Nyilvántartásba veszik a közbeszerzésekből bűncselekmény miatt kizárt szereplőket
Létrehozza a közbeszerzésekből bűncselekmények elkövetése miatt kizárt gazdasági szereplők nyilvántartását az Integritás Hatóság - jelentette be a hatóság az MTI-nek csütörtökön megküldött közleményében.
Közölték: az uniós támogatások újraindításához nélkülözhetetlen ez az intézkedés, amely a visszaélések kiszűrése mellett lehetőséget nyújt az öntisztázásra is, akik igazolják, hogy "helyreállították a megbízhatóságukat", azok töröltethetik magukat a nyilvántartásból.
Az Integritás Hatóság megindítja az első nyilvántartásba-vételi eljárásokat, és megkezdi a közbeszerzésekből kizárt gazdasági szereplők jegyzékének vezetését. A nyilvánosan hozzáférhető adatbázis működtetésének elsődleges célja, hogy a közbeszerzési eljárásokban ne vehessen részt olyan gazdasági szereplő, amelynek vezető tisztségviselőjével, felügyelőbizottsági tagjával, cégvezetőjével, tényleges tulajdonosával szemben a közbeszerzési törvényben meghatározott bűncselekmények miatt jogerős bírósági határozat született, illetve amellyel kapcsolatban az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvény a nyilvántartásba vételt előírja - közölték.
Jogilag pontosan meghatározott érintetti körről van szó, a nyilvánossá tétel nem a megbélyegzést, hanem elsősorban a további visszaélések megelőzését, valamint a közbeszerzések tisztaságának megteremtését szolgálja - emelte ki a hatóság.
A szabályozás ugyanakkor nem kizárólag szankciós jellegű: lehetőséget biztosít az öntisztázásra is. Az öntisztázási eljárás keretében az érintett gazdasági szereplők igazolhatják, hogy a kizárásra alapot adó körülményeket felszámolták, azaz olyan igazolható intézkedéseket tettek, amelyek nyomán a megbízhatóságuk helyreállt. Sikeres öntisztázás esetén a gazdasági szereplők mentesülhetnek a nyilvántartásba vétel alól, illetve törölhetők a nyilvántartásból - írták.
Az öntisztázási eljárást a hatóság hivatalból folytatja le elektronikus ügyintézéssel. Amennyiben az eljárással érintett gazdasági szereplő érdemi nyilatkozatot tesz az eljárásban, úgy válaszában köteles legalább azt bemutatni és dokumentumokkal igazolni, hogy a bűncselekménnyel okozott kárt - a károsult által elfogadott mértékben - megtérítette vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget vállalt, a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel aktívan együttműködve, átfogóan tisztázta az ügy tényállását és körülményeit, továbbá olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmény megelőzésére - sorolta a közlemény.
Ezeket az intézkedéseket a válasz beérkezéstől számított húsz napon belül - a bűncselekmény súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével - a hatóság értékeli, mielőtt döntést hoz a nyilvántartásba vételéről.
Az Integritás Hatóság nyilvántartásra és öntisztázásra vonatkozó részletes tájékoztatója elérhető ezen az oldalon.
A nyilvántartás vezetésére az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben kerül sor, amely itt érhető el.
