Két hónapig lesz plusz orosz gáz, de hol van a bizonyos 700 millió, illetve egy milliárd köbméter?

Újabb diadalittas bejelentést tett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán. A Facebookon több bejegyzést is szentelt ennek. Az első posztban szűkszavúan csak azt tudatta, hogy „Megállapodás született a Gazprommal: Holnaptól a szerződéses mennyiségen felül, naponta maximum 5.8 millió m³ plusz földgáz érkezik Magyarországra!  Az energiaellátásunk biztonságban van!”. Nem sokkal később már ingben-nyakkendőben ült oda a kamera elé és papírról egy komolyabb propagandaszöveget is nyomott. Azt domborította, hogy a kormány célja „...hogy biztosítsuk, hogy se a következő télen, se semmikor Magyarországon emberek ne kerüljenek olyan méltatlan helyzetbe, hogy adott esetben ne tudjanak fűteni, ne tudjanak melegvizet használni vagy éppen főzni”. Kitért arra is, hogy biztosítani kell a magyar gazdasági működéséhez szükséges földgázt is. Megszületett a megállapodás szeptemberre és októberre is, szeptembertől a megkötött szerződésen felüli plusz mennyiséget is elkezd szállítani a Gazprom.

Vajon megoldja-e a gondokat a plusz orosz gáz, vagy ez csak propaganda?  Holoda Attilát, a második Orbán-kormány államtitkárát, energetikai szakértőt kérdeztük. 

„Sokkal inkább propaganda” – mondta, emlékeztetve arra, hogy ez a mennyiség a korábban elhasznált földgáz visszapótlását jelenti, tehát nem az ellátás biztonságát hivatott javítani, de persze a kormányzati szereplők megpróbálják diadalként előadni a beszerzésekről szóló értesítéseiket, mintha az a mi érdekünkben történne, de a valóságban nem így van. „Ám az átlagember semmit nem tud erről, csak azt látja, hogy milyen ügyes a mi külügyminiszterünk, hogy az oroszokkal ilyen jól megalkuszik”. 

Az energetikai szakértő tételesen levezette, hogy mire alapozza a véleményét. Mint emlékeztetett rá, már a 700 millió köbméter plusz mennyiség vásárlásának július közepi bejelentésekor sem sokan értették, hogy miért pont annyi az annyi, miért nem 600 vagy 800 millió köbméter. Miként azt sem lehetett érteni, hogy miért kell többet beszerezni, ha a tavaly megkötött hosszú távú szerződés értelmében évi 4,5 milliárd köbméter gázt szállít a Gazprom, annyit, amennyi éppen fedezi a magyar lakossági fogyasztást. „Azóta persze csak azt halljuk a kormányzati emberektől, hogy minden pénzt megér a gáz, nem érdekes, hogy mennyibe kerül, csak legyen elég. De sajnos, ez nem igaz. Miközben az embereknek természetesen az is fontos, hogy lássák, elegendő gáz van, de éppen így az is, hogy mennyiért” – szögezte le.

Holoda szerint elég ránézni a tőzsdei árakra, hogy megállapíthassuk: messze nem biztos, hogy a legjobb időpontban sikerült az újabb megállapodás megkötése az oroszokkal, hiszen a földgáz ára csúcsokat dönt. Miért nem hamarabb kötötték a megállapodást a plusz szállítmányokról? És egyáltalán, mi volt az Orbán Viktor februári moszkvai látogatásakor belebegtetett plusz egymilliárd köbméteres földgáz-beszerzési kísérlet – sorolta a kételyeket kérdések formájában Holoda.

Az viszont tény, hogy a kormány trükkösen („a szakembereken kívül erre mások nem nagyon figyeltek oda”) tavaly decemberben engedélyezte, hogy ideiglenesen 600 millió köbméterrel csökkentsék a stratégiai földgáz-készletet – emlékeztetett a korábbi államtitkár. Ehhez nem árt tudni, hogy ősszel már mindenki látta: nagyon magasra emelkednek majd az árak. A cél az volt a felszabadítással, hogy mérsékeljék az MVM azon veszteségét, amit  Orbán Viktor Tusványoson maga is beismert, amikor arról beszélt, hogy 2021-ben, a magas gázár 296 milliárd forint veszteséget okozott a cégnek. A stratégiai készletben zárolt gázt azonban jóval korábban szerezték és tárolták be, azaz a nyilvántartási értéke is alacsonyabb – magyarázta a trükköt Holoda. 

De a Szijjártó által júliusban az oroszoknak elővezetett plusz-szállításra való igényben emlegetett 700 millió köbméternek a stratégiai tárolókból felszabadított 600 millió köbméter csak a zöme, de nem a teljes mennyiség. Ezért a kormány engedélyezte a kereskedelmi tárolókban lévő párnagáz kitermelését is. Ami egyébiránt csak egy technikai dolog, ugyanis csak akkor lehet kiemelni, ha már minden tárolói készletet kitermeltek, de persze a tárolók nem üresek. Látható ebből is, hogy csak egy elszámolástechnikai trükköt dobtak be, a cél pedig, hogy a jóval korábban olcsóbban beszerezett gázzal számolhassanak.

Azért volt-van minderre szüksége a kormánynak, mert nem jött be a terve. „Merthogy hosszú ideig azt hitték, normalizálódik majd a piac, de csalódniuk kellett, hiszen a háború miatt tovább eszkalálódott a gázhelyzet, a háború katalizátorként emelte az árakat”. Holoda szerint ez az oka annak, hogy Orbánék nem tudnak jól kijönni ebből a helyzetből. Ezért próbálkozott júliusban 700 millió köbméter földgázt megszerezni az oroszoktól Szijjártó.

