Katona Tamás: a 2023-as költségvetési törvényben csak az oldalszámozás konzekvens

–  4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, a bruttó hazai termék 73,8 százalékára csökkenő államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol a jövő évi költségvetés. Ha megszavazzák, meddig lehet érvényes?

– Ez most sem érvényes. Pontosabban ma (kedden, július 12-én) szavaznak a fő számokról, mához egy hétre meglesz a zárószavazás, a költségvetési törvényt kihirdetik, de ettől ez még érvényes nem lesz, mert nem valós adatokat tartalmaz. 

– Miért nem?

– Ezt a makrogazdasági folyamatok ismeretében nyugodtan lehet mondani. Régi problémájuk a közgazdászoknak, hogy 12 éve megszűnt a költségvetés transzparenciája. Gyakorlatilag nem áttekinthető a büdzsé. Áttértek arra, hogy az Országgyűlés nyáron fogadja el a költségvetést, amikor annak még semmi alapja nincs. Nincs meg az előző évi zárszámadás, amiből ki lehetne indulni. Ráadásul az államháztartási törvényben – és már azt is túllépve, a veszélyhelyzeti jogalkotás keretei között – úgy változtatták meg a szabályokat, hogy a költségvetés számai tulajdonképpen csak elképzelések, mert az összes fejezetcímet, az összes adatot bármikor át lehet alakítani. De az ideihez képest még minden átláthatóbb volt, mert, ha megnézzük a 2023-as költségvetési törvényt, akkor abban egyetlenegy konzekvens adatsor van, az az oldalszámozás. Az összes többi nem alátámasztott, illetve nem lehet megállapítani, hogy abból mi a valós. 

– Akkor nem is tudni, meddig lesz érvényes…

– Még egyszer mondom, nem is érdemes eltöprengeni azon, hogy meddig lesz érvényes, mert úgyis átalakítják. Az elmúlt években még a hatálybalépés előtt is többször módosították a költségvetést. Az, hogy most elképzelik – ráadásul ilyen helyzetben –, mennyi lesz az államháztartási hiány, a GDP növekedés… Ezeket nem lehet meghatározni. Annak például, hogy 5,2 százalék lesz az infláció, ellentmond a Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott jelentése. Annak a középértéke a jövő évi inflációra nézve nyolc százalék. Jó, előbb nyújtották be a költségvetési törvényt, minthogy a múlt hónap végén a Magyar Nemzeti Bank kiadta az inflációs jelentését, de a kormány nem változtatott az 5,2 százalékos inflációs számon. Tavaly nyáron három százalékos inflációt terveztek idénre, most – ha szerencsénk van –, megáll 13 százaléknál az év egészét illetően. Itt tartunk. Úgyhogy nem érdemes sokat töprengeni az egyes fejezeteken.

– Mi látszik?

– Az, hogy a kormány szándékosan gerjeszti az inflációt. Ráadásul az idei költségvetés elszállt, épp a napokban közölte a Pénzügyminisztérium, hogy az idei államháztartási hiány a költségvetési törvényben meghatározott érték 91 százaléka fölött van. Vagyis gyakorlatilag a költségvetésben az idei évre tervezett hiány 91 százalékát a kormány az első félévben elérte. Az is látszik, hogy hiteltelen a gazdaságpolitika, és ezt elég jól tükrözi – sajnos a mi kárunkra – a piac. Azért nem lehet mindent fejre állítani. Láthatóan elszállt a forint, és most már egy szabadesés-közeli állapotban van a magyar fizetőeszköz. Éppen a hiteltelen fiskális politika miatt – és ez most már a kormányon múlik –, a jegybank nem sokat tud tenni ellene, habár komoly felelőssége van benne. Sokáig úgy gondolta a kormány meg a jegybank, hogy az a jó, ha gyengítik a forintot. Ellenzékben még egész mást mondott Orbán, akkor arról beszélt, hogy: „erős állam, erős forint”. Aztán 2010-ben átvették a kormányt, akkor 267 forint volt egy euró, most 400 forint felett van, 406, 408, 410 körül szokott lenni. A hiteltelen gazdaságpolitikát a piac most már érzékeli. A kormány néhány héttel ezelőtt döntött, létrehozott alapokat, és azt mondta, extraprofit adókat vet ki. Merthogy a választások előtt iszonyatosan kiköltekezett, januárban, februárban 2000 milliárdot kiszórt olyan módon, hogy az nem volt benne a költségvetésben. Na, ennyit a költségvetés komolyságáról. Azt mondták, hogy extraprofit adó, miközben ez a tavalyi bevételeket adóztatja. A tavalyi bevételekre veti ki az adót, nincs itt extraprofitról szó. Ezek alapvető dolgok, egy másodéves közgazdász hallgató megbukik, ha ilyeneket mond. 

