Orbán már nem főnöke Várhelyinek, aki okos fiú, tudja meddig mehet el

Sajtójelentések szerint nagy felháborodást keltett a magyar bővítési biztos minapi kijelentése. Várhelyi Olivér azt pedzegette, hogy az EU esetleg csak Albániával kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat, a reformok és a demokratizálás terén mintaország Észak- Macedóniát pedig – amelynek felvételét Bulgária akadályozza – későbbre halasztja. Az ügy hátterében Orbán Viktort sejtik – vonta le a következtetést a bécsi Der Standard. Mégpedig azért, mert Várhelyi Orbán odaadó híve, a magyar kormányfő pedig a jelenleg ellenzékben lévő nemzeti konzervatívokat támogatja Macedóniában. Azt az oldalt támogatja, amelynek a hivatali hatalommal való visszaélés miatt elítélt korábbi miniszterelnökét, Nikola Gruevskit, a büntetése végrehajtásának megkezdése előtt segített kimenekülni az országból. A cikk emlékeztetett rá, hogy Gruevski 2018-ban magyar diplomaták segítségével Albánián át megszökött, és Magyarországon alig egy héttel később menedékjogot kapott, ma is itt él. 

De nem csak Brüsszelben, Észak-Macedóniában is felhorkantak a hír hallatán: Zoran Zaev miniszterelnök egyenesen arról beszélt, hogy háborús konfliktushoz vezethet a balkáni bővítés csúszása. Figyelmeztetett: bármi megtörténhet azután, hogy Bulgária megvétózta hazája uniós közeledését. Josep Borell főképviselő is helyre  tette Várhelyit, mondván, megoldást kell találni a két balkáni ország konfliktusának a rendezésére.

Várhelyi mozgástere korlátok közé van szorítva

Mit tehet és mit nem tehet egy bővítési biztos? Van-e következménye annak, ha olyat lép, ami túlmegy a hatáskörén? – kérdeztünk egy a brüsszeli folyamatokban jártas, uniós biztosként is tevékenykedett szakértőt.

„Az uniós biztos a tagállamok akaratának végrehajtója, javaslattevő, előkészítő, de semmiképpen sem önálló játékos. Nagyon sok mindenre kell figyelnie, az egyes tagállamok véleményére éppen úgy, mint arra, hogy mi történik a Tanácsban és az Európa Parlamentben” – magyarázta Balázs, hozzátéve, hogy a bővítési biztos különösen kényes helyzetben van, mert a bővítés minden fontos lépéséhez tagállami konszenzus kell. Már ott is van egy egyhangúsági követelmény, hogy kinek a jelentkezését fogadják el, s hogy kivel kezdenek tárgyalásokat. Az 1987-es török jelentkezés után például csak 12 év elteltével mondta ki a Bizottság, hogy majd elkezdi a tárgyalásokat a csatlakozni szándékozó országgal. Magyarország jelentkezésére pedig ugyan rögtön pozitívan reagáltak, mégis még négy évet várakoztattak minket arra, hogy az asztalhoz ülhessünk. A tárgyalások indításához tehát mindenképpen tagállami konszenzus kell, a biztos csak előterjeszt és utána végrehajt – húzta alá Balázs. Éppen úgy, mint a tárgyalások befejezéséhez, majd a ratifikációhoz is egyhangú „igen" szükséges. A bővítési biztosnak minden tagállamra figyelnie kell, hiszen bárki vétózhat menet közben és a végén is. 

Az unió külpolitikájának legfontosabb kérdése a bővítés 

Kényes a kérdés, már csak azért is, mert a bővítés igen fontos eleme az unió külpolitikájának – hívta fel a figyelmet egy másik szempontra a korábbi magyar biztos, aki szerint talán a legfontosabb kérdés, hogy kit vesz fel tagként és kivel, hogyan bánik, amíg az várakozik. Van az unónak egy kül- és biztonságpolitikai képviselője, aki – ha nem is formálisan, szervezetileg, de gyakorlatilag, politikai, tartalmi szempontból mindenképpen – a bővítési biztos főnöke. A bővítés ugyanis szervesen illeszkedik az unió külpolitikájába, még akkor is, ha az EU-nak nincs igazi külpolitikája, mivel kormányközi egyeztetések folyamata révén dőlnek el az ilyen jellegű kérdések. 

S hogy mekkora egy biztos, jelen esetben Várhelyi Olivér mozgástere? Balázs Péter szerint semekkora. „Orbán Viktor kívánhat tőle akármit, üzenhet neki bármit, Várhelyi Olivér főnöke ma már nem a magyar kormányfő, neki a brüsszeli Bizottságra kell figyelnie, s szándékainak megfelelően kell cselekednie”.

Menesztettek már uniós biztost

Érdekes választ adott Balázs Péter a kérdésünkre, milyen reakció, esetleg szankció várható egy olyan esetben, ha mégsem ezt teszi egy biztos. „Várhelyi Olivér volt beosztottam, ismerem, nem mondanám kellemes embernek, de ő nagyon okos fiú. Tudja, hogy meddig mehet el. Nyilván megbecsüli ezt a kitűnő állást, ami öt éves biztonsággal és magas fizetéssel jár, és nem teszi ezt kockára” – mondta. Hozzátette, hogy nyilván Várhelyi is számol, mégpedig úgy, hogy 2024-ben ér véget a biztosi ciklusa (2019-ben nevezték ki, öt évre). Ki tudja, mi lesz akkor Magyarországon, vagy akár azt, hogy mi lesz Európában. Nem is biztos, hogy haza akar utána jönni, elmehet más nemzetközi szervezethez vagy esetleg a magánszférába is dolgozni.

„Ha azonban átlépne bizonyos vonalakat, előbb diszkréten figyelmeztetik a tagállamok, utána erősebben, s ha netán túllépne a hatáskörén az alapszerződés értelmében a bizottság elnöke távozásra szólítja fel. Volt ilyenre is példa: 2012-ben José Manuel Barroso elküldte az  egészségügyi és fogyasztóvédelmi máltai biztost, John Dallit. (A máltai Dalliról ugyanis az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal megállapította: egy, a biztost ismerő máltai vállalkozó a vele való kapcsolatára hivatkozva pénzt kért egy dohányipari cégtől, cserébe pedig azt ígérte, hogy befolyásolni tud a jövőbeni uniós döntéseket.)