Változások Európában – valami elindult

„Egy friss, tiszta, fiatal nő a jellemzően idősebb férfiak között – ezzel mindenképpen új korszak kezdődik a V4-ek államfőinek találkozóin” – fogalmazott portálunknak Balázs Péter. Megjegyezte: szeretne kísérő diplomata lenni, amikor a négyes először találkozik.

Igaz, az 1991-ben indult, egy – akkor még csak három, ma már négy ország által elfogadott – politikai szándéknyilatkozaton nyugvó együttműködés három szintje közül az államfői a legkevésbé rendszeres és – talán mondhatni – meghatározó. A miniszterelnökök legalább évente egyszer összegyűlnek, s ebben a körben a tartalom szempontjából a legfontosabb, hogy aktuálisan kik ők és mit akarnak, ők ugyanis a saját belpolitikájukat képviselik. A másik szint a külügyminiszteri, ebben a körben szorosabb az együttműködés, s leginkább a közös diplomáciai érdekek dominálják a tematikát, ez a legkiszámíthatóbb fórum a három közül. A harmadik – bár rangban az első – pedig a négy államelnök találkozója, amin a legfontosabb, hogy kifélék, mifélék, mit akarnak, merre húznak, milyen politikát képviselnek.

„Az, hogy Zuzana Čaputová megjelenése hogyan hat erre, az Ön képzeletére bízom” – mondta a volt külügyminiszter. Mindenesetre ez a legszínesebb, talán a legkevésbé kiszámítható, s a nem igazán menetrendszerűen megrendezésre kerülő. Legutóbb tavaly októberben találkoztak a V4-ek államfői – Áder János magyar, Andrzej Duda lengyel, Milos Zeman cseh és Andrej Kiska szlovák elnök.

Az, hogy a szlovák közvéleménynek elege lett a handabandázásból és így  az elnökválasztás Zuzana Čaputová fölényes győzelmét hozta, tökéletesen beleillik az immár megfigyelhető európai változások sorába – mondta Balázs Péter. Ezt a törökországi helyhatósági választások eredménye („megroppant Erdogan teljhatalma”), az ukrán elnökválasztások első fordulója („azt persze még nem tudjuk, hogy mi lesz a végeredmény”), továbbá a lengyelországi fejlemények („mocorog az ellenzék”) is mutatják. „Vége van a beletörődésnek, a megadó politikának, annak, hogy ’úgyis náluk van a pénz és a hatalom’ „  - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: „a társadalom mást akar, kevesebb konfliktust, s már nem elég számára a populisták  által mindenhatónak gondolt  identitáspolitika, ehelyett a fejlődés, a haladás pártjára áll”. 

Ez lehet szerinte egy változás kezdete – reagált kérdésünkre, hogy trendváltás tanúi vagyunk-e –, de az biztos, hogy a társadalom tiltakozik a populista túlzások ellen. „Meglátjuk, hogy a Magyarország mennyire követi ezeket a változásokat” – tette hozzá. Egyben figyelmeztetett arra, hogy ”természetesen a populista vezetők sem adják fel, s a konfliktushelyzet éleződik: amilyen mértékben például a török ellenzék elkezd mozgolódni, olyan mértékben fog ráerősíteni a hatalom – s valószínűleg Magyarországon is így fognak dolgok történni”.