Kemény tél előtt állnak az eleve „Covid-vírusfáradt” magyarok
Habár a koronavírus-járvány felfutásának kockázata csökkent, a veszély azonban még nem múlt el teljesen, továbbra is vigyázni kell magunkra. Erre figyelmeztetett Kökény Mihály, volt egészségügyi miniszter az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának mérsékelt optimizmust tükröző üzenetére reagálva. Mint mondta, már csak azért is indokolt az óvatosság, mert olyan tél közeleg, amikor korábban nem tapasztalt módon, takarékoskodni kell, korlátozott lesz a fűtés, s a kényszerpályán lévő gazdaság okozta stressz is gyengíti a szervezetet. Üzenetének aktualitását aláhúzza, hogy éppen a napokban derült ki, mennyire félvállról veszik ma már a magyarok a Covidot.
Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyjon fel a világszerte több mint hatmillió halálos áldozatot követelő vírus elleni küzdelemmel, bár hozzátette: a világ soha nem volt jobb helyzetben ahhoz, hogy véget vessen a járványnak. Aki maratont fut, az nem áll le a célvonalat meglátva, hanem gyorsabban kezd futni, minden maradék erejét beleadva – fejtegette, s további erőfeszítéseket kért az államoktól a kór terjedésének fékezésére.
A hivatalos magyar álláspont szerint „Magyarországon a járvány jelenleg mérsékelten zajlik”. A legutóbb a múlt héten közzétett adatok szerint a megelőző hét napban 11 596 új fertőzöttet igazoltak, 42 beteg hunyt el, 831 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 10-en voltak lélegeztetőgépen. A számok valóban nem túlságosan magasak, talán ennek is köszönhetően, a lakosság túlnyomó többsége már félvállról veszi a Covidot.
Egyetért-e a WHO főigazgatójának optimizmust tükröző szavaival? Illetve mit szól a magyarok „lazaságához”? Kökény Mihályt kérdeztük.
A korábbi egészségügyi miniszter szerint valóban eléggé optimista nyilatkozatot tett a WHO főigazgatója, bár Gebrejeszusz nem azt mondta, hogy vége a világjárványnak, hanem azt, hogy láthatóan lassan-lassan a végére jutunk a pandémiának. Ugyanakkor, ugyanebben a nyilatkozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szabad hátradőlni – mondta Kökény. Mintegy „hazaüzenve” hozzátette: sajnos, sok ország ma már nem tesztel eleget, visszafogta a járványügyi készültséget, nem figyel eléggé az oltási kampányok szervezésére.
Ő maga is egyetért a WHO főigazgatójának óvatos optimizmusával. Jóllehet most egyetlen kontinensen sem tapasztalható a fertőzések számának drámai kiugrása, sehol nem indult el látványos felfutás, de azért a legutóbbi hazai számokat nézve, kénytelen volt megállapítani, hogy újra lassú növekedést mutatnak a hivatalos adatok. Ráadásul azt nem is tudjuk, mennyit tesztelnek, hányan nem mennek orvoshoz még úgy sem, hogy a házi tesztjük pozitívnak bizonyult. Gyanítható, hogy nagyon sokan enyhe tünetekkel otthon, maguk igyekeznek túljutni a fertőzésen, s jó, ha van felelősségérzetük, mert akkor legalább nem mennek el otthonról, nem mennek dolgozni. De nem biztos, hogy mindenki komolyan veszi ezt – fejtegette Kökény Mihály.
A szakember szavait alátámasztja a Publicus Intézetnek a Népszava számára készített friss felmérése. A magyar felnőttek majdnem kétharmada (legalábbis úgy tudja) egyelőre megúszta a koronavírus-járványt. A megkérdezettek 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyszer sem kapta el a vírust, 27 százalék egyszer betegedett bele, míg 17 százalék kétszer vagy többször is. A képet persze árnyalhatja, hogy még azok között is, akik biztosan voltak fertőzöttek, a többségnek csak enyhe tünetei voltak, és hat százaléknyi válaszadó még így is tünetmentes volt. Bizonyosan vannak tehát olyanok, akik nem is tudnak róla, hogy Covid-fertőzöttek voltak – írja a kutatásról beszámoló elemzésében a Publicus.
A közvélemény-kutatás arra is rávilágított, amit a mindennapjainkban magunk is tapasztalunk: az emberek eléggé unják már a járványhelyzetet. Csupán egy 40 százaléknyi kisebbség nyilatkozott úgy, hogy inkább fél egy új őszi hullámtól. Leginkább a nők, a 60 felettiek és a legfeljebb nyolc általánost végzettek körében kelt nyugtalanságot a vírus újbóli aktivizálódása.
Kökény Mihály ezt vírusfáradtságnak nevezi, amikor embereknek már elegük van a megkötöttségből, az előírásokból. Ennek jele az is – mondta –, hogy sajnos jó néhány hónapja alig vesznek fel újabb védőoltásokat. Még úgy sem, hogy a lakosság átoltottsága csak 65-66 százalékos, ami amúgy tíz százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál. Pedig fontos lenne az oltások felvétele, már csak azért is, mert a védettség még három-négy oltás után is idővel csökken, különösen az idősek körében. S most már az új Omikron ellen is hatékony vakcinák állnak rendelkezésre – jegyezte meg. „Ebben lehetne sokkal markánsabb a járványvédelem, a népegészségügy, s ha úgy tetszik, a kormányzati propaganda is, rá kellene beszélni az embereket arra, hogy megőrizzék a védettséget” – szögezte le. Szerinte újabb oltási kampányra lenne szükség, ugyanakkor „nem eretnekség ismét felvenni a maszkot a zárt térben, zsúfolt helyeken” – mondta.
Kiváltképpen, miután nagyon gyors fordulattal, hirtelen beköszöntött az ősz, ami azt is jelenti, hogy beszorulunk a zárt térbe. Ez kedvez a légúti fertőzéseknek, beleértve a Covidot is. Ilyen körülmények között az óvatosság kiemelten fontos lenne – üzente. „Már csak azért is, mert egy olyan tél közeleg, amikor korábban nem tapasztalt módon takarékoskodni kell, korlátozott lesz a fűtés, s a kényszerpályán lévő gazdaság okozta stressz is gyengíti a szervezetet.” Mint mondta: egy ilyen környezetben, helyzetben jobban kell az egészségünkre is ügyelni.
A veszély tehát nem múlt el, habár a kockázat csökkent – összegezte a helyzetet. „Nagyon jó lenne, ha egy újabb felfutást sikerülne megelőzni, már csak azért is, mert az egészségügy tartalékai erősen kimerültek” – mutatott rá. Hozzátette: csak remélni lehet, hogy nem éri újabb komolyabb terhelés a járvány miatt.
