Miklós László: nem nyolc termék ársapkája okozza az inflációt

HírKlikk 2023. március 5. 08:00 2023. márc. 5. 08:00

Az ársapkát a Fidesz-kormány 2022 februárjában vezette be szavazatszerzési céllal, az átlag alatti, szegényebb vagy nyugdíjas családoknak, az üzemanyag-ársapkát az átlagnál tehetősebbeknek nyújtotta kedvezményként. A megszüntetése viszont nem csökkentené jelentősen az inflációt – mondta Miklós László mérnök-közgazdász, az MSZP érdi politikusa a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.

A kormány a választás után például megemelte a népegészségügyi és a kiskereskedelmi adót, ami hozzájárult a száguldó infláció kialakulásához – emlékeztetett. Magyarországon napjainkban csaknem 49 százalékos az élelmiszerinfláció, ami több mint háromszorosa az Európai Unió átlagának. „Szó sincs arról, hogy szankciós infláció lenne, ennek az oka a kormánypolitika, amellyel a kormánynak el kellene számolnia.”

Tavaly júliusban a kormány nemcsak a kiskereskedelmi adót növelte meg, hanem még azt is előírta, hogy fizessék be a 2021-es kiskeradó 70 vagy 80 százalékát a boltosok, tehát fél év alatt kellett ezeknek a vállalatoknak „beszedni” a vásárlóktól ezt az úgynevezett költségtöbbletet. Ez okozta a hatalmas élelmiszer-áremelkedést, amit sokan nem értettek – magyarázta Miklós László.

„Ennek semmi köze az élelmiszer-árstophoz. Ott a kereskedők elszenvednek valamennyi veszteséget, de ez nem unikális. A kereskedők veszítenek akkor is, amikor például a szavatossági idő lejáratához közeli termékeket nagyon leáraznak, vagy azzal kalkulálnak, hogy vannak bizonyos termékeik, amelyeken veszteséget szenvednek el és ezt más termékek áraiba beépítik.”

Nem nyolc termék ársapkája okozza az inflációt, mert azokon az élelmiszereken hozzák be a veszteséget, amiket sokan sokszor vesznek, nem véletlenül nőtt a kenyér ára 80 százalékkal, mert azt minden nap veszik az emberek – mutatott rá.

„Ellenben most már kifejezetten indokolt, hogy fenntartsák ennek a nyolc terméknek a hatósági árát, bár még hozzá lehetne adni két terméket” – tette hozzá. Miklós László szerint bespájzoltak az emberek, és ha ezt teszik, annak két oka van. Az egyik, a mindennapi megélhetésük, a másik pedig az, hogy a kormány állandóan fenyegetett, kivezeti az ársapkát. „Legalább addig meg kellene tartani ezt az intézkedést, amíg az infláció nem mérséklődik jelentősen, sőt, amíg az átlag alatti nyugdíjasok helyzetét nem javítják érdemben, vagy amíg az átlag alatti jövedelmű családok reálbére nem nő. Ez nem durva beavatkozás a piacgazdaságba, a villamosenergiánál és a földgáznál is hatósági ár van, a taxi és a gyógyszer is hatósági áras, itt mindig a mérték a kérdés. Ez a nyolc termék nem okoz problémát.”

Ideális megoldás lenne, ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentenék, csakhogy erre a kormány nem hajlandó – folytatta a politikus. „Orbán megmondta, hogy a kormány gazdaságpolitikájának alapvetése a fogyasztási típusú adók rendszere. Az állam most tizenkétszer annyit szed be az állampolgároktól, mint a vállalkozásoktól. Még arra sem hajlandók, hogy bevezessék az OECD által ajánlott 15 százalékos társasági adót, holott Európa legtöbb országában legalább 18 százalék, de van, ahol 24 százalék. Kunhalmi Ágnes azt szokta mondani, hogy a magánemberektől 15 százalékot szednek be, míg a nagytőkétől 9 százalékot.”

Azért hasznos az élelmiszer-árstop melletti kiállás, mert ez egy létező kormányintézkedés, és ha ezt támogatja a szocialista párt és más pártok is, akkor a kormánynak meg kell magyaráznia, hogy a 49 százalékos élelmiszerinfláció ellenére, miért szünteti meg a nagyon sok alacsony jövedelmű család megélhetését segítő, olcsóbb élelmiszerárazást – tette hozzá. „Le lehet becsülni néhány ezer forint megtakarítást, de sok nyugdíjas az átlagnyugdíj alatt él, sőt, sokan vannak 100 ezer forint alatt.”

Ha nem tesz semmit a kormány, nem csökkenti az árbevétel-arányos különadókat, vagy nem csökkenti az áfát, akkor nem tőle függ az esetleges egy számjegyű infláció, hanem kizárólag a bázishatásnak lesz köszönhető, illetve annak, hogy most a forint a 430-ról visszaerősödött 370-re, és ha így marad, akkor van reális esélye erre. „De onnan továbbhaladni nagyon nehéz, nem mindegy, hogy az infláció 9,8 százalék vagy 4,3 vagy 3,2. Ha a gazdasági folyamatok úgy alakulnak, hogy fenntartják a magas kamatokat és ezzel az erős forintot, illetve hozzájutunk az uniós pénzhez, akkor meglesz az egy számjegyű infláció.”

Arra figyelmeztetni kell az embereket, hogy nem árcsökkenés történik majd, de lesz, aminek csökken az ára. A vaj már ilyen, de most fognak emelkedni bizonyos szolgáltatási árak, részben a különadók miatt, mint például a biztosítás, részben pedig a költségnövekmények fokozatos áthárítása miatt – mondta Miklós László.

„A kormány nem fog olyat lépni, ami érdemben csökkentené az infláció dinamikáját” – hívta fel a figyelmet Miklós László a Klikk TV Mélyvíz című műsorában.

Forrás: Hírklikk