– Azt mondta Varga Judit, igazságügyi miniszter, hogy a kormány magán kezdte a spórolást. Ez mennyire igaz? 

– Az adatok ezt nem támasztják alá. Tegnap ugyan közöltek egy listát, nyilván a Monetáris Tanács elé hoztak egy határozatot, amelyben bizonyos előirányzatokat törölnek, bizonyos előirányzatokat pedig zárolnak. Hogy ezt mennyire lehet komolyan venni, nem tudjuk. A fejezetektől kétségtelenül elvontak pénzeket, de ezek nem valós pénzek. A Paks II. beruházástól például elvontak 100 milliárdot, de miután július közepe van, és még egy kapavágás sem volt, a pénzt nem tudták volna elkölteni. Egy biztos, egy pontos dolog van ebben, hogy jelentősen spórolnak a pedagógusok, az egészségügyi szakdolgozók, a szociális munkások, és általában a közalkalmazottak, a közszféra, a rendészeti dolgozók bérén. Ha az igazságügyi miniszter úgy gondolja, hogy magán kezdi a spórolást a kormány, ha a közszféra dolgozóinak a bérén spórol – kivéve természetesen a minisztereket és az államtitkárokat –, akkor igen, akkor valóban magán spórol. Ha meg mást értenek ezen, akkor sajnos nem így van. 

– És a családokat mennyire érinti hátrányosan ez az egész? Most előjöttek például a katával, ami ugyan adó, nem a költségvetés része, de…

– Normális viszonyok között a költségvetést akkor nyújtják be, amikor előbb a parlament már tárgyalta az adótörvényeket. Utána jön a költségvetési törvény, mert az adótörvények alapozzák meg a költségvetési kiadásokat. Ezt is fölrúgta a kormány. Ez egyébként az állatorvosi ló esete, így működik ma a magyar kormány. Semjén Zsolt benyújtott tegnap reggel egy törvénytervezetet, és kedden már el is fogadták, miközben ez csaknem 400 ezer vállalkozást érint, ráadásul év közbeni hatálybalépéssel. Pedig az adótörvényekben alapelv, hogy év közben csak rendkívüli esetben módosítanak adószabályokat. Most 400 ezer vállalkozásra vonatkozó szabályokat ilyen durván módosítani – ez elképesztő. Ez olyan mértékű dilettantizmus, amit nehéz minősíteni. A családokra visszatérve: 2008 óta nem változott a családi pótlék összege, miközben az idén 13 százalék körül lesz az infláció, 25 százalék körül lesz az élelmiszerek árának emelkedése. Tulajdonképpen amit az idén kapnak a családok, azt az infláció felzabálja. A családok nagy része rosszul jár. Az inflációt pedig azért gerjeszti a kormány, mert ezzel szedi vissza a választás előtti iszonyatos pénzszórását. Csak ennek általában az a következménye, hogy mindig azok a vesztesek, akik korábban legalább átmenetileg nyertesek voltak. 

– És a nyugdíjasok?

– Most ott tartunk, hogy ugyan az idősek februárban megkapták a teljes 13. havi nyugdíjukat, de nagy többségüknél azt az infláció elvitte. Most is már 21-22 százalék az élelmiszerek áremelkedése, ami különösen az átlagnyugdíjnál, 160 ezer forintnál kisebb nyugdíjból élőket sújtja. Az alapvető élelmiszerek ára az idén nagyjából 30 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok kétharmada 160 ezer forintnál kevesebb nyugdíjból él. Az ő fogyasztói kosarukban az alapvető élelmiszereknek és a gyógyszereknek sokkal nagyobb az arányuk, mint másoknak. Ezért őket lényegesen jobban sújtja az infláció. 

– Ehhez képest Orbán Viktor gyorsan kiposztolta a Facebook-oldalára, hogy „A mai napon érkezik az évközi nyugdíjemelés. Teljesítjük, amit vállaltunk: megvédjük Magyarországot, megvédjük az időseket!”

– Igen, 3,9 százalékot emeltek. Így most 8,9 százalék az idei nyugdíjemelés összege, és már régen két számjegyű az infláció. Mindig csak utólag ad valamit a kormány abból, amit az infláció elvett. Nem előre, utólag. És nem annyit, amennyit kellene.