Ez pont olyan, mint amikor a lélegeztetőgépek beszerzésekor a kormány azt sulykolta, hogy mindegy, mennyibe kerül, az a fontos, hogy legyen – mutatott rá. Közbevetettük: vajon a nyerészkedés benne van ebben is, mint ahogy abban benne volt?. Holoda ezt nem gondolja, annak ellenére sem, hogy ez a 700 millió köbméternyi földgáz nem olcsó, 1,85 milliárd eurót emlegettek bevásárlási árként. 

Szerinte azonban nem csak ez a problematikus, hanem az is, hogy Szijjártó havonta mond be mennyiségeket, pedig egy ország energiagazdálkodása stratégiai kérdés, az nem úgy megy, hogy besétálok a csemegébe és veszek némi gázt. „Nagy a kapkodás – ez pedig arra utal, hogy az oroszok éppen úgy nem mondtak végleges igent a 700 millió köbméterre vonatkozó magyar kérésre, ahogy Putyin sem mondott végleges igent Orbánnak februárban a plusz egymilliárd köbméteres igényre” – vonta le a következtetést Holoda Attila.

A szakember konkrétumokat is említett: augusztusban napi 2,4 millió köbméternyi volt a többlet, miközben azt mondogatták, hogy Ausztriából kevesebb gáz jött. „Mondhatnánk akár, hogy ugyanarról a gázról van szó, de még ha el is fogadjuk, hogy plusz szállítás, az pusztán egy közepes téli nap fogyasztásának felel meg” – emlékeztetett. Megengedő módon hozzátette: de még ha érkezik is naponta plusz 5,6 millió köbméter földgáz, az a két hónap 61 napja alatt akkor is csak 340 millió köbméter, tehát jogos a kérdés: hol van az a mennyiség attól a 700 millió köbmétertől, amit vissza kell pótolni a stratégiai tartalékba, illetve a kiemelt „párnagáz” helyett. Arról már nem is szólva – folytatta a felmerülő kérdéseket, kételyeket a szakértő –, hogy nem tudjuk, a szerbeknek eladott 500 millió köbméternyi földgázból mennyit tárolnak hazai tárolókban.

S ha már a tárolóknál tartunk: Holoda friss adattal is szolgált: jelenleg már 4 milliárd köbméter felett van gáz a tárolókban, ami a 10 milliárd köbméteres teljes éves fogyasztás 40 százaléka, s ez megnyugtató módon, majdhogynem fedezi a lakosság teljes éves 4,5 milliárd köbméteres fogyasztását. Igaz, a szerbeknek eladott 500 millió köbméter kapcsán azt rebesgették, hogy nálunk fogják azt tárolni, mindenesetre nem tudni, hogy ez vagy egy része benne van-e a 4 milliárdos tárolt mennyiségben.  

„Ezek bizonytalan, egymásnak ellentmondó információk, ami nem véletlen, merthogy politikusok próbálják a dolgokat és tényeket felhasználni a saját hasznukra”. Ez nem mondható energiastratégiának. Hiszen mi történik, ha zavar kerül a rendszerbe? És zavarok már most is vannak: a belorusz-lengyel vezetéken az áramlás teljesen leállt, az Északi Áramlatot korlátozzák, ugyanakkor – érdekes módon – a Déli Áramlaton még több gáz is érkezik – sorolta Holoda a tényeket. Érdekesnek mondta azt is, hogy miközben az európai államok az orosz gáztól való függőség csökkentésén dolgoznak, Magyarország éppen tovább növeli a függőségét. „Ez nem következetes politika, már ha a következetes politika alatt nem az orosz érdekeknek való megfelelést értjük” – szögezte le.

Kell-e aggódni azért, hogy nem lesz elegendő gáz? – kérdeztük a fentiek alapján (is). A maga részéről nem amiatt aggódik, hogy lesz-e elég gáz vagy sem. Mint ugyanis kifejtette: a gázellátásban szerepet játszik a hazai termelés is (még ha nem is akkora mennyiséggel), s működnek az importvonalak, így érkezik Románia, Horvátország, Szlovákia és Ausztria felől is a földgáz Magyarországra. Ami egyben azt jelenti, hogy ha bármelyik szállítási útvonalon zavar keletkezik, a többi még mindig a rendelkezésre áll. „Lesz ilyen jellegű import is, azt persze nem tudni előre, hogy lesz-e zavar, de semmi jele nincs annak, hogy lenne” – mondta. 

„Alapvetően nem emiatt kell aggódni, hanem amiatt, hogy meg tudjuk-e fizetni” – hívta fel a figyelmet Holoda Attila. Látjuk, komoly politikai játszma folyik, nem véletlen, hogy az Európai Unió vezetése is gátat próbál szabni ennek – mutatott rá. De azt meg mi látjuk, hogy abban a pillanatban, ha korlátozást vezetnek be, a források el-elapadnak. Azért van üzemanyag-hiány néhány kúton ma Magyarországon, mert a beszállítók nem hajlandók ezen az áron szállítani. Ugyanilyen veszély áll majd elő, ha túlságosan sokáig akarja az unió szabályozni a földgáz árát, akkor az LNG-források máshova irányítják majd át a szállítmányaikat. Jól meg kell fontolni a politikailag vezérelt és érthető döntést – hangsúlyozta. S hogy miért tartja mégis érthetőnek a döntést? Hát azért – mondta –, mert nem a hiány és a fizikai hozzáférés indokolja az árakat, hanem a pánik és a spekuláció.