Iskolapadból a munkanélküliségbe

Az idei esztendő első negyedében az Eurostat adatai szerint az unió országaiban 75,7 százalékos, Magyarországon 81,2 százalékos volt a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája. Az unió statisztikai hivatalának adatai szerint Hollandiában 83,4 százalékos rátát regisztrálták, a sorban a svédek és a máltaiak következnek, egyaránt 82,4 százalékos mutatóval. Csehország, Észtország és Németország van előttünk a sorban. 

A KSH mintavételes lakossági felmérése szerint a március és május közötti három hónap átlagában Magyarországon 4 millió 745 ezren dolgoztak, 41 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Fontos adat, hogy ebben az időszakban közfoglalkoztatottként 61 ezren, a munkaképes korúak 11,7 százaléka dolgozott, ami különösen azokban az országrészekben jelent nagy segítséget az ott élő családoknak, ahol még mindig csak elvétve kínál a versenyszféra munkalehetőséget. 

Katona Tamás, a KSH korábbi elnöke, rendszeresen elkészíti a maga külön „pillanatfelvételét” a hazai gazdaság állapotáról. Az április-májusi jelentésében kiemelte: a hazai elsődleges munkaerőpiacon – a gyed, a gyes miatt távol lévő 128 ezer nőt is beleszámítva – 4 millió 576 ezer ember dolgozott, 0,9 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A hazai statisztikai jelentések sajátossága, hogy a KSH kimutatásaiban a külföldön dolgozók népes, majdnem százezres táborát is beleszámolják a hazai foglalkoztatottak közé, ami a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátáját 75,1 százalékosra emeli. Ez 0,6 százalékponttal kedvezőbb az egy esztendővel korábbi adatnál.

A munkaügyi szakemberek elsősorban a 25-54 évesek foglalkoztatási számait tekintik a gazdaság működése szempontjából kiemelten fontosnak. A vizsgált tavaszi hónapokban ebben a körben 88,2 százalékos foglalkoztatottságot mértek, ami szintén kedvezőbb néhány tized százalékponttal az egy évvel korábbinál. Katona Tamás ugyanakkor az aktív munkanélküliek száma mellett sem megy el szó nélkül. Ez a hazai foglalkoztatási helyzetkép árnyoldala: a március és május között időszak átlagában 219 ezer megkérdezett mondta magát munkanélkülinek. Huszonhétezerrel, azaz 14,2 százalékkal voltak többen, mint egy évvel korábban! Az első negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 114 ezren válaszolták az adatfelvételnél, hogy szeretnének ugyan dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést. 

A magyarországi foglalkoztatási problémák egyike a 25 éven aluliak között tapasztalható munkanélküliség. A körükben készített felmérések szerint 13,1 százalékuknak nincs állása. A hazai közoktatás helyzetét ismerő kutatók több fórumon is szóvá tették már, hogy a tankötelezettség határának leszállítása óta nagyon sok fiatal már 16 évesen elhagyja a közoktatást, annak a tanévnek a végén, amikor betölti a tizenhatodik életévét, s „utcára” kerül. Ezeknek a fiataloknak egy jelentős része nem tanul szakmát, jó esetben később közmunkásként helyezkedik el, vagy még annak sem veszik fel. 

Katona Tamás úgy véli, ez a mutató hosszú idő óta rendkívül magas, ráadásul az egy évvel korábbihoz képest további 1,1 százalékponttal nőtt is. Az ötödik hónap végén a nyilvántartott munkanélküliek 10,2 százaléka volt 25 éven aluli, 47,7 százalékuk első munkahelyét kereste – reménytelenül. Az okokat a már korábban említett alacsony iskolázottságban kell keresni. A kimutatások szerint a munkanélküliek csaknem egyharmadának nem volt szakképzettsége, az álláskeresők 40,4 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett. Az álláskeresők fele középfokú végzettségű, ötven százalékuk szakiskolából vagy szakmunkásképzőből, 25,7 százalék szakközépiskolából került ki. A szakgimnáziumot végzettek 4,8 százaléka, a gimnáziumban érettségizettek több mint 19 százaléka vár valamilyen munkalehetőségre. A legkisebb, 8 százalék, a felsőfokú végzettségű munkanélküliek aránya.

Változatlanul súlyos gond a hazai tartós munkanélküliség. Az első negyedévben az álláskeresők több mint egyharmada, 33 százaléka legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget, arányuk 0,3 százalékponttal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. 

Katona Tamás a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataira hivatkozik, amikor a nyilvántartott álláskeresők számát május végén 226 ezerre taksálja, ami 2 százalékkal kevesebb, mint egy hónappal korábban, ugyanis az év ötödik hónapjában a foglalkoztatók 34 ezer új álláshelyet jelentettek be, de ezek 20,4 százaléka csupán közmunka volt. 

Akit valamiért elbocsátanak, vagy megszűnik a munkahelye, az átlagosan 8-9 hónap alatt tud újra elhelyezkedni. Ebben van némi csökkenés, de a három hónapos munkanélküli segély idejét figyelembe véve, optimális esetben is a család egyik-másik tagja, vagy éppen az eltartó, majdnem fél évig jövedelem nélkül marad. A nyilvántartott munkanélküliek több mint négytizede – az Európai Unióban egyedülálló módon – hazánkban teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodást jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot –, legalább 6-9 hónapig jár az érintetteknek, húzza alá nyomatékosan legfrissebb kimutatásában a KSH korábbi elnöke.