OECD: hiába a nagy nominális béremelkedés, Magyarországon csökkentek a legjobban a reálbérek
Egyetlen negyedév alatt 15,6 százalékkal estek vissza a reálbérek, négyszer annyival, mint az OECD-átlag.
A munkaerőpiacok továbbra is kifeszítettek, de a megélhetési költségek emelkedése miatt a legtöbb országban csökkentek a reálbérek – ez a legfőbb megállapítása az OECD munkaerőpiaci jelentésének, írja az Euronews. A foglalkoztatás visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre, sőt, meghaladja azt, ami gyakorlatilag a legtöbb országban munkaerőhiányt jelent. A megélhetési költségek különböző mértékben, de emelkedtek az OECD 29 tagállamában, és bár nominálisan a béreket is emelték, de ez a legtöbb országban nem volt elég ahhoz, hogy a bérek vásárlóereje ne csökkenjen – átlagosan 3,8 százalék.
Egy év alatt Magyarországon 9,8 százalékkal nőttek a reálbérek 2023 első negyedévére, ami az OECD-átlag (5,6 százalék) majdnem kétszerese. Ugyanakkor a magas infláció miatt 15,6 százalékkal csökkent a bérek vásárlóereje egyetlen negyedév alatt.
Tíz százalék feletti reálbér-csökkenést Magyarországon kívül csak Lettországban és Csehországban tapasztalhattak. A 2019-2022 közötti időszakra számolva, kicsit hízelgőbb a kép: 40 százalékos nominális béremelkedés mellett közel öt százalékos reálbér-emelkedést jelez az OECD, ebben azonban még nincs benne a 2023. év inflációtól leginkább sújtott időszaka.
Reálbérek változása az OECD-tagállamokban jövedelmi szint szerint
Az OECD által közölt részletező táblázatból az is kiderül, kikhez került a reálbér-emelkedés: a legmagasabb jövedelmű munkavállalókhoz, akik 2019 óta csaknem 17 százalékos reálbér-növekedésnek örülhettek, ellentétben a közepes és alacsony jövedelműekkel, akik mindössze öt százalék körüli reálbér-növekedést könyvelhettek el.
A vállalatok profitja ugyanezen időszak alatt 61 százalékkal nőtt Magyarországon, ami majdnem kétszeresen meghaladja a bérköltségek növekedését. Ugyanakkor ezzel Magyarország nem lóg ki annyira a sorból, mint a reálbér-csökkenés tekintetében, mert például Svédországban háromszor akkorát nőtt a vállalatok nyereségessége (27 százalék) mint a bérköltség (kilenc százalék).
