Orbán háborúja Brüsszel ellen
Magyarország háborúra készül, idézi Orbán Viktort a Politico amerikai hírportál európai kiadása. Háborúra, mármint az Európai Unió ellen, mondván, „Ha meg akarjuk őrizni Magyarország függetlenségét és szuverenitását, meg kell hódítanunk Brüsszelt és meg kell változtatnunk az Európai Uniót”, idézi a kormányfőt a portál részletes elemzésében, amely beszámol az MCC beható brüsszeli tevékenységéről is.
Orbán már régen hadakozott az unió ellen, arra használta ezt, hogy populista módszerével így szerezzen támogatást a nacionalizmus és a hagyományos családi értékekre alapított jobboldali ideológiájához. Az utóbbi években azonban – különösen, miután 2022-ben ötödször választották meg – változás következett be Orbán hangjában, s abban, hogyan közelíti meg az EU kérdését. Most olyan, újfajta Európa-szkeptikussal került szembe az unió, aki nem akarja azt elhagyni, sokkal inkább rá akarja kényszeríteni akaratát annak politikájára, Ukrajna támogatásától a klímavédelmen át a migrációig.
Magyar Péter személyében Orbánnak új kihívója van. Nem világos, hogy az komoly veszélynek bizonyul-e majd. Mindeközben Brüsszel nyomás alatt tartja a kormányfőt, fenyegetve, hogy a demokrácia, a sajtószabadság megsértése miatt országa nem kap uniós támogatásokat. Szelényi Zsuzsa, Orbán egykori híve, ma bírálója, arról beszélt a Politiconak, hogy egy ideje világos: a kormányfő, akinek nem kell félnie, hogy hazájában elveszti a hatalmat, nem csak rendszerét akarja megvédeni, hanem befolyásolni szeretné az európai politikát is.
Orbán öntötte a pénzt Brüsszelbe, kiépítendő az infrastruktúrát, hogy segítségével alakíthassa a párbeszédet az unió fővárosában, felkészülve országa júliusban kezdődő soros elnökségére – azt követően, hogy a jobboldali pártok várhatóan előretörnek a júniusi Európa-parlamenti választásokon.
A portál beszámol arról, hogyan építik át a belga pénzügyminisztérium korábbi épületét Magyar Házzá, újabb képviseletként a belgiumi és az EU melletti magyar nagykövetség mellé. A brüsszeli ideológiai támadást a Mathias Corvinus Collegium, az annak idején 1.4 milliárd brit fontnak megfelelő összegből alapított MCC vezeti. Akkor alapították, amikor a kormány növekvő nyomást gyakorolt a tudományos intézményekre, köztük a Közép-európai Egyetemre. Az MCC hirdeti a konzervatív vonalat, törekedve, hogy betörjön a brüsszeli kutatóközpontok közé. Orbán Balázs a miniszterelnök és az MCC fő tanácsadója szerint az ott képezett fiatalok nem csak a politikában, hanem a kultúrában, a gazdaságban, az üzleti világban is szerephez juthatnak majd.
A portál beszámol a Füredi Ferenc vezette brüsszeli MCC-központ rendezvényéről, amelyen az EU apparátus fiatal munkatársai, uniós országok képviselői hallgatták jobboldali személyek előadásait. Füredi ott kijelentette: szervezetük célja „intellektuális forrásokat biztosítani ahhoz, hogy szembeszálljanak azzal a domináló kultúrával, „amely le akarja tolni torkunkon a gender-politikát” és „szét akarja rombolni a múltunkat.”
Az MCC korábbi brüsszeli rendezvényei aktuális eseményekkel is foglalkoztak, mint a nyugat-európai gazdálkodók tiltakozása az uniós előírások ellen. Nemrég kiadott jelentésük – amelynek címe: „Hogyan hódította meg az LMBTQ az Európai Uniót” – azt állítja, „A szexuális jogok kérdését fegyverként használják, hogy befeketíthessék az EU közép- és kelet-európai tagállamait”. A héten forgalomba kerülő újabb MCC-jelentés óv az „Európai Egyesült Államok” megteremtésétől. Magyar finanszírozásban működik a European Conservative című, angol nyelvű folyóirat. Kovács Tamás Iván belgiumi nagykövet szerint „fontos, hogy közvetlenül kommunikáljunk, mert a hangadó média torzít és nem mutatja a teljes képet”.
„Lehet azt állítani, hogy Magyarország az unió ellen van, de a valóság az, hogy az ügyek 85-90 százalékában támogatjuk a döntéseket”, jelentette ki Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár. Az Eurobarométer felmérése azt mutatja, hogy a magyarok 72 százaléka jónak tartja az ország uniós tagságát. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint „Orbán mondhatja, hogy az unió rossz irányba megy, de nem játszhat az uniós tagsággal – az jelenti a vörös vonalat, még a Fidesz-szavazók számára is”.
A portál emlékeztet, hogy Orbán még nyomás alatt is blokkolja a közös döntéseket, az orosz szankcióktól Ukrajna támogatásáig. Sokszor használta ezt arra, hogy engedményeket csikarjon ki, ugyanakkor vétóz, néha az utolsó pillanatban, ama elv jegyében, hogy az országok maguk dönthessék el, mi történik náluk. Magatartása indította főként a franciákat és a németeket arra, hogy vegyék ki az egyhangúság követelményét bizonyos uniós döntésekből, például a külpolitikában.
Brüsszelben borúsan látják a magyar EU-s elnökséget. A rotációs alapon betöltött fél évben az adott államnak a feddhetetlen közvetítő szerepét kell betöltenie, de kevesen hiszik, hogy Orbán kihasználná az alkalmat, hogy ilyen irányba mozduljon. Magyarország ugyan támogatja az unió bővítését, de a saját előfeltételeivel: a nyugat- balkáni országokra fog összpontosítani, ellenezve Ukrajna felvételét. Budapest nem fogja előmozdítani a környezetvédelem ügyét – és ott van még a jogállamiság kérdése: megvonták az uniós forrásokat az országtól, mert Orbán aláaknázta az igazságszolgáltatást, korlátozta a médiát, megsérti a demokratikus alapelveket. Az Európai Parlament végül határozatban vonta kétségbe, hogy helyes a magyaroknak adni az elnökséget – írta a Politico.
