Kovács Zoltán: már nem egyenjogúak társadalmunk egyes tagjai hazánkban
Nem tudom, hogy L. Simon László kirúgása a személyének szólt, vagy pedig tényleg úgy gondolja a kormány és Csák János miniszter, hogy főbenjáró bűnt követett el – vetette fel Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője a KlikkTV Mélyvíz című műsorában, ahol a Nemzeti Múzeum igazgatójának váratlan menesztéséről és a gyermekvédelminek hazudott kisebbségellenes törvény mélyebb összefüggéseiről is beszélgettek. Szóba került Orbán Balázs és Csák János szerepe mellett az is, vajon az ÉS-ben megjelenhetne-e egy LMBTQ tematikát érintő grafika.
L. Simon László mindenképpen érdekes figurája ennek a rendszernek – mondta az újságíró. Felidézte, hogy a közéleti pályafutása legtöbb mozzanatával nem értett egyet. Megtartotta a kultúra támogatásában a kettős mércét. Aztán olyan törvényeket szavazott meg, amelyeket egy jó érzésű ember nem szavazhatott volna meg. Az egyik szószólója volt például a 2010-es médiatörvénynek, aztán valamiképp háttérbe került. Többek között azt a gyermekvédelminek nevezett törvényt is megszavazta még tavaly, amely „bizonyos értelemben a veszte lett” – tette hozzá.
Amikor azonban befogadta a World Press Photo kiállítást a múzeum, akkor már a később vitatott képekkel nem lehetett mit kezdeni, mert a szerződés úgy szól, hogy a világ számos pontját megjáró kiállítás képeiből nem lehet szemezgetni – ismertette Kovács Zoltán az L. Simon László bukását okozó bemutató részleteit. A világ díjazott sajtófotóiból összeállt kiállításon Hannah Reyes Morales Fülöp-szigeteki Golden Gays idős meleg közösségről készült képei Dúró Dórát és pártját zavarták. Nint közölték, az úgynevezett gyermekvédelmi törvény szerint ezek nem jelenhettek volna meg.
Kovács Zoltán ezt a törvényt kisebbségellenesnek nevezte inkább a gyermekvédelmi helyett, és ezzel az értelmezéssel akár oda is eljuthatunk a főszerkesztő szerint, hogy a közösségi terekből ki is lehetne tiltani a meleg embereket. „A homoszexualitást devianciának hirdeti, és a devianciát nem lehet propagálni, nem lehet képileg úgy bemutatni, mintha az érintettek normális emberek lennének, pedig ők normális emberek. Az a problémája ennek az egész törvénynek, hogy bizonyos csoportokat nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk alapján gyakorlatilag nem tekinti egyenjogú polgároknak” – fogalmazott a főszerkesztő.
„A Fideszben általában megmentik az embereket, legalábbis nem ejtik őket véglegesen” – emlékeztetett Kovács Zoltán, amikor L. Simon esetleges jövőjéről volt szó. Kivétel, ha valaki nagy bűnt követett el – jegyezte meg, majd javított, mert ez sem igaz, mert van, amikor a nagy bűnök ellen is találni mentséget a Fideszben, amire Farkas Flóriánt hozta fel példaként. „Mondhatom azt is, hogy ez egy jó káderpolitika, mert miközben új emberek jönnek, megmarad egy második-harmadik vonal, amelyet szakmailag elő lehet venni” – utalt ezzel a megjegyzésével például Répássy Róbertre, aki hosszú évekre eltűnt a Fidesz reflektorfényéből, aztán váratlanul visszatért. Ezt a fajta káderpolitikát Kovács Zoltán hiányolja az ellenzék soraiból. „Az ellenzék egy vonalban áll, a második-harmadik vonalban nincsenek emberek” – tette hozzá. Nincs egy szakmai bázis, amely már egy évtizedes mulasztása ennek a politikai oldalnak.
„Nem tudom, hogy ez a döntés L. Simon László személyének szólt, vagy pedig tényleg úgy gondolja a kormány és Csák János miniszter, hogy ez egy főbenjáró bűn volt” – vetette fel Kovács Zoltán. „Az a gondolat, amit a törvény meg akar jeleníteni az annyira abszurd, annyira romboló. Az európai civilizációs értékek szerint annyira szörnyű, hogy erre igazán jó törvényt nem lehet hozni.” A vitatott kiállítást ráadásul Orbán Viktor politikai igazgatója nyitotta meg. „Aki ad magára, az olyan kiállítást nyit meg, amit ismer, olyan könyvet mutat be, amit olvasott. Orbán Balázs azt mondta, hogy a World Press Photo kiállítás ablakot nyit a világra. Megismerhetjük azokat az élethelyzeteket, amiket egyébként nem ismerhetnénk meg. Ilyen alapon Orbán Balázst is lapátra kellene tenni.”.
„Csák Jánosnak is biztos okozott fejtörést, majd joggal bohócnak tartják. Dúró Dóra bejelentette, hogy mit kell csinálni” – mondta Kovács Zoltán, majd felvetette, hogy a miniszter nemcsak azzal szolgál, ha a törvényeket végrehajtja, hanem ha rossz a törvény, akkor igenis megtagadhatná annak alkalmazását. Fél Dúró Dórától? – vetette fel a főszerkesztő. Az újságíró felidézte azt is, hogy a rendszerváltás előtt két olyan kiállításon is járt, amelyet később bezártak, az is szörnyű és kontraproduktív volt. De azt, hogy meleg emberekről készült fotókat ne lehetne látni, azt már a szocializmusban sem gondolták. Ráadásul az egész világ arról beszélt, hogy egy vezető magyar múzeum igazgatóját e képek miatt menesztették – tette hozzá. De megvallotta a főszerkesztő azt is, ő biztosan nem fogja mérlegelni, hogy ilyen tematikájú grafika az ÉS-ben megjelentessen.
