Szálasi fotója és a nyilaskeresztre emlékeztető kereszt maradhat özvegyének sírján
A Farkasréti temetőben található Szálasi Ferenc feleségének, Lutz Gizellának a sírja. A pár a háború utolsó napjaiban házasodott össze. Még februárban derült ki, hogy megváltozott a síremlék az újnyilas Magyarelvű Mozgalom vezetőjének köszönhetően.
Tehát a síremlék jelenleg úgy néz ki, hogy a márvány obeliszk tetején egy nyilaskeresztre hajazó szimbólum látható, a sírkövön van egy fotó, amin Lutz Gizella mellett maga Szálasi Ferenc látható civilben, illetve a fotó mellé egy mondat is felkerült: Szálasi Ferenc emlékére – írja a 444.
A Fővárosi Önkormányzat jogszabályt módosított, ennek értelmében viszont csak egy dolgot változtatott meg a sír szálasista kezelője, mégpedig a feliratot, most már egy idézetet lehet látni: „...persze, hogy hittem, ha az ember szeret valakit, annak hisz!”
Ez a mondat Almási Tamás 1991-es, a kistarcsai internálásokkal foglalkozó dokumentumfilmjéből származik.
A botrány csaknem fél éve robbant ki, de a síremlék továbbra is furcsán néz ki, a szabálytalan nyilaskereszt akkor is nyilaskereszt, mert mégiscsak Szálasiné sírjáról van szó, rajta Szálasi fotójával.
„Ha a sír tulajdonosa ismét törvénysértő feliratot használ, akkor felszólítjuk az eltávolítására – mondja Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a 444-nek. – Ha ezután sem történik semmi, akkor jogunk van letakarni, megváltoztatni és eltávolítani a feliratot.”
A nyilaskeresztre emlékeztető nyilaskeresztről és a fényképről azt mondta, hogy jogilag nehezen lenne bizonyítható, hogy ez csakugyan az. „Ez már egy ideológiai-jogi csata lenne, ha a bíróság egyszer kimondaná róla, hogy tiltott önkényuralmi jelkép van a síron, akkor mi örömmel kezdeményezzük annak eltávolítását” – utal Kiss Ambrus arra, hogy a XII. Kerületi Rendőrkapitányság február végén önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság is válaszolt a lap megkeresésére, az üggyel kapcsolatban elmondták, hogy megszüntették az eljárást.
A főpolgármester-helyettes elmondta a fotóval kapcsolatban, hogy hasonlóan, mint a keresztnél feltételezhető, hogy egy parttalan vitába torkollna, ezért inkább nem kifogásolták. „Ha bemegy egy temetőbe, akkor sok síron van olyan ember fotója, például családtagé, aki nem feltétlenül abban a sírban nyugszik – mondja. – Tízből kilenc ember fel sem ismerné a fotón Szálasit.” Igaz, a sírkövön szintén szereplő névről – Szálasi Ferencné – talán sokaknak beugrana.
Kiss szerint más lenne a helyzet, ha Lutz Gizella sírja kultikus szélsőjobboldali hellyé alakulna, de reméli, ez a veszély nem fenyeget.
Azt biztosan lehet tudni, hogy antifasisztáknak már több akciójuk is volt a sírnál. Voltak, akik zsidómentő emberek sírjai felé mutató útjelzőtáblákat állítottak Lutz Gizella sírja mellé, a DK ifjúsági szervezete, a Demokratikus Lendület pedig fekete festékkel fújta le az akkor még le nem takart Szálasi Ferenc emlékére-felirat mellett Szálasi képét és a nyilaskeresztet.
Szálasi 1944. október 16. és 1945. március 28. között volt Magyarország úgynevezett nemzetvezetője. Uralma alatt a nyilasok halálmeneteket indítottak, sok zsidót a Duna-parton végeztek ki. Magyarország volt a náci Németország egyik utolsó európai csatlósa. Lutz Gizella, Szálasi özvegye csak a második világháború utolsó napjaiban, az ausztriai Mattsee-ben házasodott össze Szálasival, így közös életük férjként-feleségként alig pár napig tartott. Lutzot idehaza fogták el, internálták, majd 1953-ban 12 év börtönbüntetésre ítélték. 1956-ban szabadult, takarítónőként dolgozott.
