Ma 600 ezer ember nem tudja felhívni háziorvosát

Kardos Ernő 2020. április 22. 09:23 2020. ápr. 22. 09:23

„A tömeges tesztelés elmaradása miatt, Magyarországon kétszer annyi áldozata van a vírusnak, mint a környező országokban” – nyilatkozta portálunknak Komáromi Zoltán. A háziorvos szerint, nálunk a fertőzöttek tíz százaléka veszti életét, a környező országokban ezt sikerült öt százalék körül tartani. Komoly ellátási problémát okozott, hogy a 65 év feletti háziorvosokat kivonták a közvetlen betegellátásból, így számos rendelőben egyszerűen nem maradt orvos. Emiatt aztán az egészségügyi kormányzat a napokban kényszerűen újra lehetővé tette az idős orvosok munkába állását.

– Ismét szükség van a 65 év feletti háziorvosokra, pedig korábban félreállították őket. Mindkét döntést Kásler miniszter hozta. Mivel indokolta?

– A miniszter úr nem szokta a döntéseit indokolni, de amikor az idős orvosokat félreállította, akkor többen felhívtuk a figyelmet, hogy ez káros intézkedés. Ugyanis vannak olyan városok, falvak, kerületek, ahol a családorvosok kétharmada betöltötte a 65 évet. Az ő hiányuk következménye, hogy százezrek ellátása nehezedett meg. Sok helyen még ápolónő sem igen maradt a falvakban, mert ők is ebbe a korosztályba tartoznak. Tehát ez az intézkedés meggondolatlan, elkapkodott, felelőtlen volt. Okos lett volna, ha Kásler miniszter a döntésének a következményeit is igyekszik átgondolni, vagy ehhez segítséget is kérhetett volna.

– Ha ezt megteszi, akkor számára is világos lehetett volna, hogy az idős háziorvosok felfüggesztése miatt, elsősorban a vidék orvos nélkül marad?

– Nézze, jelen pillanatban 500 felett van az orvos nélküli praxisok száma. Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon 600 ezer ember nem tudja felhívni háziorvosát telefonon, tehát nem tud eleget tenni az operatív törzs felhívásának. Egyszerűen azért, mert több, mint félmillió embernek nincs háziorvosa, legfeljebb valaki néhány órát helyettesít. Ennek a böjtje a következő hónapokban érződik majd, ugyanis a most ellátatlan krónikus betegek majd ősszel jelentkeznek.

– Ugyanakkor az igaz, hogy a 65 éves kor felett nagyobb a kockázat, hisz' az orvost is megtámadhatja a vírus. Vagyis a felmentésük indokolt is lehetett.

– Nézze, a háziorvosoknak szerencsére több eszük van, mint a miniszternek. Amikor ugyanis kialakult a veszélyhelyzet, és fellépett a vírus-veszély, akkor az idős kollégák sok helyen úgy döntöttek, hogy a betegtől elzárt területen ülve, telefonon gyógyítanak. Vagyis a pácienseket addig engedték, amíg a járványos helyzet rizikóját vállalni lehetett, plusz maszkot adtak a betegre, ha hozzá tudtak jutni. Ma egyértelműen kimondható, hogy az idős orvosok felfüggesztésével az egészségügyi tárca „leültette” az alapellátást és a járóbeteg ellátást is, és a kórházi ágyak kiürítése körüli botrányról még egy szót sem szóltam. Sajnos, mindezt mi előre láttuk.

– Arról kapnak egyértelmű tájékoztatást, hogy az egészségügyben dolgozókat mennyire fertőzi meg a járvány?

– Nyilván valamennyi egészségügyben dolgozó figyeli a kínai, az olasz, a spanyol, vagy az amerikai kollégák tapasztalatait. Ezekből a jelentésekből egyértelmű, hogy akinek biztonságos védőfelszerelése van, még azt is megfertőzheti a vírus. Nem beszélve a krónikus betegségek okozta rizikófaktorról, ami újabb kockázatot jelent. Az operatív törzs szerint, nálunk a betegek tíz százaléka egészségügyi dolgozó. Ez borzasztóan magas arány, ami azt jelenti, hogy a dolgozóink nem rendelkeztek megfelelő védőfelszereléssel. Az operatív törzs ezt a hiányosságot persze igyekszik az egészségügyi szolgáltatókra hárítani, holott katasztrófahelyzetben a maszkok, védőruhák biztosítása kizárólag állami feladat.

