Trump üzenetei uralták a NATO-csúcs utolsó óráit Ankarában
Donald Trump ellentmondásos üzenetei határozták meg a kétnapos ankarai NATO-csúcs záró szakaszát a Guardian beszámolója szerint. Az amerikai elnök egyszerre bírálta a szövetségeseket a védelmi kiadások és Irán miatt, majd később „sok szeretetről” és egységről beszélt.
A Guardian úgy írta le a csúcs utolsó óráit, hogy Trump vegyes üzenetei kerültek a középpontba. Az amerikai elnök a nap elején nyilvánosan támadta Irán vezetését, újra felvetette Grönland ellenőrzésének igényét, majd a 32 NATO-vezető délelőtti zárt ülésén már enyhébb hangot ütött meg, és azt mondta a szövetségeseknek: „veletek akarunk maradni”.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott kétoldalú találkozón Trump azt mondta, „nagyszerű találkozó” volt, „sok szeretet” és „sok egység” volt a teremben. A Guardian szerint ezen a találkozón meglepetésszerű ajánlat is elhangzott: Trump felvetette, hogy Ukrajna licencet kaphat Patriot légvédelmi rakéták gyártására.
A napot Trump egy olyan sajtótájékoztatóval zárta, amely a Guardian szerint alig érintett NATO-témákat. Az amerikai elnök Recep Tayyip Erdoğan török elnököt méltatta, az amerikai gazdaságról beszélt, és azt állította, hogy ő „az első a TikTokon”. A lap szerint ugyanakkor a NATO-ban eredményként értékelhetik, hogy Trump végül megerősítette támogatását az 5. cikkely mellett.
A zárónyilatkozatot Trump és a másik 31 szövetségi vezető írta alá. A dokumentum megerősítette a tagállamok „megingathatatlan elkötelezettségét” az 5. cikkely iránt, amely szerint egy NATO-tag elleni támadás mindegyikük elleni támadásnak minősül.
A csúcson ugyanakkor nem jelentették be a következő vezetői találkozó dátumát. A Guardian szerint a következő csúcs Albániában lenne esedékes, ahol Trump-ellenes és kormányellenes tüntetések zajlanak, és felmerült, hogy a találkozóra csak 2028-ban kerülhet sor.
A lap beszámolója szerint európai vezetők attól tartottak, hogy Trump rossz hangulatban érkezik a szerdai programra a török elnöki rezidencián tartott keddi vacsora után. A forrás szerint abban is megállapodtak, hogy nem említik az Egyesült Államok válogatottjának Belgiumtól elszenvedett 4-1-es vereségét.
Trump Mark Rutte NATO-főtitkár mellett szerdán hosszú monológba kezdett, amelyben több sérelmét is felsorolta a szövetséggel és egyes tagállamokkal szemben. Azt mondta, „nagyon dühös a NATO-ra”, mert szerinte a szövetségesek nem akartak segíteni az Egyesült Államoknak „az első számú terrorizmust támogató állammal”, Iránnal szemben.
A Guardian szerint ezzel arra utalt, hogy az európai országok – az Egyesült Királyság kivételével – nem engedték, hogy az Egyesült Államok nyilvánosan európai légibázisokról hajtson végre bombázó bevetéseket. Trump külön bírálta az Egyesült Királyságot is, mondván: „két hétig nem engedték, hogy használjuk a szigetet, ezért vissza kellett repülnünk”. A cikk szerint Keir Starmer brit miniszterelnök később korlátozott támadásokat engedélyezett iráni rakétalétesítmények ellen.
Trump Grönlandról is beszélt Rutte mellett, azt állítva, hogy az „nagy probléma” az Egyesült Államok számára, és szerinte a terület „nagyon fontos” az USA-nak, de „nem fontos Dániának”. Mette Frederiksen dán miniszterelnök korábban érkezésekor azt mondta, Dánia megvédi saját területének „minden hüvelykét”, és hangsúlyozta, hogy Grönland „természetesen nem eladó”.
A védelmi kiadások ügyében Trump ismét azt mondta, az Egyesült Államok „túl sokat” fizet. Ez annak ellenére hangzott el, hogy a forrás szerint tavaly a tagállamok – Spanyolország kivételével – megállapodtak: 2035-ig a GDP 3,5 százalékára emelik nemzeti védelmi költségvetésüket, hogy Európa és Kanada kiadásai arányaiban közelebb kerüljenek az amerikai szinthez.
Madrid külön is célponttá vált. Trump Ruttéhoz fordulva azt mondta, Spanyolország „semmibe nem egyezik bele”, és a többieknek nem kellene „cipelniük” őket. Ezután Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter felé fordulva hozzátette: „Nem akarok velük kereskedni, rendben?” Bessent a Guardian szerint azt válaszolta: „Igen, uram.”
Rutte a lap szerint hízelgéssel és időnként határozott közbeszólással próbálta kezelni Trumpot. A NATO-főtitkár azt mondta neki, hogy azt tette meg, amit Dwight Eisenhower korábbi amerikai elnök is próbált elérni, vagyis rávette az európai NATO-tagokat a védelmi kiadások növelésére. Trump erre közbevágott: „Ezért kedvelem őt.”
Nem sokkal később Trumpot arról kérdezték, véget értnek tekinti-e az Iránnal kötött tűzszünetet. Azt válaszolta, hogy szerinte igen, majd hozzátette: „Nem akarok többé velük foglalkozni. Söpredék.” A Guardian szerint ez háttérbe szorította azt, amit a NATO eredetileg „teljesítési csúcsként” akart bemutatni a tavalyi 3,5 százalékos védelmi vállalás után.
A csúcson több mint 50 milliárd dollár értékű nemzetközi fegyverszerződést jelentettek be. Ezek között szerepelt egy 12 országot érintő vállalás nagy hatótávolságú csapásmérő rakéták fejlesztésére, amelyek hatótávolsága 300 kilométertől több mint 2000 kilométerig terjedhet.
Forrás: The Guardian
