Lassan megy az oltás az Európai Unióban
Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az árai között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon.
Az EU és a gyógyszergyárak közötti megállapodás minden részlete titkos. A tagországok természetesen tudnak róla, többen a tárgyalásokon is részt vettek, és minden üzletre rá kellett bólintania az összes tagországnak. Azt, hogy mennyit fizet az unió a vakcinákért, csak onnan tudjuk, hogy egy belga politikus véletlenül kiposztolta a Twitterre, igaz, gyorsan törölte is onnan.
Az árak nagyon tanulságosak. Az EU a legtöbbet a két mRNS-alapú új vakcináért fizet, és pont ez a két vakcina az, amelyet már jóváhagytak használatra az unión belül. A Pfizer/BioNTech vakcinájából 12 euróba, a Moderna vakcinájából 18 euróba kerül egy adag. Ennél jóval olcsóbb az AstraZeneca adenovírus alapú oxfordi vakcinája, amelyből kevesebb mint két euróba kerül egyetlen adag – írja a 24.hu.
A vakcinákból még viszonylag kevés jutott el a tagállamokba, ami részben annak a következménye, hogy az EU összesen hat gyártóval szerződött, de a vakcinák közül eddig csak kettőt engedélyeztek. Ezek közül pedig mostanáig egyedül a Pfizer tudott jelentős mennyiséget legyártani.
Önmagában példa értékű, hogy egy ilyen helyzetben az unió tagországai képesek voltak közösen vakcinákat vásárolni, és nem tagországonként kezdtek alkudozni, ahogy a járvány elején tették a védőfelszereléseknek, például a maszkoknak a vásárlásakor.
A modern vakcinák előállítása a korábbiakhoz képest sokkal drágább, ugyanakkor jóval gyorsabb, viszont ezek nehezebben tárolhatók. A Pfizer vakcinája például csak mínusz hetven fokon marad stabil, ezért szárazjéggel együtt lehet szállítani és tárolni, sima hűtőben csupán öt napig marad felhasználható. A Moderna vakcinája ezt elvileg orvosolta, hiszen egyszerű hűtőben is tárolható, viszont drágább, és egyelőre jóval kevesebbet tudnak belőle gyártani, mint a Pfizerből.
Az egyik probléma az európai uniós átoltottsággal az, hogy az EU engedélyezésért felelős ügynöksége alaposabb és bürokratikusabb, mint mondjuk az Egyesült Királyságé, és lassabban hagyja jóvá az egyes vakcinákat. Valójában a jelenlegi állapotok szerint az oxfordi az egyetlen olyan vakcina – a már jóváhagyott kettő mellett –, amelyből az EU is vásárolt, és amelynek komoly esélye lehet a jóváhagyásra a közeljövőben. Ezt viszont akkor még nem lehetett tudni, amikor az EU megkötötte a közös üzleteket.
