Igazi karácsonyi ajándék
Nem akartam írni az ünnepek alatt. Nem akartam, hiszen egész évben sokat jegyzeteltem, és úgy gondoltam, hogy az elkövetkező néhány napban megkímélem a T. Olvasót kusza gondolataimtól. De olvastam valamit, aminek hatására mégis csak leültem a klaviatúrához. A Népszava és a Hírklikk is tudósított arról, hogy a Péterfy Kórház-Rendelőintézet és Manninger Jenő Traumatológiai Intézet Gyermektraumatológiai osztályának minden dolgozója az addigi gyakorlatot – hirdetmény keretében - hivatalossá tette: a gyermekek gyógyításáért nem fogadnak el anyagi ellenszolgáltatást.
Pontosan hatvan évvel ezelőtt feküdtem ebben a kórházban, tartózkodásom emlékei meglehetősen foszlányosak. Most mégis melegség öntötte el a szívemet, mivel az „én kórházam” egyik részlege fontos és előremutató lépést tett. Az ott dolgozó munkatársak deklarációja fordulópont lehet az elmúlt évtizedek – eddig teljesen eredménytelen – paraszolvencia elleni harcában. Valakik most nyíltan, nevüket vállalva elkötelezték magukat a hálapénz felszámolása érdekében folytatott küzdelemben, valakik most visszahozták a bizalmat és a reményt. Remélem, hogy a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a magyar egészségügyben működő valamennyi szakszervezet csatlakozik a kezdeményezéshez, és abban is bízom, hogy az egészségügyi kormányzat nemes és eredményes kampányt indít a Péterfy-kollektíva kultúrájának terjesztésére. Jó lenne, ha rövid időn belül minden magyarországi kórház és rendelőintézet főbejáratánál hatalmas táblák hirdetnék, hogy az intézményben a teljes alkalmazotti állomány akaratából megszűnt a hálapénz gyakorlata. És talán néhány év múlva, már ezekre a feliratokra sem lesz szükség.
Olvasom a Péterfy osztályvezető főorvosa és osztályvezető ápolója által jegyzett hirdetményt és még mindig nem akarok hinni a szememnek: „nem várnak el, és nem fogadnak el anyagi ellenszolgáltatást a gyermeksérültek gyógyításáért, kezeléséért és ápolásáért.” Ez a nyilvános kezdeményezés nem csak nemes, hanem ízlésesen praktikus is, mivel a plakát szerényen megadja annak a közhasznú alapítványnak a számlaszámát, amelyre – elégedettség esetén – támogatásokat lehet befizetni. Nem kötelező, nem kuncsorognak anyagi juttatásért és nem várják el az anyagi hozzájárulást. Ha úgy gondoljuk, hogy mégis szeretnénk segíteni, akkor hálásak érte. Elválik a hála és a pénz, hála a Péterfy munkatársainak! Végre eltűnhet a közbeszédből ez a több évtizedes múltra visszatekintő, meglehetősen disszonáns kifejezés: „hálapénz”. De anyanyelvünk tisztulásánál is fontosabb, hogy megszűnhet egy olyan gyakorlat és viszonyrendszer, amely a gyógyító ember és a beteg számára egyaránt méltatatlan. Köszönet a Péterfy-csapatnak a kezdeményezésért! Őszintén hiszem, hogy példaértékű felhívásuk és gyakorlatuk hamarosan általánossá válik.
December 24. van, délelőtt. Kisütött a nap. Van remény.
