Szép csendben 5,2 százalékról 5,9-re nőhet a 2023-as hiánycél!
Az év utolsó munkanapja után, december 30-án szombaton este hozta nyilvánosságra a kormány legújabb hivatalos középtávú makrogazdasági és költségvetési előrejelzését. Legkésőbb ekkor már kénytelen volt, mert az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy december 31-ig a kormánynak ismertetnie kell a következő három év legfontosabb költségvetési és makrogazdasági számait. Megszokott, hogy a kabinet az év utolsó napjait választja a számok publikálására. Az elmúlt években bevett szokás ugyanis a kormány részéről, hogy a kellemetlenebb fejleményeket tartalmazó dokumentumokat olyan időpontban teszi közzé, amikor kevesebb figyelem összpontosulhat rájuk.
A Pénzügyminisztérium által készített Makrogazdasági és költségvetési előrejelzés 2023-2027 című kormányzati dokumentum kellemetlen számokat is tartalmaz. Ezek közül a leginkább szembetűnő az, hogy a kormány legújabb várakozása szerint, idén a GDP 5,9 százaléka lehet a költségvetés hiánya. Korábban csak 3,9 százalék volt, ezt októberben emelték 5,2 százalékra és most kiderült, hogy 5,9 százalék lesz! – írja a Portfolio.
Ez a tény sokat elárul a költségvetési fegyelemről, a fiskális politika hitelességéről, valamint a kormányzati tervezések, előrejelzések minőségéről. Felmerül ugyanis a kérdés, hogy októberben mi volt a kormány szándéka, amikor döntött a hiánycél emeléséről és miért nem tett lépéseket az új hiánycél betartása érdekében? A kormány így ezzel a húzásával, azzal, hogy nem lépett az 5,2 százalék betartatása érdekében, gyakorlatilag a költségvetés legfontosabb funkcióját gyengítette tovább: a horgony szerepét. Ha a befektetők, a hitelminősítők, a gazdaság legkülönbözőbb szereplői azt látják, hogy a hiánycél bármikor változhat és annak tulajdonképpen nincs is következménye, akkor elkönyvelik magukban azt is, hogy a büdzsé legfontosabb száma nincs is kőbe vésve.
Mindezektől függetlenül, a hiánycél emelkedésének drámai következménye várhatóan nem lesz: a finanszírozás az idei évben megoldott volt, és nagyobb globális krízis hiányában ezt nem is fenyegeti veszély, más kérdés ugyanakkor, hogy ezért Magyarország irtózatos árat fizet, a kamatkiadásokban. A nemzetközi befektetők azt láthatják, hogy a deficit 6 százalék alatt van, ezzel a tavalyi 6,2 százalékos GDP-arányos mínusznál alacsonyabb, vagyis csökkenő pályán van, távolról nézve azt gondolhatják, hogy ezen a téren minden rendben. Ugyanakkor a folyamatból az leszögezhető, hogy a fegyelmezett fiskális politika már nem prioritás Magyarországon.
