Tartósan hatszáz felett lesz az üzemanyagok ára

Ezen a héten – a péntekre már bejelentett áremeléssel együtt – a 95-ös normál benzin literenként ára 22, a gázolajé pedig 17 forinttal drágult. Ezzel az előbbi ára már 612 forint lett, az utóbbi még éppen hogy hatszász forint alatt (598) maradt. Arra voltunk kíváncsiak, vajon mire számíthatunk az elkövetkezőkben. Szerettünk volna egy olyan szakértőt megkérdezni, akinek a korábbi véleménye is „bejött”. Holoda Attila ilyen, ugyanis amikor április elején más szakértők azzal álltak elő, hogy két hónapon belül 50 forinttal is drágulhat a benzin és a gázolaj ára a hazai kutakon, akkor az általunk megkérdezett Holoda ezt cáfolta, mondván, nem lát rá utaló jeleket. És igaza is lett: nem hogy drágult volna, csökkenésnek indult az üzemanyag ára, május elején már az 500 forintos árat közelítette a gázolajé.

A mostani kérdésünk az volt, mire kell számítani az elkövetkező időben? Lát-e arra utaló jeleket, hogy tartósan hatszáz felett beragad az üzemanyagok literenkénti ára?

Az energetikai szakértő azt majdnem biztosra veszi, hogy egy jó darabig tartósan hatossal fog kezdődni a 95-es normál benzin és a gázolaj ára. Miként azt is, hogy ez mindaddig így marad, amíg gyengélkedik a gazdaság, aminek következtében gyengélkedik a forint. A nemzetközi olajárakban ugyanakkor nem lát olyan jelentős változásokat, amelyek megdobnák a hazai árakat. Van ugyan némi ingadozás, de a 75-80- dolláros hordónként ár (a Brenté) kisebb kilengésekkel ugyan, de stabilnak mondható. Raadásul az üzemanyag árát nálunk inkább az határozza meg, hogy mennyire gyenge a forint, hiszen azt valutáért vesszük. Ha az eurózónába tartoznánk, az persze némi védelmet ebben is nyújtana – jegyezte meg.

A MOL is a nemzetközi piaci árakhoz  igazodik, függetlenül attól, hogy az olcsóbb Ural vagy Brent olajból dolgozik éppen. Egy éve még hordónként 25-30 dollár volt a kettő között a különbség, ma már csak 12-15 dollárral olcsóbb az Ural, de így sem adhatja olcsóbban a MOL, nem is a haszna, inkább amiatt, mert akkor megvádolnák dömpingáron való értékesítéssel.

Mint Holoda megjegyezte, az árban alapvetően nem, vagy nem kizárólag az előállítási költség tükröződik. Van a piaci ára, amit Európában és általában a nemzetközi a piacon beáraznak, a kalkuláció onnan kezdődik, számít a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés, rájön még az egyelőre alacsony jövedéki adó (januártól ezt jelentősen készül megemelni a „családbarát kormány), majd rárakódik minderre még az áfa – de alapvetően az árfolyam a legnagyobb befolyást gyakorló elem a kúton használt ár kialakulásában.

Az árspakás időben, amikor 400 fölé is ment a forint árfolyama az euróval és a dollárral szemben egyaránt (a dollár-forint árfolyam a mérvadó, mert dollárért veszünk az oroszoktól), akkor a mostaninál jóval magasabb árak voltak a kutaknál. Az azonban viszonylag keveseknek tűnhetett fel, mert az emberek jó része ársapkásan 480 forint/literes áron tankolhatott. Ám ha valaki figyelte a nem ársapkás üzemanyagok árait, vagy kénytelen volt azt tankolni, akkor észrevehette, és emlékezhet arra, hogy azokat piaci áron adták a kutaknál, s nem volt ritka – elsősorban a prémium kategóriánál – a literenkénti 800 feletti ár – magyarázta Holoda Attila.

Az energetikai szakértő – a forint árfolyamát befolyásoló folyamatokat és tényeket vázolva – arra is kitért, hogy a jelen állás szerint a magyar gazdaság, a költségvetés meglehetősen forráshiányos, nem jöttek be az európai pénzek, s a felvett hitelek sokkal drágábbak, a kondíciói jóval rosszabbak. Ráadásul a kormány még mindig ott tart, hogy nem tudja abbahagyni a lopást, önti a pénzt a saját köreihez tartozó oligarchákhoz, egyházakhoz, az általuk kedvelt határon túli szervezetekhez. Ez vezet például ahhoz a nonszenszhez is, hogy a Magyar Nemzeti Bank veszteségét a kormány megpróbálja külön kezelni, hogy akár törvénymódosítás árán is, de ne kelljen állnia a jegybank veszteségét, pedig az a magyar állam vesztesége, amit ki kellene pótolni. Nem kis összegről van szó, 2300 milliárd forintról, amit már nem képesek kifizetni. Ez is egy példa arra, hogy mi számít befektetők számában akkor, amikor egy gazdaságot értékelnek – mutatott rá Holoda. Ez mind hozzájárul a forint gyengeségéhez – fűzte hozzá.

„Ez pedig azért rossz hír az üzemanyagárak alakulása szempontjából, mert nem látok az állam számára rövid távon rendelkezésre álló forrást” – hangsúlyozta a szakértő. Az uniós megállapodás várat magára, hiába próbál pávatáncot járni a kormány, az EU már nem dől be neki. S ha marad a költekezés, akkor még tovább gyengülhet a forint, és ez járhat bőven hatszáz forint feletti üzemanyagárral.