Valaki merjen már szólni, hogy így nem lehet kezelni egy szakmai kérdést!

A PSZ számításai szerint, jelenleg a tanulólétszámhoz, az átlagos osztálylétszámhoz és a finanszírozási kerethez viszonyítva, mintegy 11-12 ezer főállású pedagógus hiányzik. Bár nem tipikus, a kirívó esetek kategóriájába tartozik, de az egyik iskolában megkérdezték a matematika szakos pedagógust, hányasa volt kémiából. Mondta, hogy kettese. Jó, mondták neki, nem buktál meg, akkor te fogod a kémiát tanítani! Miközben a kormány jelenléti oktatásra készül, Komáromi Zoltán háziorvos szerint nem lehet kiszámítani, hogy iskolakezdés után miként alakul a járványhelyzet. Szerinte, ha a jóistent több százezeres tömegrendezvényekkel, egymásra zsúfolódott augusztus 20-i tűzijátéknézéssel kísértjük, akkor gyakorlatilag nem a járvány ellen teszünk, hanem pont a járvány fellángolását segítjük elő, kormányzati eszközökkel.

– Kicsit káoszos a 12 éven felüli gyerekek oltása az iskolában. A kormány júliusban kérte a felmérést augusztus elejére, hogy hányan igénylik, aztán visszavonta, mondván, túl korai. Most a jelzések szerint mit tudnak az iskolák az oltásról?

– Semmit. Azt a levelet, amelyet korábban megkaptak egyes iskolák, a kormányhivatalok küldték ki. Ismereteink szerint, az intézmények nyolc-tíz százalékához érkezett meg a kormányhivatalok levele. A Nemzeti Pedagógus Kar vezetője, Horváth Péter ugyan kijelentette, hogy ezeket visszavonják, ilyen „visszavonó” levelet egyetlen intézmény sem kapott. 

– Magyarul, semmit nem lehet tudni.

– Így van. Feltehetően a kormány arra várt, hogy augusztus 16. után visszamenjenek a pedagógusok az iskolákba, és utána kezdődjön meg a kampány. Ami engem igazán aggaszt, hogy egy kampánynak már el kellett volna kezdődnie azért, hogy minél több gyereket beoltassanak a szüleik. Ilyen kampány nincs. Pedig a PSZ szerint tudatos médiakampányra lenne szükség az oltás fontosságáról. A szülőket meg kellene győzni arról, hogy a 12-18 éveseket nem veszélyezteti a (Pfizer) vakcina. A kikért adatokból látszik: minél hátrányosabb helyzetű egy település, annál alacsonyabb az átoltottság. A gyerekek érdekében, arra különösen oda kellene figyelni, hogy a hátrányos helyzetű településeken a szülőkhöz eljusson az információ, és olyan médiakampány jelenjen meg, amelyben ezeket a szülőket meg tudják győzni az oltás szükségességéről.

– Azt is bejelentették most, hogy szeptember első napjaiban is felvehetik a gyerekek az oltást, ha ezt igénylik. 

– A 12 éven felüliek most is felvehetik az oltást, ha a szülők az EESZT-n keresztül az oltópontokra regisztrálnak, így nem is kellene megvárni az iskolai oltást. Az eredeti tervek és az ismereteim szerint a KRÉTA rendszerén keresztül a szülő meg fogja kapni azt a levelet, amelyben nyilatkozhat, hogy hozzájárul a gyermeke oltásához. Az intézményvezetők ezeket összegyűjtik, majd elküldik az iskolaorvosoknak, a háziorvosoknak. Mert az utóbbiakat is be fogják vonni az oltásba, miként ez hivatalosan meg is jelent. Beteljesült a korábbi félelmem: nem biztos, hogy az egészségügyi rendszer két nap alatt – a mi statisztikánk szerint – 400 ezer gyereket be tud oltani. 

– A pedagógusok beoltottságáról, illetve a harmadik oltás felvételéről mit lehet tudni? 

– A PSZ ismeretei szerint a pedagógusok több mint 80 százaléka legalább egy oltást kapott már, és 70 százalék fölött van azok aránya, akik mindkettőt megkapták. Döntő többségük Pfizert kapott. Arról nincs ismeretem, hogy a harmadik oltást hányan vették fel. Igaz, a szakemberek sem nagyon beszélnek még arról, hogy a pfizereseknek kell a harmadik oltás. Olyan hírek viszont terjednek, hogy az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan, a pedagógusok számára is kötelezővé akarják tenni az oltást. Erről egyelőre csak a közbeszédben hallani, hivatalos formában semmilyen értesülésünk nincs. A Pedagógusok Szakszervezete nem támogatja a pedagógusok számára az oltás kötelezővé tételét, mert nem tudjuk azt, hogy bizonyos krónikus betegeknek árt vagy használ, nem tudjuk, mi lesz azokkal, akik gyermeket várnak, és legyünk őszinték, a pedagógusok között is vannak vírus- és oltástagadók. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy emiatt akár egyetlen pedagógusról is le tudnánk mondani. 

