Polt Péter: hosszú évek után tavaly ismét nőtt a bűnözés Magyarországon
Polt Péter szerint nehéz megítélni, hogy a magasabb mutató mögött a bűnözés tényleges növekedése vagy az eredményesebb felderítés áll, mindenesetre meghatározó jelentősége annak lesz, hogy a tendencia miként folytatódik.
Polt Péter legfőbb ügyész a héten benyújtotta a parlamenthez a beszámolóját az ügyészség 2022. évi tevékenységéről. A dokumentum alapján az előző évekhez képest tavaly ismét emelkedett a regisztrált bűncselekmények száma, így több emberölést, embercsempészést, lopást és csalást követtek el – írja összefoglalójában az Index.
Polt Péter szerint nehéz megítélni, hogy a magasabb mutató mögött a bűnözés tényleges növekedése vagy az eredményesebb felderítés áll, mindenesetre meghatározó jelentősége annak lesz, hogy a tendencia miként folytatódik.
A dokumentumból kiderült, hogy a regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a múlt évben megállt, 2022-ben az előző évhez képest 8,9 százalékos növekedés következett be: tavaly összesen 167 774 bűncselekményt regisztráltak, ami több, mint a megelőző három évben.
Polt Péter szerint néhány bűncselekmény-kategóriában különösen jelentős volt az emelkedés: a szándékos befejezett emberölések száma 72-ről 89-re, az emberölési kísérleteké pedig 62-ről 89-re nőtt, megugrott az embercsempészések száma, míg 2020-ban 257 ilyen bűncselekményt regisztráltak, 2021-ben 635-öt, 2022-ben pedig már 1705-öt, 14,6 százalékkal emelkedett a lopások száma, de nem érte el a 2020-as értéket és 16,5 százalékkal több közlekedési bűncselekmény történt, amit elsősorban a közúti baleset okozása elnevezésű bűncselekmény 29 százalékos növekedése magyaráz.
A beszámolóban Polt Péter kiemeli, az ügyészség elsődleges alkotmányos feladata az állam büntetőigényének érvényesítése. Ahhoz pedig, hogy ezt eredményesen teljesíteni tudják, alkalmazkodniuk kell a változásokhoz, szervezeti és egyéni szinten egyaránt.
Az ügyészség korrupcióellenes tevékenységével kapcsolatban Polt Péter beszámolójában emlékeztet arra: 2022 júliusában jelent meg az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezetének, az Eurobarometernek a korrupciós érzékelési felmérése, amely szerint a magyarországi megkérdezettek 91 százaléka tekinti elterjedt hazai problémának a korrupciót, ugyanakkor arra a kérdésre, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, csupán 27 százalék válaszolt igennel.
Ennél is lényegesebb tény – folytatja a legfőbb ügyész –, hogy arra a konkrét kérdésre, miszerint az elmúlt évben személyesen tapasztaltak-e korrupciós esetet, a válaszadóknak csak a tizede válaszolt igennel. Polt Péter szerint ezek az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalatok. Márpedig jogállami keretek között büntetőigényt érvényesíteni kizárólag tények, és nem szubjektív érzetek alapján lehet.
A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikái alapján az a következtetés vonható le, hogy 2022-ben a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, a regisztrált gazdasági vesztegetések száma viszont 2022-ben kismértékben tovább emelkedett. A kezdeményezett büntetőeljárásokban rögzített korrupciós bűncselekmények száma tavaly tovább növekedett.
Az általános növekedés fő tényezője a gazdasági vesztegetés miatt kezdeményezett eljárások számának emelkedése volt, míg a hivatali korrupciós bűncselekmények miatti eljárásoké kevésbé nőtt. A gazdasági korrupciós ügyeken belül Polt Péter szerint változatlanul jelentős arányt képvisel az egészségügyi szektor.
A beszámolóból többek között kiderült az is, hogy a csalások száma az előző évhez képest szignifikánsan emelkedett, és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen cselekmények elkövetésének módja egyre nagyobb arányban kapcsolódik az informatikai eszközökhöz. Az elmúlt évben meghatározók voltak olyan elkövetési technikák, mint például az áfa jogosulatlan csökkentésére irányuló számlagyárak működtetésére, az Európai Unión belüli beszerzést terhelő áfa kikerülését célzó, úgynevezett „eltűnt kereskedő” módszere.
A regisztrált pénzmosások száma az utóbbi években töretlenül emelkedő tendenciát mutat, és ez a trend 2022-ben is folytatódott. A bűncselekményszám emelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a jogalkotó 2021 elejétől hatályon kívül helyezte az orgazdaság tényállását, és azt a pénzmosás újraszabályozott tényállásába integrálta. A környezeti értékeket súlyosan veszélyeztető vagy károsító cselekmények miatt 156 esetben büntetőeljárást, két ügyben pedig szabálysértési eljárást kezdeményeztek. Tavaly a fogyasztóvédelem területén az ügyészség hat felhívással élt, 102 jelzést nyújtott be, mindamellett 21 hatósági eljárást, 18 büntetőeljárást és 9 szabálysértési felelősségre vonást kezdeményezett.
