Rossz hír az autósoknak: „sápadt” a forint, békétlen a világ
Ha nem is óriási mértékben, de kedden megint drágul az üzemanyag, ráadásul ez most általános áremelés lesz, mert a benzin nagykereskedelmi ára 3 forinttal, a gázolajé 6 forinttal lesz drágább, írja a Világgazdaság. A múlt héten kedd este Irán ballisztikus rakéták százait zúdította Izraelre, válaszul a zsidó állam libanoni csipogó robbantására. Ezzel párhuzamosan a Brent olaj jegyzése kilőtt, nagyon rövid időn belül a 70 dolláros szintről 75 dollár fölé ugrott, és most már 80 dollár környékén tart. A trendet a dollár-forint árfolyam is rontja: a két héttel korábbi, vasárnapi 355-ös szintről, mostanra a 367-es szinten is túljutott. A kormány átmeneti emelkedésről beszél, Holoda Attila energetikai szakember pesszimista: szerinte a magyar benzinkutak árazása nem sok jóval kecsegteti az autósokat a következő napokban.
Higgyünk a kormánynak, hogy valóban átmeneti a drágulás, vagy inkább a független szakembernek? Mitől függ, kinek van igaza? Holoda Attila a tényekből indul ki. A magyarországi üzemanyagárak alapvetően két dologtól függnek: az egyik a gázolaj ára, amiért valutával fizetünk, a másik a forint árfolyama. Talán a szakértő pesszimizmusát erősíti, hogy mindkét területen elég gyalázatosak az árkilátások.
A nyersolaj árát is több tényező befolyásolja, szerepet játszik ebben az úgynevezett mediterrán üzemanyag-jegyzési ára, amihez Magyarország és általában a közép-európai országok is igazodnak. Ez a Brent-olaj árához képest mutatja meg azt, hogy mennyivel lesz drágább a kutakon a dízel, és ahhoz képest mennyit kérnek a benzinért. „Az emberek nem is gondolják, de valójában a fogyasztási szokásaik is mozgatják a kutakon látható árakat. A két üzemanyag fajta ármozgását mi magunk is előidézzük: ha több dízelt használ a lakosság, az ipar, vagy a mezőgazdasági munkák dandárja van, akkor a gázolaj lesz drágább, ha eljön a nyári utazási időszak, a benzin ára szokott fölmenni” – mondja a szakértő. Egy adattal is szolgál: most a benzin kilenc dollárral drágább, mint a Brent olaj, a dízel meg tizenhéttel.
„A magyarországi üzemanyagok árát alapvetően mégis az befolyásolja, hogy milyen adóterheket pakolnak a fogyasztási árakra. Amikor a magyar kormány minősíteni szokta a hazai árakat, akkor mindig jótékonyan elfeledkezik, a 27 százalékos forgalmi adóról, és olyan országokéhoz hasonlítja a mienket, ahol az mindössze 20 százalékos” – teszi hozzá.
Már a Hírklikk is több alkalommal írt azokról a trükkös adóztatási ötletekről, amelyekkel a kormány az üzemanyagok eladásából szerzett extraprofittal igyekszik betömni a költségvetés számos pazarló kiadása miatt keletkezett hiányokat. Az idén is számos olyan adótételt emeltek, amelyek, ha literenként csak néhány forinttal is, de a kelleténél indokolatlanul többet vesznek ki mindenkinek a zsebéből. Nem csak azokéból, akik saját gépkocsival közlekednek, a drága üzemanyag az élet minden területén „visszaköszön”, emeli az élelmiszerek, a tömegközlekedési jegyek, az építőanyagok árát egyaránt.
Az év elején drasztikusan, az indokoltnál jelentősen nagyobb mértékben emelték a jövedéki adót, majd az úgynevezett kiskereskedelmi adót a kisebb benzinkutaknál felemeltek 0,15 százalékról 3 százalékra, ami a korábbi tételnek kereken a húszszorosa lett. Alighanem ezt az emelést a MOL harcolta ki, ők korábban 4,5 százalékos kiskereskedelmi adóval „dolgoztak”, kijárták, hogy 3 százalékra csökkenjen az ő esetükben, és ugyanennyire emelkedjen a kicsiknél. A „versenysemlegesség” volt a győztes érv. Hogy a kis benzinkutak mögött nincs integrált olajvállalat? Nem birtokolják az egész értékláncot? A kormány ilyen apróságokat nem vett figyelembe – emlékeztet a szakember. Ennek van még egy igazságtalan eleme: ha ezt a 3 százalékot rárakjuk a 27-re, akkor máris 30 százalékos forgalmi adóról beszélünk.
Holoda Attila azonban még tovább sorolja azokat a tételeket, amelyek egyedül az üzemanyagok hazai adózását terhelik. Sehol máshol nincs az úgynevezett energiahatékonysági adó, ami literenként átlagosan 8 és 9 forint között mozog. Ezt „büntetésből” rótták ki ránk: elvileg azért fizetjük mindannyian, mert nem elég takarékosan autózunk. Hogyan tudnánk jobban takarékoskodni? Alighanem akkor, ha egyáltalán nem ülnénk autóba. „Innentől kezdve, a benzinkutas nem tud mit csinálni, neki ezt rá kell pakolnia a maga áraira, s ráadásul amikor az áfát, a jövedéki adót, minden csip-csup kötelezettségét összeszámolta és bement a bankjába, hogy befizesse mindezt a költségvetésnek, az Orbán kormány éppen a közelmúltban csavart még egyet rajtuk, felemelte a tranzakciós illetéket is. Fizetnek a kereskedők, a vállalkozások az államnak, nem nyelik le feketén a bevételüket, nem ügyeskednek a készpénzzel, de ezért még jól meg is büntetnek mindenkit” – mondja a szakértő.
Átmeneti, vagy tartós üzemanyagárakra kell számítanunk? Holoda Attila abban bízik, hogy a kormány nem nyúl még egyszer az „ársapka” oly sok bajt okozó eszközéhez. Akkor volna reális esély a közeljövőben a benzin és gázolaj árának érdemi csökkentésére, ha a közelmúltban beharangozott, de valójában nehezen elképzelhető gazdaságélénkítő elképzelésekből látnánk valamit. „Az ígéretekkel már teli a padlás, a piac bizalmatlanságát csak tényekkel, valós adatokkal lehet eloszlatni. Akkor talán a most sápadt forint is visszatalálhatna az euró 390 forintos sávjába. Saját magunk ennyit tehetnénk az üzemanyagok árának csökkentéséért, a többi a nemzetközi közhangulaton múlik. De ez sem ad manapság sok okot az optimizmusra” – vázolja a jövőt Holoda Attila.
