Orbán Viktor, az útátadó
„Erős vidéket építünk, mert erős vidék nélkül nincs erős Magyarország” – ezt az alapvetést tette közkinccsé Orbán Viktor hétfőn, az 53. számú főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának átadásán. A miniszterelnök két nappal korábban is átadott egy utat, talán még fontosabbat is, mint az 53-as elkerülő út. Akkor az M85-ös út négysávos, az osztrák határig futó szakaszát helyezte forgalomba.
A miénkénél szerencsésebb országokban is szoktak utakat építeni, át is adják azokat, és minden bizonnyal beszédek is elhangzanak ilyenkor. Ám az utakat átadó szónokok nem politikai üzeneteket fogalmaznak meg, hanem arról beszélnek, miért fontos, hogy sok és jóminőségű út legyen. A többi között azért, hogy könnyebb legyen a közlekedés, elérhetőbb a bevásárlás, fejlődhessen a turizmus. Magyarországon az útnak, mint szinte minden másnak, politikai üzenete van. A M85-ös út átadásakor Orbán az első világháborút lezáró időkre is emlékezett, amikor „az ellenségeink úgy döntöttek, a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot a magyarok azonban sohasem fogadták el, mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen”.
A miniszterelnök szerint azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, „eltöröltük a román–magyar határt, így az útátadást úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal”. De még ennél is többről van szó: „Sopron térsége nemcsak az északot és a délt, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére. Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal.”
Ez volt Sopronban, az M85-ös egy szakaszának átadásán, az 53-as számú főút Soltvadkertet elkerülő szakaszának ünnepélyes felavatásakor pedig arról beszélt a miniszterelnök, hogy „azt tűztük a zászlónkra, hogy a magyar vidéket vonzó hellyé tesszük, olyan hellyé, ahol érdemes élni, mert van munka, vannak minőségi szolgáltatások, és ésszerű időn belül minden elérhető." Azért, hogy a budapestiek ne örüljenek, a számára nem igazán kedves fővárosnak is odaszúrt: „az mégsem járja, hogy Budapest fejlettsége az uniós átlag 158 százaléka, az összes többi meg átlag alatti.”
Ám hiába az egyre bővülő – Orbán Viktornak és a Fidesznek köszönhető – úthálózat, mindenhová a miniszterelnök sem juthat el. 2023 augusztusában például, amikor egy három és fél kilométer hosszú önkormányzati dűlőutat adtak át a Tokaj-Zemplén Térségfejlesztési Program keretében Tarcal határában, a jelenlévőknek nélkülözniük kellett Orbán útátadási jártasságát, ám az avatáson résztvevő és beszédet is mondó Gulyás Gergely – főnöke helyett is – igyekezett kitenni magáért. Szerinte az elkészült önkormányzati dűlőút nem kevesebbet jelent, mint hogy „gyorsan fejlődik a tokaji térség, ezzel együtt az ország egésze.” Orbán hiányát, – azaz a minőséget – egyébként mennyiséggel igyekeztek pótolni: Gulyás miniszterrel együtt hét illusztris személyiség – négy férfi és három nő – tette tiszteletét a dűlőút átadásán, vagyis emelték az ünnepi aktus fényét. Nem is akármilyen személyiségekről van szó, a történelmi hűség, valamint a teljesség kedvéért név szerint is megemlítjük őket. Tehát a dűlőút átadásán a következők vettek részt: Butta László, Tarcal polgármestere, Posta György, Tokaj polgármestere, Bánné Gaál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei közgyűlés elnöke, Wáberer György, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke, Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szabó Tünde, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács társelnöke.
Amúgy nem a Tarcalon üzembe helyezett dűlőút a rekorder: 2021 szeptemberében tizenegyen avatták fel a 21-es főút Tar és Mátraverebély közötti, kétszer kétsávossá bővített bátonyterenyei szakaszát. Amint az ilyen esetekben megszokott, főként férfiak voltak láthatók az eseményt megörökítő fotókon, ám a kép két szélére egy-egy nő is odafért. Őket nyilván azért állították oda, hogy a választópolgárok lássák: családbarát kormányunk a nőkre is gondol.
Az utak Magyarországon, mint látjuk, nem csupán a közlekedést szolgálják, hanem ennél sokrétűbb, mondhatni, előremutatóbb üzenetük is van. Felemelik a romlatlan vidéket a bűnös város, Budapest szintjére, nem mellékesen pedig, összekötik a mesés keletet a hanyatló nyugattal.
