Szepesházi Péter: a bíróság a saját mundér becsületét védi
A Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma első fokon elutasította annak a volt bírósági alkalmazottnak a keresetét, aki azért fordult bírósághoz mert megrovást kapott, amiért visszautasította egy plusz aktahalom elintézését. Arra hivatkozott, hogy túlterheltségük miatt még nem végeztek a sajátjukkal, ugyanezt javasolta munkatársának is, emellett határozottabban fogalmazta meg véleményét a rossz munkakörélmények miatt. Szepesházi Péter ügyvéd a Hírklikknek elmondta, a fegyelmi határozat indoklásában a bírók felhívták Toplenszki Zoltán figyelmét arra, hogy inkább dolgozzon, mintsem a bírósági dolgozók, igazságügyi alkalmazottak jogait védje. Ezért fordultak keresetükkel a törvényszékhez a megrovás ellen, ezt utasították el azzal, hogy nem is gondolták olyan komolyan azt, amit leírtak. Fellebbeztek.
Még 2024 februárjában számoltunk be arról, hogy kizárták a nyilvánosságot annak a volt bírósági ügyintézőnek a tárgyalásáról, aki azért kapott fegyelmit, mert hevesebben és udvariatlanul tiltakozott az alulfizetett bírósági ügyintézői és segédhivatali személyzet borzasztó munkakörülményei miatt.
Toplenszki Zoltán 2017 óta volt bírósági tisztviselő a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB). 2023. március első napjaiban hevesen tiltakozott, amikor egy újabb, egy betegállományban lévő kollégájának szánt hatalmas aktacsomagot kellett volna átvennie, miközben – mivel kevesen vannak – a sajátjaival sem végzett. Ugyanis az iratokat nemcsak át kellett volna vennie, hanem miután átnézte azokat, a soron kívüli ügyeket is el kellett volna intéznie, felelősséget vállalva értük, akár a saját munkája „kárára” is. S mivel udvariatlanul utasította el az akták átvételét, és csoportvezetőként egy másik – ugyancsak a saját munkáival elmaradt – kollégájára is rászólt, hogy ne vegye át, mert „el fog úszni a saját ügyeivel”, és különben sem az ő feladata, fegyelmi eljárást indítottak ellene.
Miután határozottan adott hangot nemtetszésének Toplenszki Zoltán, aki egyben a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) tisztviselője is volt, megrovásban részesítették. A fegyelmi határozat utolsó bekezdésében a fegyelmi tanács sérelmezte, hogy a népszerű szakszervezeti vezető ahelyett, hogy dolgozna, „a pedagógusi és kórházi viszonyokkal vetekedő gyalázatos munkakörülményekkel” foglalkozik. Ez volt a legfőbb oka annak, hogy a bírósághoz fordult a fegyelmi szankció ellen.
Azóta eltelt jó pár hónap, majd a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 2024. szeptember 12-én ítéletében elutasította a keresetet, majd egy hónap múlva egy 14 oldalas indoklást kézbesített. „Az ítélet hosszasan fejtegeti, azt, hogy miért kellett volna szó nélkül tovább cipelniük a hátukon a bírósági rendszert, nehogy az összeomoljon” – mutatott rá dr. Szepesházi Péter, Toplenszki ügyvédje. Szerinte az ilyen munkakörülmények, a túlterheltség és a kevés fizetés feszültséget, idegességet vált ki az emberekből. „Azért is fordultunk a bírósághoz, mert a fegyelmi eljárás alkalmas a többi bírósági alkalmazott megfélemlítésére, és ha közben nem hagyta volna ott a PKKB-t Toplenszki Zoltán, akkor az ő megfélemlítésére is alkalmas lenne, miközben ő szakszervezeti tisztviselő is” – folytatta az ügyvéd.
Bíró és más fegyelmi tanácstagok írták le, az a bajuk, hogy egy szakszervezeti tisztségviselő, de akár egy munkavállaló foglalkozik a saját és mások munkakörülményeivel – idézte fel Szepesházi Péter. Majd hozzátette: az elsőfokú bíróság ítéletében azt állította, hogy az alacsony jövedelem és a rossz munkakörülmények nem jelentenek mentességet a szabályok betartása alól. „Ez valóban nem, de az, hogy fegyelmi határozatban szólítják fel arra, hogy ne küzdjön a jogaiért az igazságügyi alkalmazott, már önmagában is elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy Toplenszki Zoltán javára döntsön a bíróság” – vélte az ügyvéd.
Az is keresetet elutasító indoknak számít az ítélet szerint, hogy miközben kiállt önmagáért és egy másik munkatársáért, aközben Toplenszki nem jelentette ki, hogy ő egyébként szakszervezeti vezetőként mondja, amit mond. „Ezért is lett ez most már egy presztízs per, mert ügyfelem hosszú éveken keresztül a BRDSZ tisztviselője és elismert bírósági alkalmazott volt, igaz, azt kevésbé értékelték, hogy rendszeresen kiállt a munkavállalók körülményeiért. Ráadásul bárki szólhat a munkakörülményei miatt, pláne egy állami szervnél, nem kell ehhez szakszervezeti vezetőnek lennie. Tehát senkinek sem róható fel, ha szól a saját vagy mások munkakörülményei, alacsony fizetése, túlterheltsége miatt” – magyarázta az ügyvéd.
Szepesházi Péter nagyon viccesnek és egyúttal döbbenetesnek nevezte, hogy a bíróság leírta, „igazságügyi alkalmazottként Toplenszki Zoltán ne álljon ki a jogaiért, majd egy egész bírósági eljárás arról szól, hogy azt mondják, ezt nem gondoltuk komolyan és nem ezért kapta a fegyelmi büntetést. Miközben feketén-fehéren ott áll a dokumentumon, hogy ne ezzel foglalkozzon, hanem dolgozzon”.
Szepesháziék most a Fővárosi Ítélőtáblától várják másodfokon, hogy nyilvános tárgyaláson eltöröljék a fegyelmi tárgyaláson kapott megrovást. Azért tekintik fontosnak, hogy nyilvános legyen az eljárás, mert az előzőt azonnal zárttá nyilvánította a bíróság, mert szerinte a bíróságok jó hírnevét sértené, ha nyilvános lett volna a tárgyalás. Nem ez a bánásmód, nem a bírák és a bírósági alkalmazottak alacsony fizetése sérti a jó hírnevet, hanem, hogy ez nyilvános tárgyaláson elhangzik. „Egy ilyen kis ügyből azért csinálnak nagy ügyet, mert kellemetlen volt a bíróságnak, hogy Toplenszki a belső gyűléseken rendszeresen szóvá tette a bírósági alkalmazottak rossz körülményeit. Ezt ráadásul a bírósági határozatban be is vallották” – jelentette ki Szepesházi Péter.
