Balázs Péter szerint Szijjártó előtt kellemetlen hónapok állhatnak
Bár megszületett a politikai megállapodás az Európai Unióval, az uniós források tényleges lehívása még korántsem tekinthető lezárt ügynek. Balázs Péter volt külügyminiszter a KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról beszélt, hogy az új magyar kormány csak az első akadályt vette sikerrel: most kell benyújtani és végrehajtani azokat a programokat, amelyek alapján végleg megérkezhetnek a több milliárd eurós támogatások. A volt uniós biztos szerint az előző kormány tudatos politikai döntései miatt jelentős összegek vesztek el, miközben a külpolitikai irányváltás már érezhetően javította Magyarország nemzetközi megítélését.
Versenyfutás az idővel az uniós pénzekért
Balázs Péter szerint téves azt gondolni, hogy az uniós pénzek ügye lezárult. Úgy fogalmazott: mindenki győztesnek érezheti magát, „az Unió is, mert végre van kinek odaadni a pénzt”, a magyar kormány pedig teljesítette az első feltételeket. Ez azonban csupán a folyamat kezdete.
A volt külügyminiszter emlékeztetett: most következik azoknak a részletes programoknak a benyújtása, amelyek meghatározzák, pontosan milyen célokra használják fel a támogatásokat. A tervek között szerepel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a magyar vállalkozások finanszírozásának javítása, valamint az egészségügy és az oktatás megerősítése is. Ezeket Brüsszelnek külön jóvá kell hagynia, majd a megvalósítás után történhet meg a teljes elszámolás.
Kiemelte, hogy az augusztus végi határidő kulcsfontosságú, mert egyes programokat addig kell benyújtani, más forrásokat pedig még az év végéig le kell hívni. Szerinte az Orbán-kormány politikája miatt körülbelül kétmilliárd euró végleg elveszett. Úgy vélte, nem egyszerű késlekedés történt, hanem tudatos ellenállás, mert „inkább választották azt, hogy vesszen a pénz, de az ő rendszerük maradjon meg”.
Felmerült a felelősség kérdése is. Balázs Péter szerint jogilag bonyolult bizonyítani a mulasztások következményeit, ugyanakkor úgy látja, a társadalomban erős az igény arra, hogy az elmúlt másfél évtized döntéseinek legyenek következményei. Hozzátette: információi szerint már zajlanak olyan vizsgálatok, amelyek később büntetőjogi eljárásokhoz is vezethetnek.
Szijjártó ügye erkölcsi és nemzetbiztonsági kérdés is lehet
A beszélgetés jelentős része Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter jelenlegi munkavállalásáról szólt. Balázs Péter hangsúlyozta: önmagában az, hogy egy volt miniszter kínai autóipari vállalatnál helyezkedik el, a magyar jog szerint nem tilos, mert nincs olyan szabályozás, amely meghatározná, mennyi időnek kell eltelnie egy miniszteri megbízatás és egy hasonló munkakör között.
Az Európai Unióban ugyanakkor létezik ilyen gyakorlat. Saját példáját felidézve elmondta, hogy uniós biztosi megbízatásának lejárta után két éven keresztül minden jövedelméről be kellett számolnia az összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Véleménye szerint még ennél is hosszabb, három-öt éves várakozási idő lenne indokolt.
Úgy fogalmazott, hogy bár Szijjártó lépése jogszerű lehet, erkölcsileg már nehezen védhető. Szerinte aki külügyminiszterként aktívan közreműködött abban, hogy kínai vállalatok jelentős állami támogatásokhoz jussanak Magyarországon, annak később nem lenne szabad ugyanebben az üzleti környezetben elhelyezkednie.
Balázs Péter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálata ennél jóval szélesebb kérdéseket is érinthet. Szóba kerülhetnek az orosz kapcsolatok, az orosz kitüntetés, valamint a külügyminisztérium informatikai rendszerét ért korábbi kibertámadások is. Szerinte ha ezek során államtitkok vagy NATO-, illetve uniós információk illetéktelen kezekbe kerültek, az már büntetőjogi felelősséget is felvethet.
Új irány a külpolitikában, változó erőviszonyok Európában
Balázs Péter szerint Magyarország külpolitikája látványos fordulatot vett. Úgy fogalmazott, hogy az előző kormány tudatosan a „bot a küllők között” szerepét vállalta, rendszeresen az európai közösség ellenfeleinek álláspontját képviselve, különösen az Oroszország elleni szankciók ügyében.
Ezzel szemben az új kormány célja szerinte egyértelműen az, hogy Magyarország ismét természetes helyére kerüljön az Európai Unió és a NATO szövetségi rendszerében. A miniszterelnök és a külügyminiszter első nemzetközi szereplései azt mutatják, hogy ezt a stratégiai irányváltást a nyugati partnerek kedvezően fogadták. Balázs Péter szerint az uniós és NATO-csúcstalálkozók kiváló alkalmat teremtettek arra, hogy Magyarország ismét aktív szereplőként jelenjen meg a nemzetközi politikában.
Az Egyesült Államok szerepéről szólva hangsúlyozta: a NATO miatt továbbra is Washington a legfontosabb partner. Ugyanakkor Donald Trump kiszámíthatatlan politikája szerinte bizonytalanságot okoz, különösen a szövetségi kötelezettségek és a kereskedelmi vámok kérdésében. Úgy vélte, az amerikai elnök gyakran félreérti a vámok gazdasági hatását, hiszen azok végső soron az amerikai importőröket terhelik.
A volt külügyminiszter kitért a visegrádi együttműködés újjáéledésére is. Szerinte a V4 mindig akkor működik igazán, amikor legalább két ország aktívan mozgatja a többieket, és jelenleg Magyarország és Lengyelország tölti be ezt a szerepet. Úgy látja, a korábban Orbán Viktorhoz közel álló szlovák és cseh vezetés is felismerte, hogy az uniós források megőrzése saját politikai és gazdasági érdekük.
Balázs Péter szerint Orbán Viktor távozásával az európai szélsőjobboldal is jelentős támogatót veszített. Úgy véli, a korábbi magyar kormány jelentős anyagi és politikai segítséget nyújtott ezeknek a mozgalmaknak, így a Patrióták jövője nagyban függ attól, milyen eredményt hoz a jövő évi francia elnökválasztás, ahol Marine Le Pen vagy Jordan Bardella esetleges győzelme új lendületet adhat ennek a politikai irányzatnak.
