot a cégnél hagyják, hogy ha lehetőség van rá idén, szervezze meg az eseményt. De hogy kivel, milyen feladatra és mennyiért szerződött azt jellemzően üzleti titokként kezelik. Ebben az ügyben is a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, de a Péterfalvi Attila vezette hivatal február óta nem hozott semmilyen döntést az ügyben.

Ehhez a sorhoz csatlakozott most a Honvédelmi Minisztérium, amelytől arról érdeklődtünk, az elmúlt időszakban mibe fájt a kormánytagok utaztatása a honvédségi gépekkel. „Honvédelmi miniszter úr és delegációja a montenegrói védelmi miniszter meghívására 2021. március 29-én Kecskemét – Podgorica – Kecskemét útvonalon utazott honvédségi repülőgéppel. A gépen utazó személyek útiköltsége egy főre vonatkozóan átlagosan 165.000 HUF volt. Az Ön által kért további adatokkal nem a Honvédelmi Minisztérium rendelkezik” – írták. Arról nem írtak, hány tagú delegáció kísérte el Benkő Tibor minisztert az udvariassági látogatásra. Megpróbáljuk természetesen további adatigénylésekkel kideríteni, hogy a nem kormánygép honvédségi repülők mennyiért hurcolásszák a kormánytagokat.