NATO-katonák Ukrajnába – de kik és hová?
Amikor Emmanuel Macron francia elnök februárban kijelentette, miszerint „nem lehet kizárni”, hogy szükség esetén NATO-csapatokat küldjenek Ukrajnába, mind Washington, mind az európai szövetségesek siettek elhatárolódni a lehetőségtől. Mivel a fronthelyzet azóta jelentősen romlott, egyre gyakrabban merül fel a kérdés és a NATO európai főparancsnokát már megbízták: dolgozzon ki terveket, hogyan lehetne további katonai kiképző-személyzettel gyorsabban és biztonságosabban támogatni az ukrán haderőt.
Szakértők szerint az ukrán hadsereg létszáma veszélyesen alacsony szintre csökkent – amint ezt az orosz erők előrenyomulása is mutatja az utóbbi időszakban, mióta kimaradtak a nyugati fegyverszállítások. Az ukrán vezetés ezért kérte az Egyesült Államokat és más NATO-szövetségeseket: segítsenek mintegy 150 000 új sorozott kiképzésében. Lehetőleg a front közelében, hogy azután mielőbb bevethessék őket – jelentette a New York Times.
Washington először nemet mondott a kérésre, de Charles Brown tábornok, a vezérkari főnökök bizottságának elnöke a napokban kijelentette: elkerülhetetlen a kiképzők telepítése, ezt előbb-utóbb meg kell oldani. Brown fő gondja az, hogy akkor az amúgy is szűkös légvédelmet arra kellene irányítani, hogy védjenek kiképzőket és kiképzetteket – ahelyett, hogy óvnák a csúcsfontosságú infrastruktúrát, amelyet az oroszok hevesen támadnak. Emellett: a katonáit érő orosz támadás háborúba vihetné Amerikát.
Nem volt szélesebb körben ismert, hogy az Egyesült Államok már hosszú évek óta nyújt milliárdos értékű katonai támogatást Ukrajnának. A fegyverszállítások mellett a Krím 2014-es orosz megszállása után az ország nyugati részén fekvő Javorivban képeztek ki ukrajnai katonákat – az amerikaiak azonban a háború kitörésekor azonnal kivonták embereiket. Mielőtt az ukránok tavaly nyáron megindították ellenoffenzívájukat, az amerikai haderő Németországban képezte ki különböző harci feladatokra az ukránokat. A 4 hónapos tanfolyamok azonban nem voltak igazán alkalmasak arra, hogy begyakorolják a harckocsik, a gyalogság és a tüzérség együttműködését a frontokon. Nehezítette a feladatot, hogy az ukrajnai harcok olyan terepeken és olyan intenzitással folynak, hogy az amerikaiak nem rendelkeztek a helyzethez illő tapasztalatokkal.
Amerikai katonai szakértők szerint hasznos lenne a kiképzést Ukrajnába vinni, hogy a kiképzők közvetlenül tájékozódhassanak a körülményekről és ennek megfelelően képezhessék az ukrán erőket. A NATO még áprilisban megbízta Christopher Cavoli tábornokot, a szövetséges csapatok európai főparancsnokát: dolgozzon ki terveket arra, hogy tudnának – a kockázatok figyelembe vételével – több támogatást adni Ukrajnánk. Az egyik felmerült lehetőség, hogy Lviv (Lemberg) közelében legyen a kiképzések helyszíne. Az oroszok azonban már bombázták a lengyel határhoz közeli ukrán várost, rakétákkal támadták infrastruktúráját.
Vannak olyan vélemények, hogy az újonnan sorozottakat lengyelországi és/vagy németországi kiképzőhelyekre küldjék. Ez viszont azt jelentené, hogy például a németországi grafenwöhri bázisra és onnan vissza a katonákat mintegy 1 500 km távolságról kell Lengyelországon és Nyugat-Ukrajnán át a frontra szállítani.
Egyébként Nagy-Britannia, Francia- és Németország azon dolgozik, hogy a kiküldött szakszemélyzet Ukrajnában javíthassa a sérült harceszközöket. Hajlanak erre a korábban elzárkózó amerikaiak is: ott vannak már megbízott cégek, amelyek többek között a Patriot légvédelmi rendszerek javítását végzik. Az észt kormány jelezte készségét, hogy csapatokat küld Ukrajnába, a hátországba, hogy így felszabadítson a front számára ukrán erőket. A litván kiképzők már a háború kitörése előtt dolgoztak ott és készen állnak erre most is, közölték.
Fontos javaslat érkezett a német szociáldemokraták egy parlamenti képviselőjétől. Joe Weingarten, a védelmi bizottság tagja szerint nincs szükség NATO-csapatok ukrajnai állomásoztatására, hogy segítsenek az ország védelmében. A Patriot légvédelmi rendszerek hatótávolsága 100 km-ig terjed. Így ilyeneket telepítve Lengyelországban, Szlovákiában, Magyarországon, azokkal jelentős ukrán területeket lehet megvédeni.
Egyébként nyugati szakértők áttörést várnak a hamarosan megérkező amerikai ATACM-300-as, hosszú hatótávolságú amerikai rakétáktól. A precíziós fegyverek elérik az orosz megszállt területeket, a Krímtől a Donbassig és a partvidékig, az ott lévő katonai repülőtereket, fegyverraktárakat, parancsnoki pontokat és megbéníthatják az oroszok logisztikáját is. Különösen fontos, hogy így megfékezhető az orosz légierő, amely eddig szinte korlátlanul támadhatott. Washingtoni források szerint azt tanácsolják Ukrajnának, hogy az új fegyverekre támaszkodva stabilizálja a helyzetet és készüljön fel ellentámadásra – de csak a jövő évben.
