Nagyon készül már a kormány az újabb, a mi zsebünkből fizetett nemzeti (ál)konzultációra

Már megint egy gondosan felépített, a szereplőkre menetrenddel kiosztott propaganda-kampány vezeti fel az újabb, hamarosan ránk szakadó nemzeti (ál)konzultációt. Megszólalt már az ügyben például Kocsis Máté frakcióvezető, aki a Fidesz nevében arra „kérte” a kormányt, hogy folytasson le egy ilyen akciót. Mint közölte, a témák között a gazdasági semlegességet, a kis- és középvállalkozások támogatását, a béremelést, a munkáshitelt, a lakhatás és a családtámogatásokat javasolja. Majd elment a Kossuth Rádióba Menczer Tamás kommunikációs igazgató, aki előbb egy Facebook posztban tért ki ennek a fontosságára, majd az elsősorban idősebb vidékiek által hallgatott „közrádióban” hosszasan beszélt arról, miért is lenne szükség rá, mondván: lássák, hogy a magyar emberek egyetértenek-e a kormány céljaival, miután látható, hogy Brüsszelben más utat szánnak Magyarországnak, és a baloldal Brüsszelhez csatlakozott.

Közben – dátum nélkül – megjelent a kormány hivatalos oldalán, főhelyen, plakátszerű tördeléssel, egymás alatt nem is egyszer a következő „gondolat”: „A nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitást erősítik”. Ehhez tartozik egy összeállítás is, amely az eddigi ilyen (ál)konzultálgatósdi jelentőségét, „eredményeit” domborítja. 

Például a részvételi számokat is, amelyekre – olvasatunkban – nem kellene annyira büszkének lenni, hiszen a választásra jogosultaknak rendre csak a töredéke vesz részt bennük. Arról már nem is szólva, hogy – miként arról a Hírklikk beszámolt– eleve nem stimmelnek a nemzeti konzultáció kapcsán közzétett kormányzati számok. Az aHang a közérdekű adatigénylését követően ugyanis több hibát talált a számokban.  

Forrás: Kormány, NVI

Ehhez képest temérdek pénzeket emészt fel ez a kis mókázás. Ugyan nem sikerült kompletten összegyűjteni sem azt, hogy mennyit szórt szét a kormány minden egyes eddigi (ál)konzultációra, illetve ahol voltak is fellelhető adatok, azok sem a teljes költésre vonatkoztak. 

Forrás: : HVG, Hírklikk-gyűjtés

A kormány ugyanis ezzel sem számol el az állampolgárok felé. Holott állítja, az ő érdekükben kutakodik. Pedig az állampolgárok mondtak már véleményt – és nem is csak egymás között – a témában. A Népszava megbízásából a Publicus Intézet által tavaly decemberben készített felmérés ugyanis a következőt mutatta meg:

Forrás: Publicus Intézet

A kormány azonban nem zavartatja magát, gőzerővel keresi ezeket az üzeneteket. Erre utal az is, hogy csak az elmúlt héten három – egyértelműen kormányzati megbízásból – készített-készülő közvélemény-kutatással tesztelik az embereket. A kérdésekből az is egyértelmű, hogy keresik a muníciót ehhez, no meg az (ál)konzultáció előtt, alatt és után borítékolhatóan következő plakátkampányokhoz. Például a Magyar Társadalomkutató Kft. által végzett felmérés keretében szeretnék megtudni, hogyan ítélik meg bizonyos kormányzati intézkedéseket, politikai irányokat. Az áremelkedések elleni állami, valamint a lakásvásárlást támogató intézkedésekre, az Ukrajnával kapcsolatos magyar politikára, a magyar migrációs politikára, az unió vezetésére, a vendégmunkások magyarországi alkalmazására és a MÁV szolgáltatására kérdeztek konkrétan rá. Egy másik – az Amarone Kft. által végzett – kutakodás konkrét szlogeneket is felsorol, arra kérve a válaszadót, értékelje azokat a következők egyikével: nagyon pozitív, inkább pozitív, inkább negatív, nagyon negatív. A szlogenek pedig: Új egyezség az új gazdaságpolitikáról; Együtt Magyarországért!; Együtt Magyarországért, 2030!; Magyarország megcsinálja!

Mit is mondott Kocsis Máté frakcióvezető? Hát azt, hogy a gazdasági semlegességet, a kis- és középvállalkozások támogatását, a béremelést, a munkáshitelt, a lakhatás és a családtámogatásokat javasolja az újabb (ál)konzultáció témáinak. Eltekintve attól, hogy gazdasági semlegesség marhaság egy olyan országról, amely két szövetségi rendszerhez – az EU-hoz és a NATO-hoz – tartozik, a többit illetően azért adódik a kérdés: ki nem szeretne itthon támogatást, béremelést, a lakhatás megoldását, a családok támogatását? Borítékoljuk, hogy majd visszaküldi a válaszokat mintegy egymillió (+/–) ember, s azok elsöprő többsége – 99 százalék - majd szépen igennek válaszol, s ha nem, a kormány akkor is ezt fogja kommunikálni, hiszen ellenőrizni azt SEM engedi.

És ezt tudta?

Ahogy jó pár éve a Hírklikk megírta: 1933. július 14-én született Németországban egy törvény a népszavazásról (Gesetz über die Volksabstimmung), amely kimondja, hogy „csak a birodalmi kormány kérdezheti meg a népet, hogy valamely intézkedés helyesel-e vagy nem. Tehát a néptől – a weimari alkotmánnyal ellentétben – nem indulhat ki sem népszavazás, sem népkezdeményezés. A népszavazásnak így a német vezéri államban szintén csak szimbolikus értelme van. Mindössze a nép részéről elhangzó akklamáció” – így foglalta össze a hitleri Németország – mai nyelvre lefordítva – nemzeti konzultációs gyakorlatának megalapozását „A német vezéri állam” című kötetében a jogtudós dr. Csekey István, akinek a művéből a 2000 irodalmi és társadalmi hetilap 2015/ 5. lapszámában olvasható a vonatkozó részlet.

Pár éve pedig  Vásárhelyi Mária „fordította le” könnyebben emészthetőbb formára, amikor – megállapítva, hogy nincs új a Nap alatt – a következőket írta: „A nemzeti konzultáció a Harmadik Birodalom propagandagépezetében fontos szerepet töltött be. Néhány héttel Hitler hatalomra jutása után új törvényt fogadtak el Németországban a népszavazásról, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette, hogy a nép a társadalom életében legfontosabb kérdésekről népszavazást kezdeményezzen. Ehelyett bevezették a népi konzultáció intézményét, amelynek értelmében a kormány saját kezdeményezésére konzultálhatott a néppel bizonyos kérdésekben.”

A magyar kormány pedig ezt hirdeti a már fent idézett összesítésében: „Európában egyedülálló demokratikus párbeszédet vezetett be és alkalmaz a kormány 2010 óta.”