Varga Judit: nem sértett európai uniós jogot a magyar kormány
Az EU bíróságának kedden hozott ítélete szerint nem sértett európai uniós jogot a magyar kormány, amikor 2010 után távközlési és kiskereskedelmi különadókat vetett ki – nyilatkozta az igazságügyi miniszter.
Varga Judit azt mondta: a luxembourgi bíróság elfogadta a kormány álláspontját, amely szerint a nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek vállaljanak arányosan nagyobb részt a közterhek viseléséből.
Emlékeztetett: a kormány 2010-ben a Gyurcsány-korszak utáni válságkezelési intézkedések keretében vezette be a távközlési és kiskereskedelmi különadókat, hogy stabilizálja „a Gyurcsány-Bajnai kormányok által csődközelbe juttatott államháztartást." A különadók alapelve a kölcsönös tehervállalás, a kormány nem a magyar emberekre, hanem a multikra, nagyvállalatokra terhelte ezeket az adókat – mondta az igazságügyi miniszter.
Ismertette, hogy – bár az Európai Bíróság korábban a nagyvállalatok oldalára állt – a keddi luxembourgi ítélet szerint, azért nem sértett EU-s jogot a magyar kormány a különadók bevezetésével, mert nem minősül e vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek, ha a különadók progresszív módon terhelik az árbevételt – elsődlegesen a más tagállamokból származó emberek tulajdonában álló vállalkozások esetén –, és ez e piacok valós gazdasági helyzetét tükrözi.
A luxemburgi testület a Vodafone Magyarország és a Tesco-Global Áruházak ügyében hozott ítéleteiben összeegyeztethetőnek ítélte a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat a letelepedés szabadságával és a hozzáadott értékadó-irányelvvel – tette hozzá.
Varga Judit elmondta azt is, hogy a bíróság a Google Ireland ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy az olyan nagy nemzetközi digitális cégek sem menekülhetnek az adókötelezettség elől, mint a Google. A bíróság szerint, ha valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségüket illetően bejelentkezési kötelezettség alá veti egy tagállam, az nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, sőt, a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása szankcionálható is.
Mindezt az Igazságügyi Minisztérium hétfőn megalakult digitális szabadság bizottsága is vizsgálni fogja – mondta a miniszter.
