Miért váltotta le Zelenszkij az ukrán védelmi minisztert?

Az elnök vasárnap esti bejelentésében leszögezte, hogy Reznikov nem keveredett bele a fegyvervásárlási szerződések körüli ügyekbe, és arra hivatkozott, hogy a minisztériumban új megközelítésekre, valamint a hadsereggel, és a szélesebb közvéleménnyel való együttműködésben új formátumokra van szükség. A változtatás hátterében több tényező áll – mondta el a lapnak az elnöki hivatal egyik, neve említésének mellőzését kérő munkatársa. Az illető kifejtette: a felmentés okai között van az a belátás, hogy Ukrajnának új vezetésre lesz szüksége a háború elhúzódása közepette, valamint az is, hogy éles bírálatok érték a fegyvervásárlási botrányok után a civil társadalom és a média részéről. Nem mellesleg, maga Reznikov is a felmentését kérte.

Az új védelmi miniszter Rustem Umerov, az ukrán állami vagyonügynökség elnöke, volt befektetési bankár, és a parlament várhatóan még a héten megszavazza kinevezését. Umerov ugyan egy ellenzéki párthoz tartozik, de a háború kezdete óta számos esetben rendkívül fontos feladatokat oldott meg a Zelenszkij-kormány részére. Ő volt az ukrajnai főtárgyaló a Fekete-tengeri gabonakezdeményezésben, és a fogolycserékről folyó tárgyalásokon is jelentős szerepe volt. 

Umerov krími tatár, amely etnikai csoportot a Krím orosz megszállása alatt üldöznek.

Reznikov hétfőn benyújtotta lemondását. A távozó védelmi miniszter Ukrajna egyik arcává lett a nemzetközi porondon. Zelenszkij vezető munkatársainak azon szűk körében volt, akik Kijevben maradtak, amikor a háború kezdetén az orosz erők részben körülvették a fővárost.

Ukrajna Reznikov leváltásától függetlenül jóval stabilabb, mint Oroszország, ahol a háború kezdete óta sok változtatást hajtottak végre a katonai vezetésben, miközben éles bírálatok érték a harctéri taktikát, és júniusban még egy rövid lázadás is volt Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér vezetésével. Prigozsint halottnak nyilvánították egy repülőgép-szerencsétlenség után, amelyet egyes nyugati tisztségviselők szerint Putyin rendezett meg.     

Reznikov jelentős érdemeket szerzett a nyugati fegyverek megszerzésében, és ő felügyelte a hadsereg bővítését, valamint átállását a szovjet örökségből maradt fegyverekről a nyugati rendszerekre. Idén azonban fény derült arra, hogy a minisztérium rosszul kezelte a megrendelések egy részét, volt, hogy egy 986 millió dolláros megrendelés nem érkezett meg időre, és a legtöbb szállítás késik, továbbá hatalmas túlárazások voltak a katonák napi ellátásában. Reznikov bejelentette, hogy a minisztérium pereket indított a szerződésekkel elvesztett pénzek visszaszerzésére. A kormány tisztségviselői közül többen hangsúlyozták, hogy az azóta megoldódott problémák jórészt a háború kezdeti, kaotikus napjaiban merültek fel, amikor az ország kapkodva igyekezett fegyvereket és lőszert vásárolni. A minisztériumot érő vádak a The New York Times szerint nem állnak kapcsolatban a nyugati fegyverszállítmányokkal, inkább a fegyverekre kiírt hazai közbeszerzésekhez köthetők, amelyeket nem közvetlenül a szövetségesek segélyeiből finanszíroznak.

A nyáron Zelenszkij ugyancsak korrupciós vádak miatt elbocsátotta az ukrán hírszerzés vezetőjét, valamint a legfőbb ügyészt.

Az Ukrajna katonai támogatását ellenző egyes amerikai bírálók éppen a korrupciót hozzák fel érvként a segítség csökkentésére, de Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója éppen a múlt héten találkozott három vezető ukrajnai tisztségviselővel, és a háborús korrupció visszaszorításáról beszélt velük.

Reznikov pénteken a Pentagonban találkozik Lloyd J. Austin III. védelmi miniszterrel, akivel egy amerikai tisztségviselő szerint „viszonylag gyakori kapcsolatban állt”.  

Az Amnesty International szerint a korrupció mindig is elterjedt volt Ukrajnában a függetlenné válása óta is, de a helyzet az elmúlt évtizedben javult. Zelenszkij a korrupció elleni harccal kampányolt 2019-ben, amikor elnökké választották, és ezt a harcot széles körben döntőnek tekintik abban, hogy Ukrajna közeledni tudjon nyugati szövetségeseihez, beleértve az EU-hoz való csatlakozást is.

Az elmúlt hetekben az elnök szigorította a korrupció elleni intézkedéseket, például elbocsátotta a sorozásban szerepet betöltő összes tisztet. (Kiderült ugyanis, hogy vesztegetéssel meg lehet úszni a katonai szolgálatot – A szerk.). Zelenszkij emellett olyan törvényt javasolt, amely a statárium idején a korrupciót árulásnak minősítené. Májusban a legfelső bíróság elnökét tartóztatták le egy vesztegetési ügy miatt, és pénteki ukrán sajtójelentések szerint 25 ezer dolláros óvadék fejében helyeztek szabadlábra egy volt gazdasági miniszterhelyettest, aki ellen a humanitárius segélyekkel kapcsolatban emelte sikkasztási vádat.