Mark Carney kanadai kormányfő nemet mondott Trumpnak, Európa közelebb áll hozzá az USA-nál

„Kanada soha, semmilyen formában nem lesz az Egyesült Államok része” – fogadkozott, a grönlandi vezetőkhöz hasonlóan, közvetlenül az eskütétel után az új kanadai miniszterelnök. Mark Carney azzal érvelt, hogy országa merőben különbözik Amerikától már csak abban is, hogy az angolok, a franciák és az őslakosok alapították – írja az Euronews.

Ezt igazolandó, első útja Párizsba és Londonba vezetett.

A célállomások igazolják Kanada erős kötődését a két egykori gyarmatosítóhoz – hangoztatta a montréali McGill Egyetem politológia professzora.

„A tény, hogy Kanada soha nem szakadt el erőszakosan az Egyesült Királyságtól, alapvető történelmi és intézményi különbség az Egyesült Államok és Kanada között” – mondta Daniel Béland.

„A két országunk közötti kapcsolat mindig is erős volt” – emlékeztetett a brit kormányfő, aki a Downing Street-i rezidenciáján fogadta Carney-t. A két szuverén szövetségesben sok a közös vonás, „közös a történelem, közösek az értékek, és közös a király” – mondta Keir Starmer.

Találkozójuk előtt III. Károly a Buckingham-palotában szorított kezet az uralkodása alá tartozó kanadai kormányfővel, és ebből az alkalomból kanadai kitüntetését viselte a hajtókáján. A király – alkotmányos uralkodóként – nem nyilváníthat politikai véleményt, és cselekvésképtelen, amíg nem kéri ki az illetékes kormányfők véleményét.

Amikor januárban azt kérdezték az udvartól, hogyan vélekedik Trump beiktatása után Washington és Ottawa kapcsolatáról, a palota egyik tisztviselője udvariasan, de semmitmondóan válaszolt: „ez nem olyan téma, amelyhez megjegyzést fűznénk”.

Carney ennek ellenére – a Buckingham-palotában tett látogatása után – azt írta: „Kanada szerencsés, hogy az uralkodó személyében állhatatos védelmezője van”.

A vámháború

Mark Carney nagyszülei közül három is az ír Mayo megyéből származik, így a kanadai mellett alanyi jogon ír/uniós állampolgársággal rendelkezik, ráadásul a britet is megkapta 2018-ban, amikor a Bank of England, a brit jegybank kormányzója volt. Nemrégiben bejelentette: szándékában áll lemondani az ír és brit útlevélről, mert szerinte hazája miniszterelnökének kizárólag kanadai állampolgársággal kell rendelkeznie.

Noha beiktatása után szinte nyomban találkozott a francia elnökkel és a brit miniszterelnökkel, Carney kijelentette: Donald Trumppal addig nem ül le, amíg az Egyesült Államok nem áll készen egy átfogó tárgyalásra a kereskedelemről és a biztonságról.

Ez nem lesz gyors menet annak ismeretében, hogy a kiszámíthatatlan és szeszélyes amerikai elnök először elhalasztotta a vámháborút, majd napokkal később a belengetett 25 helyett 50 százalékos vámmal sújtotta a Kanadából importált acélt és alumíniumot.

Az új kanadai kormányfő a történtek dacára „a lehető legpozitívabb kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal”. Mark Carney tervei között nem szerepel az összehangolt megtorlás, mert – mint mondta – az Egyesült Államok gazdasága tízszer nagyobb a kanadainál.

Az elnöki rekesz

Maguk a kanadaiak nem ennyire elnézők a szuverenitásukat megkérdőjelező amerikai elnökkel szemben, és ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a többi között egy bírósági döntés „istenadta, az alaptörvényben rögzített jognak” minősítette a középső ujj felmutatását.

A bíróság indoklása szerint a cselekedet ugyan nem udvarias, de az alkotmány értelmében a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik.

„Elbows Up”, Föl a könyökkel! – ez a Trump-ellenes kanadai tüntetők új jelszava.

A Föl a könyökkel! eredetileg a detroiti Red Wings színeiben játszó, a sport legnagyobbjának tartott kanadai születésű Gordie Howe vezérelve volt, aki ezzel a mozdulattal védte magát, és egyúttal ellentámadást indított.

Évtizedekkel később ez lett a Trump álmai és vámjai ellen lázadó kanadaiak mottója.

A mozgalomból jó üzletet csinált a kanadai Moosehead sörgyár, amely Elnöki rekesz néven dobta piacra amúgy is népszerű termékét.

A rekesz tulajdonképpen egy raklapnyi sör, egészen pontosan 1461 csaknem félliteres doboz. Az ára 3490 kanadai dollár, valamivel több mint 900 ezer forint – volt. Múlt időben, mert megjelenése után röviddel a teljes készlet elfogyott.

A sörgyár úgy hirdette a raklapnyi sört, hogy Trump uralkodásának végéig minden napra, egészen pontosan 1461-re jut egy-egy dobozzal.

Az oxfordi doktorátus

Az északnyugati területeken, az 1965-ben Fort Smithben született Mark Carney szintén hokisként kezdte a pályafutását. Edmontonban nevelkedett, és az ottani iskolai csapat kapusa volt.

Az iskolaigazgató apa és a háziasszony anya gyermeke ösztöndíjasként jutott a Harvardra, ahol közgazdász diplomát szerzett. A tanulmányait Oxfordban folytatta. Ott doktorált, és ott ismerte meg a brit Diana Fox közgazdászt, aki a mai napig felesége. Négy gyermekük született.

