Százmilliárdokat költenek Orbánék a következő kormány kontójára
„A kormánypropaganda által fennen hirdetett minden hadiipari beszerzés első kifizetése 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet a korábbi honvédelmi miniszter, aki szerint minden dokumentumot szakértők bevonásával, alaposan megvizsgálnak majd a kormányváltás után. Azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a német gazdasági minisztérium adatai szerint a 2017-21-es kormányzati ciklusban a német hadiipar 22,5 milliárd eurós lekötéseinek több mint a tizedét magyar megrendelések tették ki. Az Orbán-kormány nem azt vásárolja, amire szükség lenne, és nem is olyan áron – állítja Szekeres Imre, aki egy rossz operett előadáshoz hasonlítja azt, ami történik. A szakminiszternek és a honvédség parancsnokának pedig bocsánatot kellene szerinte kérnie, amiért hamis pletykákat terjesztettek.
„Ami történik, bohózatba illik” – állítja Szekeres Imre a hadiipari beszerzésekkel kapcsolatban. Mondja ezt saját tapasztalatával támasztva alá a véleményét. Mint mesélte: egy fogadáson találkozott a jelenlegi magyar kormány egyik aktív miniszterével, aki lelkesen ecsetelte neki, hogy hány tankot fogunk beszerezni – ő azonban kevésbé lelkesen megkérdezte a beszélgetőpartnerét, vajon tudja-e, hogy a II. világháborúban Debrecennél és Székesfehérvárnál ennek a tízszerese volt mindkét oldalon. „Arról nem is szólva, hogy aki tankcsatákról álmodozik, az játsszon inkább ólomkatonákkal, hiszen ezeket utoljára az iraki háborúban vetették be, ma már senki nem használja őket” – vonta le a tanulságot a korábbi – szocialista – honvédelmi miniszter.
A következő kormánynak kellene teljesítenie
Mindez annak kapcsán került szóba, hogy – miként a 444.hu beszámolt róla – a német gazdasági minisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint az elmúlt négy évben Magyarország és az Egyesült Államok költött a legtöbbet német fegyverek vásárlására. Ebben a ciklusban, 2017 októbere óta a német hadiipar 22,5 milliárd eurót keresett. Csak Magyarország 2,66 milliárd euró értékben kötött le eszközöket a német fegyvergyáraknál, ettől pedig még az Egyesült Államok is elmarad maga a 2,36 milliárd eurós lekötésével.
„A magyar kormány elígérkezése a jövőre vonatkozik, nem a jelen és a múlt beszerzéseinek rendezésére, a kormánypropaganda által fennen hirdetett hadiipari beszerzések első kifizetése ugyanis csak 2023-ban válik esedékessé, azaz már a következő kormányt terhelné” – hívta fel a figyelmet Szekeres, aki szerint ez több mint hiba, ez bűn. Ebből a szempontból az mindaddig másodlagos, hogy melyik országból szerzik be ezeket az eszközöket, amíg NATO-tagállam az eladó, és -rendszerbe illeszthetők. Az igazi probléma az, hogy nem ezekre a fegyverzetekre, eszközökre lenne szükség, s nem ilyen áron – húzta alá.
Vajon emiatt Berlin elnézőbb lenne Orbánnal?
Megkérdeztük azt is, hogy miért pont német eszközöket kötünk le ilyen összegekért (miközben persze vásárolunk máshonnan, a többi között az USA-ból és Törökországból is)? Vajon ennek fejében az Orbán-rezsim politikai támogatást kap a németektől cserébe? Elnéznek talán bizonyos jogállamisági problémákat a mai magyar kormánynak?
„Az nyilván erősíti a regnáló magyar és német kormány közötti politikai együttműködést, hogy ezeknek a fegyvereknek egy része német gyárakban készül, nyilvánvalóan politikai szándék áll emögött” – reagált, hangsúlyozva azonban, hogy a német fegyver-, eszközgyártás minőségével nincs probléma.
Félreértés ne essék – húzta alá –, a Magyar Honvédségre, annak fejlesztésére szükség van, de nem arra, ami most zajlik. Az olyan képességeit kellene fejleszteni, amiknek köszönhetően csökkennek a valós biztonsági kockázatok. Ez döntően a légtér biztonságát és a nem hagyományos hadviselést jelenti. Ehhez pedig más eszközök és más kiképzés kell.
Felmerülhet-e korrupció?