– Tulajdonképpen mekkora a pedagógushiány? 

– A 2019-es országos kompetenciamérés az utolsó olyan adatbázis, amelyet látunk. Eszerint az általános iskolákban és a középiskolákban 7000 fő feletti a hiány, amit az intézményvezetők bevallottak. Ebben a létszámban nincs benne, hogy a heti kötelező 22-26 tanórával mennyit fednek el. Az óvodákból is hiányzik legalább 2000 óvodapedagógus. A PSZ számításai szerint jelenleg a tanulólétszámhoz, az átlagos osztálylétszámhoz és a finanszírozási kerethez viszonyítva, mintegy 11-12 ezer főállású pedagógus hiányzik. Ezt azzal is próbálják eltakarni, hogy a nyugdíjasokat visszafoglalkoztatják, óraadókat alkalmaznak. 

– Arról mit tud a PSZ, hogy vannak olyan kisiskolák, ahová most már érettségivel is fölvesznek „pedagógusnak” embereket?

– Hallottunk arról, hogy ez Győr-Moson- Sopron megyében fordult elő, a tankerület vezetője nyilatkozta: érettségizett is fölvehető tanítani. De tudunk arról is, hogy nagyon sok olyan tanárt alkalmaznak matematika tanárként, aki műszaki tanárként jelent meg a pályán. A kirívó esetek kategóriájába tartozik, hogy az egyik iskolában megkérdezték a matematika szakos pedagógust, hányasa volt kémiából. Mondta, hogy kettese. Jó, mondták neki, nem buktál meg, akkor te fogod a kémiát tanítani! Ez nem általános, de ilyen is van. 

– Már igazi mantrának számít, hogy Magyarország minden más európai országnál jobban áll a 12 év feletti korosztály védettségében, hiszen Európában elsőként nálunk kezdődött meg a regisztrációjuk és oltásuk már júniusban. A szülők internetes regisztrációval is foglalhatnak időpontot kórházi oltópontra, de az oltás a háziorvosnál, házi gyermekorvosnál is kérhető. Csakhogy tényleg jobban áll ez a korosztály a védettséget illetően? – tettük föl a kérdést Komáromi Zoltán háziorvosnak.

– Minden évjáratot 100 ezernek kell számolni. Nagyjából 6-700 ezer gyerekről beszélünk. Én úgy számolok, hogy a 700 ezernek a felét még be kellene oltani, ez 350 ezer gyerek. Ha az adminisztráció, dokumentáció elő van készítve, és minden nagyon klappol, akkor gyakorlatilag egy óra alatt egy orvosnak be lehet oltani körülbelül tíz gyereket. Ha a 350 ezres létszámot veszem, az 35 ezer munkaóra. Két napra elosztva ez 17500 munkaóra, és ezt, ha elosztom nyolccal – mert nyolc órán keresztül olt mindenki –, akkor 2000 orvosnak kellene oltani két napig óránként tíz gyereket. Országszerte összesen van 1400 házi gyermekorvos, főállású iskolaorvos pedig körülbelül 200.Tehát egyszerűen nem jön ki a matek, két nap alatt nem lehet 350 ezer gyereket beoltani. Ezért kellett volna már az előző tanév végén elkezdeni az oltást.

– Kiderült, most már szeptember első napjain is olthatnak…

– Jó, de hát korábban kellett volna oltani, hogy mire kezdődik az iskola, mindenki védett legyen. Ha valaki augusztus 31-én kap egy oltást, az szeptember 1-jén nem lesz védett. Az a második oltás után október 3-án, 4-én, vagy 5-én lesz védett. A kormányzati kommunikáció igen flexibilisen kezeli ezt a kérdést. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja a matematikai, aritmetikai kérdéseket, nevezetesen, hogy hány embert hány perc alatt hány orvos tud beoltani, másrészt a logisztikai kérdéseket. Hogy fogják a 6000 ampullát – mert egy ampullából hat gyereket lehet beoltani – kiszállítani. Egyáltalán, hogy hová? Iskolákba, a háziorvosi rendelőkbe? A 12-17 éveseknél szülői beleegyezés kell. Ezt dokumentálni kell, hogy van ilyen. Aki nem hozott, azt haza kell küldeni érte. Végig se gondolták, hogy ez mekkora munka. Ugyanaz a nagyképűség, mint a „kétmillió embert be tudunk oltani egy hét alatt”. Valaki merjen már szólni, hogy így nem lehet kezelni egy szakmai kérdést!  Ráadásul a 12-13 éves gyerekek nem annyira tudatosak, hogy feltűrik az inget a karjukon, hogy: ide tessék szúrni. Velük foglalkozni is kell, valószínűleg egy kicsit pszichésen, tudatosítani bennük, hogy ez védőoltás, és fontos, hidd el. Lehet, hogy nem jön ki hat perc alatt a tíz gyerek beoltása, lehet, hogy egyikükkel-másikukkal több időt kell eltölteni. Vagyis ember kell hozzá. Gondoljuk végig azt is, hogy utána pedig minden egyes oltást be kell vinni a felhőbe. Az iskolai orvosi rendelők legnagyobb részében egyrészt nincs internetelérés, másrészt az iskolaorvosok ott nem rendelkeznek EESZT-hozzáféréssel. Ezt a dokumentációt az iskolai oltástól elkülönítve, a saját rendelőikbe kell bevinni. Egy oltás bevitele megint csak nagyon gyakorlott, rutinos adminisztrátorokkal körülbelül három-négy perc. Akkor szorozzuk meg a 350 ezret három-négy perccel.

