Négy EP-frakció: elégtelenre vizsgáztak a magyarok, nem szabad megnyitni a pénzcsapot
Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem csupán ezek a reformok nem elégségesek, még ha maradéktalanul végre is hajtják ezeket, de több időre van szükség a hatásuk és sikeres végrehajtásuk felmérésére is – állítja négy európai parlamenti frakció, amely az Európai Bizottság döntését megelőzve, véleményezte a magyar igazságszolgáltatás reformját. Az EP többségét jelentő képviselőcsoportok ezért nem adnának zöld utat a kohéziós pénzek folyósításának.
Az Európai Néppárt, a szociáldemokraták, a Renew és az európai zöldek frakciói közösen véleményezték a tavalyi évhez hasonlóan a magyar igazságszolgáltatás reformját. A képviselőcsoportok ezzel meg akarták előzni az Európai Bizottság értékelését, amely testület szintén hamarosan előáll szempontjaival. A hétfőn tartott sajtótájékoztatóról a Szabad Európa azt írta, hogy jelenlegi formájában sem a reformok, sem azok végrehajtásának módja nem szavatolja a magyar igazságszolgáltatás politikai befolyástól mentes működését. Összességében ezért úgy látják, hogy a 13 milliárd eurót jelentő kohéziós források nem kaphatnának zöld utat hazánk számára.
Nemzetközi jogász szakértők mellett magyarokra is támaszkodtak az értékelés elkészítésében a frakciók. A fő kérdés az volt, hogy teljesítette-e Magyarország az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek egyik legfontosabb elemét. Ha a magyar reformokat az igazságszolgáltatás területén az Európai Bizottság elégségesnek ítélné, akkor a 2021-re és 2027-re vonatkozó csaknem 22 milliárd eurós összegből 13 milliárdra tarthatnánk igényt.
A négy európai parlamenti frakció szerint azonban a pénzcsapot nem szabad megnyitni. Meglátásuk szerint ugyanis a bizottság által támasztott négy igazságszolgáltatási elvárásból mindösszesen egynek sikerült hiánytalanul eleget tenni.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy nem csupán ezek a reformok nem elégségesek, még ha maradéktalanul végre is hajtják ezeket, de több időre van szükség a hatásuk és sikeres végrehajtásuk felmérésére is” – idézi az ötoldalas elemzést a Szabad Európa. A frakciók arra kérik az Európai Bizottságot, hogy ítéletét csak azután fogalmazza meg, hogy itthon az Országos Bírói Tanács (OBT) decemberig lebonyolítja saját belső választásait, amelyek „szabad jellegére és tisztaságára” sem látnak elégséges biztosítékot a jelenlegi hazai rendszerben. Továbbá leszögezték azt is, hogy „az OBT csak akkor végezheti a munkáját, ha független”.
A Szabad Európa információi szerint bár a bizottságnak november közepéig kellene értékelnie a vonatkozó magyar reformokat, lehetséges, hogy nem várnak addig ezzel a döntéssel. Miközben a négypárti értékelés az igazságszolgáltatás reformját célzó új szabályozásokból csak egyet tart elfogadhatónak, azt, amely megszünteti azt a gyakorlatot, amely szerint a magyar hatóságok megtámadhatták a végső bírósági ítéleteket az alkotmánybíróságon.
Nem elégedettek azzal az állapottal, ahogy jelenleg a Kúria működik, mert ott nem garantált a politikai befolyás kizárása. Továbbá azt is kifogásolják, hogy a bírósági ügyelosztások algoritmuson alapuló (azaz a külső ráhatást kizáró) rendje sem biztosított. (Erről a kérdésről a Klikk TV Tíz című műsorában részletesebben beszélt Sándor Zsuzsa korábbi bíró.)
„A reformok nem eléggé érdemiek ahhoz, hogy véget vessenek a politikai kontrollnak, amely lehetővé teszi az ügyek specifikus bírókhoz való továbbítását” – szögezte le az értékelés, majd a szöveg egy javaslatot is megfogalmaz: „a jelenlegi bírói testület átalakítása, de legalább egy átvilágítási folyamat beiktatása nélkül a reform nem fogja elérni a kívánt hatásokat. Egy „nulla mérföldkő” bevezetését tanácsoljuk a bizottságnak az igazságszolgáltatás teljes átvilágításának biztosítására és az okozott károk helyreállítására”.