Nem veszélyes az óraátállítás, de már fölösleges
Vasárnap hajnalban egy órával többet aludhattunk: hajnali 3 óráról 2 órára állítottuk vissza az óráinkat. Az Európai Bizottság 2019-től szerette volna eltörölni az óraátállítást, de öt évvel később is itt van velünk. Az orvosprofesszor szerint ez nem jár egészségügyi kockázattal, mindössze olyan, mintha Erdélybe utaznánk nyaralni.
Október 27-től reggel egy órával korábban kel fel a nap, délután viszont egy órával korábban sötétedik. Az óraátállítás ugyan okozhat fejfájást, de hosszútávú egészségügyi kockázattal nem jár. „Az egyes szervek átállási ideje eltérő lehet. Például, ha beleink már „felébredtek”, de a májunk még „alszik”, együttműködésükben zavar támad. De ha az átállás évente kétszer történik, ez a kellemetlen hatás hosszabb távon elhanyagolható” – mondta a Hírklikknek dr. Csernus Valér, a Pécsi Tudományegyetem professzora. Úgy látja, hogy a napi ritmus rendszeres eltolódása, például a váltott műszakban dolgozóknál egyértelműen hátrányos egészségünkre, de az évente kétszeri óraátállításnak inkább előnyös, mint hátrányos hatásai vannak.
A március és október végi időzóna-váltás valóban hatással lehet a cirkadián ritmusra, és amikor júniusban este 9 óra előtt megy le a nap, a szervezet később kezdi el termelni a jó alváshoz szükséges melatonin hormont. A komolyabb egészségügyi problémákra azonban elhanyagolható hatása van az óraátállításnak. „Azok, akik hangosan panaszkodnak, hogy az óraátállítás után napokig problémáik vannak, jórészt csak szeretnék rendszerint egészségtelen életmódjukból eredő egészségi problémáikat valamivel megmagyarázni. Ők általában panaszmentesen átvészelik, ha eltérő időzónába mennek nyaralni – akár olyan közeli helyekre, mint Erdély, ahol az időátállításnak megfelelő időeltolódás van” – mondta Csernus.
Napfelkelte fél 9-kor
Az Európai Bizottság ugyan már 2018-ban javasolta, hogy a következő évtől szüntessék meg az óraátállítást, ez azóta sem történt meg. A bizottság nyilvános konzultációt indított, és kiderült, hogy a döntő többség az óraátállítás eltörlését szeretné. Ez nem csoda, ha azt vesszük, hogy Spanyolországban ezekben a napokban is negyed 9-kor kel fel a nap, Magyarországon pedig néhány hétre vagyunk attól az időszaktól, amikor délután 4 előtt sötétbe borul az ég. Az egész évben egységes időszámítás viszont nem mindenhol oldja meg például azt, hogy reggel sötétben indulnak dolgozni, vagy iskolába az emberek: Oroszországban 2011 óta csak a nyári időszámítást alkalmazzák, ezért Moszkvában az év végén 9 órakor kel a nap.
Magyarországon még Újév környékén sem szoktunk hozzá a fél 9-es napfelkeltéhez, pedig lehet, hogy ez lenne a legjobb megoldás. Ha meg kellene szüntetni az óraátállítást, Csernus a jelenlegi nyári időszámítás mellett döntene. „Igaz, hogy télen még sötétben kellene felkelni, de bőven kárpótolna a téli délutáni, munkaidő utáni hosszabb világos időszak” – mondta. „Az, hogy nyaranta a napsütéses este egy órával hosszabb, egyértelműen előnyös hatású. A világos környezet igazoltan pozitív hatással van mind a fizikai, mind a szellemi jóllétünkre. Nem véletlen, hogy a legtöbb depressziós, sőt, öngyilkos eset a tél végén, tartós, sötét napokon fordul elő” – tette hozzá.
A világosság vagy sötétség társadalmi szinten is érezteti a hatását. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma csökkenhet, ha világos van, és az lenne a logikus, hogy a közlekedési balesetek száma is visszaesik – ezt az Országos Rendőr-főkapitányság 2017-ben cáfolta. A gazdaságnak viszont biztosan jót tesz, ha munka után még világos van, hiszen ilyenkor többen mennek bevásárolni, étterembe, vagy sportolni.
Kevesebbet világítunk, de többet fűtünk
Az első országok, amelyek teljes területükön bevezették az óraátállítást, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia voltak az első világháború idején. Elsőre rövid életű volt a szabályozás, a háború végeztével mindenhol visszaálltak a korábbi időzónára. Az óraátállítás alkalmazása a második világháború idejétől lett széleskörű világszerte. Jelenleg 70 országban állítgatják az órákat tavasszal és ősszel, de ez továbbra is azt jelenti, hogy a Föld népességének mindössze a kisebb részét érinti a változás: az országok többsége egész évben ugyanazt az időszámítást alkalmazza. Magyarországon egészen 1996-ig szeptember végéig tartott a nyári időszámítás, azóta október végén kell visszaállítani az órákat.
Az átállás eredeti szerepe az energiahatékonyság volt, hiszen a második világháború idején még a világítás tette ki a lakossági energiafogyasztás legnagyobb részét. Azóta a hűtő- és fűtőberendezések átvették az első helyet, az óraátállítás szerepe pedig ezzel párhuzamosan elhanyagolhatóvá vált az energiafogyasztás szempontjából. Sőt, néhány helyen a légkondicionálók nyáresti használata és a fűtőtestek téli, korábbi bekapcsolása többletfogyasztást okoz.
