Miért nincs mindig fehér karácsony?
Magyarországon az elmúlt 100 évben mindössze 15 alkalommal fordult elő olyan karácsony, amikor az ünnep mindhárom napján legalább 5 centiméteres volt a hóréteg vastagsága. 10 centiméternél is több hó 1917-ben, 1927-ben, 1933-ban, 1963-ban, 1969-ben, 1970-ben és 1996-ban esett, míg 1935-ben 30 centiméteres hótakaró lepte el hazánk több pontját szentestén. 2002-ben fordult elő utoljára, hogy december 24-én este országrésznyi területeket borított hótakaró.
A fehér karácsony kifejezés arra az időjárási jelenségre utal, amikor hótakaró borítja a tájat karácsonykor, december 25-én és 26-án – írta az Agroinform.hu. Elsősorban az északi félgömb országaiban jellemző. Ez a jelenség elsősorban az Antarktiszon, illetve az új-zélandi Déli-Alpok és az Andok magasabb csúcsain fordulhat elő. Általában a fehér karácsony kifejezés azt jelenti, hogy karácsony napján bizonyos mennyiségű hó borítja a talajt, azonban néhány országban ennél jóval szigorúbb szabályoknak kell megfelelnie az igazi fehér karácsonynak.
Az Amerikai Egyesült Államokban ez a kifejezés azt jelenti, hogy karácsony reggelén 7 órakor legalább 2,5 centiméteres hó borítja a talajt. Kanadában a hivatalos álláspont szerint legalább 2 cm hónak kell lennie karácsony napján ahhoz, hogy azt fehér karácsonynak lehessen nevezni. Kanada legtöbb részén jó esély van a fehér karácsonyra. Az Egyesült Királyságban a fehér karácsony mindössze annyit jelent, hogy hó borítja karácsonykor a tájat, azonban erre viszonylag ritkán kerül sor, mivel a lehulló hó a legtöbb esetben elolvad, mielőtt földet érne, vagy a talajon olvad el azonnal. Az Egyesült Királyságban havas karácsonyra esélyük inkább az Észak- és Északkelet-Skóciában, illetve a Skót-felföldön élőknek van.
Belgiumban hivatalosan akkor fehér a karácsony, ha karácsony napján legalább 1 centiméter hó borítja a talajt, Dániában pedig az nevezhető fehér karácsonynak, ha az ország területének legalább 90 százalékát minimum fél centi hó borítja a karácsonyi időszak legalább egyik napján, azonban ez igen ritkán fordul elő.
Finnország nagy részén fehér lesz a karácsony, míg Lappföldön gyakorlatilag minden karácsony fehér. Fehér karácsonyról Svédországban a Svéd Meteorológiai Intézet meghatározása szerint akkor beszélünk, ha karácsony reggelén legalább 1 centiméteres hó borítja a talajt, amire igen jó esély van.
A fentiekben említett országokon kívül Európában még Norvégiában, Észtországban, Oroszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában és Lengyelországban van nagy esély fehér karácsonyra.
Hazánkban a hóesés kialakulását elősegíti, ha anticiklon alakul ki Nyugat-, illetve Északnyugat-Európa felett. Ennek hatására az enyhébb óceáni légtömegek nem érik el a Kárpát-medencét, ugyanakkor az óramutató járásának megfelelő irányban forgó anticiklon hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállít hazánk térségébe. Ha ez a hideg légtömeg találkozik a Földközi-tenger felől érkező nedves levegővel, akkor megfelelő hőmérsékleti körülmények között havazás alakul ki Magyarország területén, így lehet fehér a karácsonyunk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján 1994 és 2014 között az esetek negyedében fordult elő, hogy a Pestszentlőrincen lévő meteorológiai mérőállomáson összefüggő volt a hóréteg. Az ország hegyvidéki vagy magasabban fekvő területein nagyobb eséllyel fordulhat elő fehér karácsony. Budapesten átlagosan minden harmadik karácsonykor borítja hótakaró a várost legalább az ünnep egyik napján, ám olyan karácsony, amikor a három nap mindegyike havas, átlagosan ötévente van.