– Nem lesz könnyű…

– Egyszerűen őrület, hogy ilyen szituációba hozzák a háziorvosokat, az iskolaorvosokat, az iskolai védőnőket, mert rajtuk fog csattanni az ostor. Senki nem a Miniszterelnökségre fog menni reklamálni.

– Ön szerint hol lenne a legnagyobb szükség a gyerekek oltására?

– Mindenhol. Ez nem egy olyan fertőző betegség, ahol mondjuk a higiénés szempontok annyira meghatározóak lennének. Ez a vírus a leghigiénikusabb környezetben, a legtisztább, a legtöbbet takarított óvodákban, iskolákban is el tud terjedni, mert cseppfertőzéssel terjed. És a gyerekek nem minden percben mosnak kezet, nem minden percben fertőtlenítenek. Eleve nagyobb a veszélye annak, hogy átadják egymásnak a fertőzést a közösségben. Ezenkívül a tanárok sincsenek 100 százalékban beoltva.

– 80 százalékuk egy, 70 százalékuk már két oltást is kapott…

– Velük együtt kellett volna párhuzamosan a diákokat is oltani. Volt egy csomó nyári tábor, azt megelőzően is lehetett volna oltani őket. Ha a házi gyerekorvosok megkapták volna ezt a feladatot mondjuk májusban, júniusban, meg tudták volna csinálni, mielőtt a szabadságolások elkezdődnek. A házi gyerekorvosoknak ráadásul nagyobb rutinjuk is van az oltások beadásában, mint a főállású iskolaorvosoknak. Az más kérdés, hogy vannak olyan települések, ahol a háziorvosok látják el az iskolaorvosi teendőket is, a saját praxisuk mellett. Ilyen szempontból majdnem mindegy, hogy háziorvosként, vagy iskolaorvosként oltják be a gyerekeket. A lényeg az, hogy be legyenek oltva!

– Ehhez nem kellene nagyobb hírverés, valamiféle kampány?

– Hát nagy plakátokon megjelent Nagy Feró, meg Borbás Marcsi. A legkisebb szabolcsi meg nógrádi kis falvakban is vannak ilyen nagy plakátok… Irdatlan nagy pénzt kiadtak erre a plakátkampányra, ahelyett, hogy tisztességesen megfizették volna a munkát valóban elvégző orvosokat meg ápolónőket, védőnőket. A világban a járványügyi védekezés, a védőoltás az állami feladat, és az állam kifizeti az oltást a beadó orvosnak. Mert az nem csak egy szúrás beadása, hanem felelősségvállalás, tájékoztatás, utánkövetés, dokumentáció. Általában 24-25 eurót kap egy nyugati orvos egy vakcinációért. Mi 2000 forintot kértünk, és erről sem akartak hallani se. Pedig, a 350 ezer gyerek beoltása olcsóbb lenne, mint az a plakátkampány, amin híres emberek közölték, amit mindenki tudott, hogy az oltás megvéd, és aminek egyébként így semmi értelme nem volt. Ráadásul már mennek az oltásellenes mantrák az internetes fórumokon arról, hogy ez kísérleti oltóanyag, emberkísérletről van szó, meg hasonló totál hülyeségek. A rossz kormányzati kommunikáció gyakorlatilag napfényre hozta mindazt a sok sületlenséget, tévedést vagy rosszhiszemű, téves információt, ami nagy nehezen az influenza védőoltás kapcsán már elült. Most újra kezdődik.

– Orvosként mire számít, hogy tanévkezdés után mi lesz a gyerekek fertőződését illetően?

– A Delta variáns teljesen kiszámíthatatlan. Az elmúlt két-három hónapban ez már kiderült. Egyfelől nagyon nehéz leállítani, mert a fertőzőképessége nagyobb, mint az eredeti vírusé volt, és országról országra mindenhol beindult a negyedik hullám. Az, hogy milyen ütemben és lokalizációban, az teljesen a szerencsén múlik. Nem lehet kiszámítani, hogy mi lesz, de ha kísértjük a jóistent több százezeres tömegrendezvényekkel, egymásra zsúfolódott augusztus 20-i tűzijátéknézéssel, akkor gyakorlatilag nem a járvány ellen teszünk, hanem pont a járvány fellángolását segítjük elő kormányzati eszközökkel.