– Szijjártó külügyminisztertől tudjuk, hogy a raktárak csordulásig vannak maszkokkal, pajzsokkal, ruhákkal, gumikesztyűkkel. Ez nem jut el az egészségügybe?

– A háziorvosokhoz nem, vagy alig, pedig naponta találkozunk olyan koronavírus fertőzöttekkel, akiknek tünetük ugyan még nincs, s nem tudják, hogy betegek. Sajnos, ez a tesztelés hiányára vezethető vissza. A járvány 50 napja alatt, mindössze 50 ezer vizsgálatot végeztek. Ez persze nem jelenti ugyanennyi ember szűrését is. A körülöttünk lévő országokban naponta végeznek 10-15 ezer vizsgálatot, amivel sikeresen lassítják a vírus terjedését. Mi pedig azon büszkélkedünk, hogy kevés a betegünk, miközben nem tesztelünk eleget.

– Viszont a kétezer fertőzött tíz százaléka meghal, miközben máshol ez az arány mindössze három-négy százalék. Miért nem tesztelnek többet Magyarországon?

– Fogalmam sincs, mert az illetékesek nem válaszolnak őszintén. Az elhallgatás persze öncsalás, mert ha keveset tesztelnek, és emiatt statisztikailag alacsony marad a betegszám, de ők valamennyien kórházba kerülnek, és közülük sokan meg is halnak. De azt nem hiszem, hogy a magyar egészségügyi ellátás sokkal rosszabb, mint a környező országokban. Tehát a halálesetek száma mutatja, hogy nálunk valójában többször annyi a beteg, mint ahányról beszámolnak. Sajnos, ennek az öncsalásnak természetes következménye, hogy a ki nem szűrt betegek szabadon kószálnak; bejárnak dolgozni, bevásárolni, még az is lehet, hogy maszkot, kesztyűt sem használnak, és közben akadálytalanul fertőzik a többieket. És talán mindezt nem is tudják. Ez a baj!

– A járvány csúcsa még előttünk, a miniszterelnök azt jósolta, hogy május elején várható a tetőzés, de mások a jövő hónap egészét veszedelmesnek gondolják. Mi az igazság?

– Az ország közállapotairól pontos képet ad, hogy a járványügyi helyzettel is az ország miniszterelnöke foglalkozik. Ez orvosok, járványügyi szakemberek, statisztikusok asztala, nem pedig politikusoké. A hozzáértők ki tudják számolni, hogy ha ma hat naponként duplázódik a betegek száma, akkor mikor érjük el az átfertőződésnek azt a fokát, amikor már csökken az új betegek száma. Miután azonban nincsenek pontos adataink, ezért csak azt lehet mondani, hogy ez a járvány egyik pillanatról a másikra berobbanhat. Szerintem pontos statisztikát kéne csinálni a fertőzöttekről, illetve azokról, akik tovább tudják adni a vírust. Ehhez azonban sokkal komolyabban kéne venni a tesztelést, ugyanolyan módszert kéne alkalmazni, mint amilyet Dél-Koreában is alkalmaztak. Vagyis nagy számú, széles körű szűrésre lenne szükség, olyan megfelelő informatikai támogatással, ami egy napon belül eredményt ad.

– Az igaz, hogy hagyományos influenzában többen halnak meg Magyarországon, mint koronavírus fertőzésben?

– A hagyományos influenzában 800 ezer ember betegszik meg évente, a halálos áldozatok száma maximum egy százalék. Ami matematikailag több, mint az eddigi áldozatok száma, de az egyén szempontjából kevesebb a rizikó, mert az influenza ellen van hatásos védőoltás. 1 millió 300 ezer térítésmentes vakcina van a háziorvosoknál, de évek óta csak a fele fogy el. Abban bízom, hogy az időseknek, betegeknek a koronavírus járvány azt a tanulságot is meghozza majd, hogy év végén, egy újabb járvány indulásakor, a korábbinál sokkal többen fognak jelentkezni influenza védőoltásra.