A verseny dinamikus előnyei – ez volt Carney doktori értekezésének címe, az előkelő egyetemekkel a háta mögött pedig magától értetődő, hogy a jeles pénzügyi szolgáltatók kapva kaptak utána.

Tizenhárom évig töltött be vezető tisztségeket a Goldman Sachs bostoni, londoni, New York-i, tokiói és torontói irodáiban.

„Mark rendkívül sokoldalú hallgató volt, gyorsan elsajátította az új megközelítéseket, perspektívákat és kihívásokat” – emlékezett vissza doktori disszertációjának korábbi, oxfordi témavezetője. „Ezek a képességek kétségtelenül jól fogják szolgálni, amikor Kanadát vezeti ezekben a viharos időkben” – írta közleményében Meg Meyer azok után, hogy Mark Carney lett Kanada miniszterelnöke, aki két nappal az eskü letétele után ünnepelte 60. születésnapját.

A „legnehezebb nap”

A magánszektorból 2003-ban távozott. Állami pályafutását a Bank of Canada alelnökeként kezdte, majd a kanadai pénzügyminiszter helyettese lett.

Nem sokkal azelőtt, 2007-ben nevezték ki a kanadai jegybank kormányzójának, hogy a globális piacok összeomlottak, ami az országot mély recesszióba sodorta. Sokak szerint a Bank of Canada kormányzójának volt az érdeme, hogy Kanada átevickélt a válság legsúlyosabb részén. Mark Carney ugyanis a vállalkozások befektetését alacsony kamattal akkor is támogatta, amikor a pénzügyi piacok a mélypontra sodródtak.

Ilyen tapasztalattal csábították a brit jegybank élére. A Bank of England fennállásának 319 éves történetében Mark Carney volt az első és egyetlen nem brit, aki a befolyásos tisztséget ellátta – 2013 júliusától egészen 2020 márciusáig.

Az ő érdeme a pénzintézet korszerűsítése, mindenekelőtt pedig a gazdaság támogatása. Bevezette az „előremutató iránymutatás” politikáját, és ígéretet tett, hogy nem emel kamatot, amíg a munkanélküliségi ráta nem csökken hét százalék alá.

Skóciának át kell adnia a hatalmat Londonnak, ha továbbra is a fontot kívánja használni – erre figyelmeztetett 2014-ben.

A brexit-népszavazás előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU-ból történő kilépés recessziót válthat ki.

A jóslata beigazolódott. A referendum után David Cameron lemondott miniszterelnöki tisztségéről, a font pedig zuhant.

Mark Carney a jegybank kormányzójaként nyugtatta a nemzetet, hogy a pénzügyi rendszer a megszokott módon fog működni.

Ezt nevezte pályafutása „legnehezebb napjának”.

A technokrata

Legtöbb elődjével ellentétben, Kanada 24. miniszterelnöke, Mark Carney soha nem töltött be politikai tisztséget. A háta mögött technokratának nevezik.

Miután legendás elődjének, Justin Trudeau-nak a belharcokba beletörött a bicskája, és távozni kényszerült nem csak a miniszterelnöki tisztségről, hanem a Liberális Párt éléről is, Carney fölényesen győzött a pártelnöki tisztségért folytatott versenyben. A 150 ezer szavazó párttag 85,9 százaléka őt tartotta a legalkalmasabbnak a tömörülés vezetésére.

Ezzel automatikusan Carney lett a kormányfő is. Elődjénél sokkal karcsúbb kabinetet alakított, egyik első intézkedéseként pedig április 1-jei hatállyal megszüntette a Trudeau által még 2019-ben bevezetett, sokak által vitatott, a tüzelő- és üzemanyag kisfogyasztókat terhelő szén-dioxid adóját.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács elnökeként 2011 és 2018 között a szabályozó hatóságok munkáját koordinálta, így kulcsszerepe volt azoknak a globális válaszoknak a megfogalmazásában, amelyeket Donald Trump első ciklusának politikája váltott ki.

Mark Carney rendszeres résztvevő volt a G20-as csúcsértekezleteken, ahol közelről szemlélhette az amerikai elnököt a globális színtéren. A róla alkotott véleményét akkoriban megtartotta magának, ma azonban sokkal nyíltabban beszél róla, kivált azok után, hogy Trump az Egyesült Államok 51. tagállamaként kebelezné be Kanadát.

Az amerikai elnököt diplomáciai sallang nélkül, félreérthetetlenül a Harry Potter-könyvek főgonoszához hasonlította.

„Ha belegondolunk, mi forog kockán az elnök nevetséges és sértő megjegyzései nyomán, és mit tenne velünk, én ezeket a megnyilvánulások Voldemortjának tekintem" – jelentette ki Carney.

Miután az amerikai elnök belengette, hogy április 2-tól újabb vámokat vet ki a kanadai termékekre, Carney készen áll az ellenintézkedésekre „amíg az amerikaiak tiszteletet nem tanúsítanak irántunk”.

„Tough-on-Trump”, a keményen Trump elleni megközelítése csak növelte népszerűségét.

Kanadában októberben esedékesek az általános választások. Favoritnak a Konzervatív Pártot, és vezetőjét, Pierre Poilievre-t tartották.

Mark Carney azonban április 28-ra előrehozott választásokat hirdetett.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak többsége szerint Mark Carney az ellenzéki vezetőnél jobban kezeli az amerikai elnököt, és lehet, hogy ez sorsdöntő lesz a választások kimenetelében.

A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2025. február 22.-i adása itt nézhető meg: