Orbánék dacolva kitartanak a kémbank mellett, miközben mások menekülnek tőle
Románia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Bulgária összehangolja kilépését a budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból – legalábbis ez derül ki a román pénzügyminiszter szavaiból. Adrian Caciu annak kapcsán beszélt erről, hogy a bukaresti kormány elfogadta a sokak által egyszerűen orosz kémbankokként titulált Nemzetközi Beruházási Bankból és a Nemzetközi Együttműködési Bankból történő román kilépést. Nem egészen egy héttel az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz háború kitörése után az Európai Parlament már állásfoglalásban kérte a Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy haladéktalanul tiltsák be az orosz ellenőrzés alatt álló alapok és bankok, például a Nemzetközi Beruházási Bank unióbeli működését. Az állásfoglalást – bár utóbb ezt tagadni próbálták – a Fidesz képviselői is megszavazták. Ennek ellenére, Szijjártó Péter pár nappal később közölte: Magyarország marad a bank tagja és a pénzintézet maradhat Budapesten.
A román kormány szerdai ülésén elfogadott két törvénytervezetet, amelyekkel kezdeményezi az ország kivonulását a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB), valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC). Adrian Caciu pénzügyminiszter közölte, hogy az erről intézkedő két törvénytervezetről gyorsított eljárásban fog dönteni a bukaresti parlament – jelentette az MTI. A miniszter azt is közölte, hogy álláspontjukat összehangolták Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával és Bulgáriával.
Az indok az Ukrajna elleni orosz agresszió. Habár a szankciós listára – mondjuk a Sberbankkal ellentétben – egyelőre legalábbis nem került fel a két pénzintézet, a budapesti székhellyel működő IIB esetében már a háború kitörését követő napokban az Európai Parlament nevesítve kérte, hogy „haladéktalanul tiltsák be az orosz ellenőrzés alatt álló alapok és bankok, például a Nemzetközi Beruházási Bank unióbeli működését”. Amire a magyar kormány persze a füle botját nem mozgatta, pontosabban a külgazdasági és külügyminiszter március 7-én az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta, hogy „a kilépésünket akkor kellene megfontolni, ha a bank bármilyen európai szankciós listára felkerülne”. Pedig korábban a Fidesz képviselői is megszavazták az EP ezen állásfoglalását, igaz, azt utóbb Deutsch Tamás tagadta, de Ujhelyi István szocialista képviselő dokumentumokkal bizonyította, hogy a kormánypárt képviselője hazudott.
Ám a tény az tény, az IIB továbbra is vígan működik Budapesten, ahova 2021 elején költözött be véglegesen, ráadásul nem is akárhova, Budapest egyik legszebb pontján, a Clark Ádám téren fekvő Lánchíd Palotába. Az eredetileg még a KGST bankjaként 1970-ben alapított bank részvényesei között van jelenleg (még) Bulgária, Kuba, Csehország, Magyarország, Mongólia, Románia, Oroszország, Szlovákia és Vietnám.
A rendszerváltás után ugyan Magyarország kilépett a fejlesztési projektekre és beruházásokra közép- illetve hosszú távú hiteleket kínáló pénzintézetből, de Orbánék – már a mélyülő Putyin-bartáság jegyében – 2014-ben megújították a tagságunkat. Majd a magyar kormány gyorsan előállt azzal, hogy a bank tegye át a székhelyét Budapestre. A szíves invitálásnak pedig az oroszok nem tudtak ellenállni, amin sok csodálkoznivaló nincs, tekintve, hogy a befogadásának megágyazó törvény elképesztő kedvezményeket biztosított a pénzintézetnek, amelynek a magyar állam biztosítja az irodaépületét, a bankelnök hivatalos rezidenciáját (ahova még a magyar állam sem teheti be a lábát), ezeket a diplomáciai képviseletekre vonatkozó védelem illeti meg. A bank ingóságait nem foglalhatja le, kobozhatja el, sajátíthatja ki sem végrehajtó, sem bíróság, törvényi úton senki sem. A pénzintézet nincs alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek vagy ellenőrzésnek. Meg persze diplomáciai mentességet élvez a bank, s annak személyzete, sőt, a vendégei is.
A sokszor csak orosz kémbankként emlegetett IIB budapesti működése azonban nem csak ezek miatt szúrja sokak szemét határon innen és túl. Komoly veszélyt érzékelnek amiatt, hogy a pénzintézet élére Nyikolaj Koszovot nevezték ki, aki – sokak szerint – már maga is nemzetbiztonsági veszélyt jelent. Koszov szülei évtizedeken át az orosz titkosszolgálat elitjébe tartoztak, s volt magyarországi kötődésük is. Édesanyja, Jelena Koszova részt vett az amerikai atomtitok ellopásában. Apja, az idősebb Nyikolaj Koszov 1956 után Budapesten, a levert forradalommal kapcsolatos nyugati reakciókat gyűjtötte, a '70-es évek közepétől pedig a KGB hivatalos magyarországi képviselője volt. Ebben a minőségében a Belügyminisztérium épületében volt az irodája. Nos, jegyezzük meg, ezzel a Koszovval Orbán személyesen is tárgyalt – ahogy arról mi is beszámoltunk egy korábbi cikkünkben.
Mindezek fényében, olyan nagyon nem lehet azon csodálkozni, hogy a bankban – mint korábban a sajtóból összeszedtük – tetten érhető a NER és NER-közeli körök érdekeltsége, de az is érdekes, hogy a bank 2020-ban 100 millió eurós hitelkeretet nyitott az állami MVM csoportnak a magyar energia infrastruktúra fejlesztését támogatandó, vagy éppen az – miként azt korábban az Átlátszó megírta – hogy üzletelt a bankkal számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló cég, példaként említve a MOL-t, a MET-csoportot, a Takarékbankot, az OTP-t, az Eximbankot de még a kínai államot is.
Ha kíváncsi a bankra, történetére és az azt övező sok más „érdekességre”, ebben a cikkünkben még több információt talál róluk.
