Jövőre 200 milliárdért üzemeltetik az autópályákat Mészáros Lőrincék
A 2024-es költségvetés tervezetéből kiderült, mennyit fizet az állam a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziós konzorciumnak.
A kormány 200 milliárd forintot tervezett be a 2024-es költségvetésbe a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának fedezetére – derül ki a büdzsé Országgyűlésnek benyújtott tervezetéből. A kormány 2022-ben adta koncesszióba a hazai autópályák üzemeltetését és fejlesztését 35 évre egy magántőkealapokból álló konzorciumnak, illetve az azok által gründolt projekttársaságnak. A magántőkelapok Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők, maga a kormány sem tagadta soha, hogy a két „üzletember” áll mögöttük – írja a hvg.hu.
A konstrukció úgy néz ki, hogy az állam az üzemeltetésért minden évben rendelkezésre állási díjat fizet a koncesszornak, aki az első tíz évben jelentős fejlesztéseket is végrehajt. A szerződés azon részeit, amelyekből kiderülne, hogyan alakul a rendelkezésre állási díj a 35 éves időtávon, a kormány nem hozta nyilvánosságra, ám márciusban a Fővárosi Törvényszék – egyelőre nem jogerős – ítéletben kötelezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) a szerződés mellékleteinek kiadására.
Ami az első tíz évben esedékes fejlesztéseket illeti, ezekért az állam nem fizet külön, a fedezetet a koncesszornak kell mintegy megelőlegeznie. Mint kiderült, a fejlesztések kapcsán az államnak azért jelentkeznek plusz kiadásai, például a szükséges földterület-kisajátítások kapcsán. Erre hivatkozva, áprilisban módosították a koncessziós szerződést: az M1-es háromsávúsítását két évvel eltolják, így az állam idén és jövőre spórolni tud.
Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a 35 éves koncesszió első tíz évében megvalósítandó rengeteg fejlesztés komoly pénzügyi kockázatot hordoz. Több ezer milliárd forintot még Mészáros Lőrinc sem tud előhúzni a farzsebéből vagy a nemrég összekalapált MBH Bankból. Ez a finanszírozási kockázat is – hangoztatta annak idején a koncessziókért felelős miniszter, Rogán Antal – a koncesszort terheli. Most azonban már mégsem, hiszen ha valamely munka mögé nem sikerül összehozni a finanszírozást, lehet mentesítő körülményre hivatkozni.
A módosítás által bevezetett legfontosabb új szerződéses intézmény a „részleges meghiúsulás”. Erre az indoklás szerint azért van szükség, hogy ha akár az állam, akár a koncesszor hibájából valamely teljesítés meghiúsulna, akkor ne kelljen felbontani az egész koncessziós szerződést.