„Operett huszárság, olyan ez az egész, mint egy rossz operett előadás: semmi értelme nincs és szükség sincs rá” – szögezte le. Magyarország katonai fenyegetettsége ugyanis elhanyagolható, már csak azért is, mert a hét szomszédos ország közül öt ugyanannak a katonai és politikai szervezetnek a tagja, mint Magyarország, míg a másik kettő – Ukrajna és Szerbia – olyan megállapodásokkal kapcsolódik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, amik kizárnak bármilyen katonai konfliktust. Ilyen szándék nincs is, de lehetőség sem lenne rá – húzta alá.
Vajon akkor miért pont ilyen eszközöket vásárolnak, illetve miért pont ezek gyártását fejlesztik – kooperációban külföldi cégekkel – Magyarországon? Nem lehetséges, hogy valamifajta korrupció áll e mögött? – kérdeztük.
Ez – mondta a korábbi honvédelmi miniszter – majd ki fog derülni. „2022 után minden szerződést át fogunk nézni, szakemberekkel át fogunk vizsgáltatni, senki ne reménykedjen abban, hogy minden így maradhat”.
A GDP két százaléka a vállalás
A NATO-tagsággal azt is vállaltuk, hogy a GDP két százalékának megfelelő összeget költjük el évente a honvédelemre – vetettük fel. Szekeres is úgy véli, hogy a megváltozott világhelyzetben, a szövetségi rendszeren belül, senki nem lehet potyautas, s „ha nincs gazdasági kényszerűség, el kell érni ezt a kiadási szintet”. „Az persze majd jövő májusban-júniusban derül ki, hogy van vagy nincs gazdasági kényszerűség”.
Ám egy Magyarország-méretű ország esetében – tette hozzá – kulcsfontosságú, hogy nem minden képességet kell fejleszteni, csak azokat, amelyek a leggyakrabban lesznek alkalmazhatók, hiszen azért van a szövetségi rendszer, hogy egymást kiegészítsük.
Zömmel csak alkatrészeket gyártunk
Nem csak a hadiipari eszközök vásárlásának szembetűnő megugrása tapasztalható Magyarországon. Fejlesztik a gyártóbázist (például gyalogsági harcjárműveket gyártó üzemet épít Zalaegerszegen egy német hadiipari cég). Szükség van-e azonban a fegyver- és hadieszközgyártás fejlesztésére? – kérdeztük.
A volt honvédelmi miniszter rendkívül kockázatosnak tartja ezeket a beruházásokat, rámutatva: nagy kérdés, hogy lesz-e irántuk kereslet külföldön, azaz, el tudják-e vajon adni a világpiacon az itt termelt eszközöket azután, hogy – egy-két éven belül – kielégítették a Magyar Honvédség igényeit. Mi lesz a sorsuk ezeknek a gyártói kapacitásoknak azután? Bezárják majd őket? – sorolta a lehetséges opciókat.
De hát ez is az operett előadás része, s nem szól másról, mint a mellveregetésről, hiszen ezeket az eszközöket versenyképes áron be lehet szerezni a világpiacon is. Egyébként – jegyezte meg – senkit ne tévesszen meg a bejelentés nagy hangja és zűrzavara: Magyarországon nem kész termékeket gyártanak a legtöbb ilyen üzemben, hanem csak alkatrészeket.
Ideje lenne bocsánatot kérni!
Orbán és a kormány retorikája egyre militánsabb (Orbán nyomán terjedt el például a politikai köznyelvben a fülkeforradalom, a rezsiháború, a kultúrharc; kifejezés). Orbánék emellett a fiatalokat is próbálják a sereg felé terelgetni, s eljutottak már odáig, hogy plusz felvételi pontokat ígérnek a seregbe fél-egy évre besorolni hajlandó fiataloknak. Miért ez a nagy katonásdi? – kérdeztük a fentiek felsorolása után a korábbi honvédelmi minisztert. „Ez egy életérzés a részükről. Ez nem a modern világ, ez nem Európa, ez nem a 21. század kultúrája” – vágta rá.
Egyébként nem csak ez a baj, időnként megengedhetetlen dolgokra is ragadtatják magukat – vetette fel Szekeres Imre. „A magam részéről például várom mind a honvédelmi miniszternek, mind pedig és honvédség parancsnokának a bocsánatkérését amiért hamis pletykákat terjesztettek budapesti sajtótájékoztatójukon”. Benkő Tibor ugyanis azt állította, hogy az amerikai katonák akadályozták a magyar mentést Kabulban, Ruszin-Szendi Romulusz pedig azt, hogy más ország repülőgépén előfordult, hogy valaki már a bombát szerelte a vécében, amikor sikerült lekapcsolni.Ez utóbbi kapcsán egyébként már a NATO is kiadott egy cáfolatot – emlékeztetett a korábbi honvédelmi miniszter, leszögezve: ez egyszerűen megengedhetetlen.