Magyar György: megindult a dominósor, a legfőbb ügyész lemondása csak a kezdet
A legfőbb ügyész lemondása Magyar György szerint nem elszigetelt döntés, hanem annak a folyamatnak a része, amely a 2026-os választások után indult el. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában az ügyvéd arról beszélt, hogy a korábbi hatalmi rendszer vezető szereplői sorra beláthatják: megszűnt az a politikai háttér, amely eddig védelmet biztosított számukra. Úgy véli, a távozások nem jelentenek felmentést az esetleges felelősségre vonás alól, ugyanakkor a jogállami intézmények újjászervezése időt és türelmet igényel.
„Elkezdtek dőlni a dominók”
Magyar György szerint régóta várható volt a legfőbb ügyész távozása, ezért úgy fogalmazott: „fellélegeztem és ezért nem kaptam levegőt”. Álláspontja szerint a lemondás hátterében nem elsősorban személyes döntés áll, hanem az a felismerés, hogy a korábbi politikai és intézményi háttér már nem biztosítja ugyanazt a védelmet.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy korábban több közjogi szereplő és jogász is kezdeményezte a legfőbb ügyész távozását. Szerinte mostanra „szorossá vált a pozíció”, és világossá vált, hogy már nem lehet tovább fenntartani azt az állapotot, amely eddig biztosította hivatalban maradását.
Magyar György úgy látja, a 17. alaptörvény-módosítás elfogadása és az azt követő személyi változások egy láncreakciót indítottak el. Megfogalmazása szerint „elkezdtek dőlni a dominók”, és ennek részeként egymás után távozhatnak azok a vezetők, akik a korábbi rendszer meghatározó szereplői voltak.
Szerinte sokkal kedvezőbb önként lemondani, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor valakit jogi eljárások vagy összeférhetetlenségi vizsgálatok eredményeként mozdítanak el hivatalából.
A lemondás nem jelent felmentést
Magyar György hangsúlyozta: a tisztségről való lemondás nem zárja le automatikusan az esetleges felelősség kérdését. Úgy fogalmazott, a társadalom igazságérzete azt kívánja, hogy azokkal szemben, akik mulasztottak vagy akár bűncselekményt követtek el, a szükséges eljárások induljanak meg.
Példaként említette, hogy egyes ügyekben akár a bűnpártolás vagy a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhet. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nyomozó hatóságok kapacitása véges, ezért nem várható, hogy minden vizsgálat azonnal megkezdődik vagy rövid idő alatt lezárul.
Az ügyvéd szerint a jelenlegi kormány és az új parlament rendkívül sok feladattal néz szembe, ezért természetes, hogy a személyi felelősségre vonások ütemezése is alkalmazkodik ehhez. Ettől azonban szerinte a folyamat nem áll meg, hiszen „szabadútja maradt” azoknak az eljárásoknak, amelyek korábban nem haladhattak előre.
Beszélt arról is, hogy a korábbi köztársasági elnök és más vezető tisztségviselők hónapokkal korábbi távozása sok feszültséget megelőzhetett volna, ugyanakkor úgy véli, a régi hatalom képviselői abban bíztak, hogy sikerül akadályokat állítani az új kormány működése elé.
Magyar György szerint ezek az akadályok részben az intézményrendszeren keresztül jelentek meg, miközben most ugyanazok a szereplők hivatkoznak a fékek és ellensúlyok fontosságára, akik korábban másként viszonyultak ezekhez.
Jogállami fordulatot vár az intézményektől
Az ügyvéd úgy látja, hogy a korábbi hatalom embereinek demokráciáról és önkényről szóló kritikái hiteltelenek, mert a szerepek egyszerűen felcserélődtek. Megfogalmazása szerint az egykori kormányzati szereplők ellenzékbe kerültek, ezért most ugyanazokat az érveket használják, amelyeket korábban elutasítottak.
Magyar György szerint nem visszaélés történik, hanem éppen ellenkezőleg: „ez a jogállam működése”. Véleménye szerint az ügyészség, a bíróságok, az Alkotmánybíróság és más állami intézmények most kerülhetnek vissza eredeti szerepükbe, vagyis ismét a törvényeknek és saját hivatásuknak megfelelően működhetnek.
Úgy fogalmazott, az elmúlt tizenhat évben a jogállam fokozatosan leépült, most azonban lehetőség nyílik arra, hogy a demokratikus intézményrendszer ismét „a feje tetejéről a talpára álljon”, és valóban működjenek a fékek és ellensúlyok.
Magyar György szerint ennek nemcsak belpolitikai jelentősége van. Úgy véli, az európai jogállami elvárások teljesítése alapvető feltétele annak, hogy Magyarország hozzájusson a befagyasztott uniós forrásokhoz. Arra figyelmeztetett: ha ez nem sikerül, akkor az új kormány legfontosabb vállalásai is veszélybe kerülhetnek.
A beszélgetés végén szóba került az is, hogy több helyen Magyar György nevét is felvetették lehetséges köztársasági elnökjelöltként. Az ügyvéd ezt megtisztelőnek nevezte, ugyanakkor elmondta, hogy a felvetést egyelőre nem veszi komolyan, még ha – mint fogalmazott – „állandóan szólnak a telefonok” is.
